1

 

2012. október 11-én délelőtt, XVI. Benedek pápa megnyitotta a hit évét


50 évvel a II. Vatikáni Zsinat kezdete után, a Szent Péter téren bemutatott ünnepélyes szentmisével a Szentatya megnyitotta a hit évét.

Jelen volt a világ különböző részeiről érkezett négyszáz bíboros és püspök, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Rowan Williams, az Anglikán Közösség prímása.

"Ma, 50 évvel a II. Vatikáni Zsinat megnyitása után 50 évvel, nagy örömmel indítjuk el a hit évét" - kezdte szentbeszédét XVI. Benedek.

Üdvözölte I. Bartolomaiosz pátriárkát és Rowan Williamst, Canterbury anglikán érsekét, a keleti katolikus egyházak pátriárkáit és nagyérsekeit, a püspöki konferenciák elnökeit. Külön köszöntötte a koncelebráló atyákat, akik részt vehettek a zsinaton.

A Szentatya felsorolta azon sajátos mozzanatokat, amelyek a hit évét megnyitó szertartást gazdagítják: a bevonulás, amely felidézte a zsinati atyák ünnepélyes bevonulását, a zsinat alatt használt evangéliumoskönyv másolatának intronizációja, továbbá a zsinat hét végső üzenetének és a Katolikus Egyház Katekizmusának átadása. Ezt a gesztust a pápa a szentmise végén, az áldást megelőzően hajtotta végre.

Ezek a jelek nemcsak az emlékezést szolgálják, hanem felkínálják annak a távlatát, hogy túlmutassunk a megemlékezésen. Arra szólítanak bennünket, hogy még jobban elmélyüljünk abban a lelki mozgalomban, amely a II. Vatikáni Zsinatot jellemezte, azt magunkévá tegyük és tovább műveljük valódi értelmében - hangsúlyozta XVI. Benedek. Majd így folytatta: ez ma is, mint mindig, a Krisztusba vetett hit, az apostoli hit, amely arra ösztönöz bennünket, hogy hirdessük Krisztust minden embernek az Egyház történelmi zarándoklata során.

A hit éve, amelyet ma megnyitunk, következetesen kapcsolódik az Egyháznak az utóbbi 50 évben megtett útjához - emelte ki a Szentatya. A zsinattól kezdve Isten Szolgája, VI. Pál tanítóhivatalán át, aki 1967-ben meghirdette a hit évét, egészen a 2000. év nagy jubileumáig, amellyel Boldog II. János Pál ismét felmutatta az egész emberiségnek Jézus Krisztust, aki az egyetlen Üdvözítő tegnap, ma és mindörökké. VI. Pál és II. János Pál között mély és tökéletes egyetértés volt Krisztust, a világegyetem és a történelem középpontját illetően, valamint arra az apostoli buzgóságra vonatkozóan, hogy ezt hirdessék az egész világnak. Jézus a keresztény hit középpontja. A keresztények Jézus Krisztus révén hisznek Istenben, aki kinyilatkoztatta magát. Jézus Krisztus az Írások beteljesedése és végső tolmácsolója. Jézus Krisztus nem pusztán a hit tárgya, hanem, amint a Zsidókhoz írt levél megállapítja: "a hit szerzője és beteljesítője" (12,2).

A mai evangélium azt tanítja, hogy az evangelizáció igazi, örökös alanya Jézus, akit az Atya a Szentlélekben szentelt fel. "Az Úr lelke rajtam: ő kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek" (Lk 4,18). Krisztus küldetése tovább folytatódik az időben és a térben, áthatol évszázadokon és földrészeken. Olyan áramlatról van szó, amely az Atyától indul ki, és a Szentlélek erejével elviszi az örömhírt minden idők anyagi és spirituális értelemben vett szegényeihez - hangzott el a pápa beszédében. Az Egyház Krisztus e művének elsődleges és szükséges eszköze, mert úgy egyesül vele, mint test a fővel. "Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket" (Jn 20,21).

Ezt mondta a feltámadt Krisztus tanítványainak, és miután rájuk lehelt, hozzátette: "Vegyétek a Szentlelket" (Jn 20,22). Isten a világ evangelizációjának legfőbb alanya Jézus Krisztus által. Azonban maga Krisztus akarta átadni az Egyháznak saját küldetését. Ezt továbbra is teszi egészen az idők végezetéig, elárasztva Szentlelkével tanítványait; ugyanazzal a Szentlélekkel tölti el őket, mint aki rászállt és benne maradt egész földi élete során, erőt adott neki, hogy "szabadulást hirdessen a raboknak és a vakoknak megvilágosodást", hogy "felszabadítsa az elnyomottakat" és "hirdesse az Úr kegyelmének esztendejét" (Lk 4,18-19).

A II. Vatikáni Zsinat nem kívánt külön dokumentumot szentelni a hit témájának. Ugyanakkor teljes mértékben áthatotta annak tudata és vágya, hogy el kell merülnie ismét a keresztény misztériumban ahhoz, hogy ismét hatékonyan felkínálja azt kora embereinek - ismertette XVI. Benedek.

Isten Szolgája, VI. Pál így nyilatkozott két évvel a zsinat befejezése után: "Bár a zsinat nem foglalkozik kifejezetten a hit témájával, arról szól (dokumentumainak) minden oldalán, elismeri életbevágóan fontos és természetfeletti jellegét, teljes egészében arra építi hittételeit". A zsinat, az Egyház tanításának megfelelően, alapvető jelentőséget tulajdonít a hitnek, az igaz hitnek, annak, amelynek forrása Krisztus és közvetítő csatornája pedig az egyház Magisztériuma (1967. március 8. Általános pápai kihallgatás) - mondta VI. Pál pápa.

XVI. Benedek ezután felidézte Boldog XXIII. János alakját, aki összehívta és megnyitotta a II. Vatikáni Zsinatot. Nyitóbeszédben ismertette a zsinat fő célját, amely a következő volt: "a keresztény tanítás szent letéteményének megőrzése és hatékonyabb formában való tanítása". A zsinat fő célja tehát nem egyes hittételek megvitatása; ehhez nem lett volna szükség zsinatra. Arra van szükség, hogy ezt a bizonyos és változatlan tanítást, amelyet hűségesen tiszteletben kell tartani, elmélyítsük és úgy mutassuk be, hogy megfeleljen korunk igényeinek - mondta Boldog XXIII. János a zsinat megnyitásakor.

A zsinat idején megható feszültség volt érezhető azzal a közös feladattal szemben, hogy felragyogtassuk a hit igazságát és szépségét napjainkban, anélkül, hogy azt feláldoznánk a jelen igényeinek, vagy a múlthoz láncolnánk - utalt saját tapasztalataira Benedek pápa.

Majd így tanított a Szentatya: a hitben Isten örökös jelenje visszhangzik fel, amely túlmutat az időn, ugyanakkor mi csak a megismételhetetlen mában fogadhatjuk be. A legfontosabb feladat egy ilyen jelentős évfordulón, hogy az egész Egyházban megújítsuk a pozitív feszültséget, a vágyat, hogy ismét hirdessük Krisztust a ma emberének. Ahhoz azonban, hogy az új evangelizációra ösztönző belső indíték ne maradjon pusztán elméleti és ne vétkezzen zűrzavar keltésével, arra van szükség, hogy konkrét és pontosan meghatározott alapokra támaszkodjon.

Ez az alap a II. Vatikáni Zsinat tanítása - folytatta homíliáját XVI. Benedek. Ezért hangsúlyozta már több ízben, hogy vissza kell térni a zsinat "olvasatához", hogy megtaláljuk hiteles lelkiségét. A zsinati szövegekben található a II. Vatikánum igazi öröksége. A dokumentumokra való hivatkozás megóv az idejétmúlt nosztalgia és az előrefutás szélsőségeitől. Lehetővé teszi, hogy észrevegyük az újdonságot a folytonosságban. A zsinat nem talált ki semmi újat a hit témáját illetően, nem akarta a régit újjal helyettesíteni. Sokkal inkább arra törekedett, hogy ugyanaz a hit tovább éljen a mában, élő hit maradjon a változó világban - tanítja a pápa.

Ha összhangban vagyunk azzal a valódi irányvonallal, amelyet Boldog XXIII. János adott a II. Vatikáni Zsinatnak, akkor a most megkezdődött hit évében megvalósíthatjuk a zsinat célkitűzését az Egyház egyetlen útjának keretein belül. Az Egyház szüntelenül elmélyíti azt a hitörökséget, amelyet Krisztus bízott rá. A zsinati atyák hatékonyabban kívánták bemutatni a hitet, és bizalommal megnyíltak a modern világgal folytatott párbeszédre, mert biztosak voltak hitükben, a szilárd sziklában, amelyre támaszkodtak. A zsinatot követő években azonban sokan megkülönböztetés nélkül elfogadták az uralkodó mentalitást, megkérdőjelezve magának a hitletéteménynek az alapjait, amelyeket sajnos már nem éreztek többé saját igazságaiknak - mondta homíliájában Benedek pápa.

Kiemelte: ha ma az Egyház új hit évét és új evangelizációt indít, akkor ezt nem azért teszi, hogy megemlékezzen egy évfordulóról, hanem azért, mert ma még nagyobb szükség van rá, mint ötven évvel ezelőtt. És erre a szükségre ugyanaz a válasz, mint amelyet a pápák és a zsinati atyák akartak adni, és amelyet a zsinati dokumentumok tartalmaznak. Ebbe a távlatba illeszkedik be az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának létrehozása is. Az utóbbi évtizedekben előrehaladt a spirituális "elsivatagosodás".

Hogy mit jelentene egy Isten nélküli világ, azt sajnos már a zsinat idején is lehetett tudni a történelem tragikus fejezeteiből, de ma sajnos minden nap látjuk magunk körül. Elterjedt az üresség. Azonban éppen ennek a sivatagnak, ennek az űrnek a megtapasztalásából kiindulva fedezhetjük fel ismét a hit örömét, életbevágó fontosságát a mai emberek számára. A pusztaságban felfedezzük azokat az értékeket, amelyek alapvetően fontosak az élet számára. Napjainkban számtalan jele van az Isten, az élet végső értelme iránti szomjúságnak. Ezek a jelek gyakran burkolt vagy negatív formában vannak jelen. A sivatagban főleg olyan hívő emberekre van szükség, akik saját életükkel jelölik meg az Ígéret Földje felé vezető utat és így életben tartják a reményt. A megélt hit megnyitja szívünket Isten kegyelmének, aki megszabadít bennünket a borúlátástól. Ma, sokkal inkább, mint valaha, evangelizálni annyit jelent, mint tanúságot tenni Istenben megújult életünkkel jelölve meg az útirányt - tanított XVI. Benedek.

A szentmise első olvasmánya az utazó bölcsességéről szólt (Sir 34,9-13). Az utazás az élet metaforája; a bölcs utazó az, aki megtanulta az élet művészetét és azt meg tudja osztani testvéreivel - mint ahogy ez történik az El Camino zarándokúton a többi zarándokúton, amelyek nem véletlenül jöttek ismét divatba ezekben az években. Miért van az, hogy ma annyian érzik e zarándokutak szükségességét? Talán éppen azért, mivel itt megtalálják, vagy legalább is megsejtik létünk értelmét ezen a világon? A hit évét tehát így ábrázolhatjuk: zarándokút a mai világ sivatagjaiban, amelyre csak a legszükségesebbet visszük magunkkal: se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt, se két ruhát, amint az Úr mondja az Apostoloknak, amikor szétküldi őket (Lk 9,3). Vigyük magunkkal az evangéliumot és az Egyház hitét, amelynek ragyogó kifejezései a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, valamint a 20 évvel ezelőtt közzétett Katolikus Egyház Katekizmusa - buzdított a Szentatya.

1962. október 11-én Szűz Mária istenanyaságának ünnepe volt - emlékeztetett XVI. Benedek pápa. Most ismét Mária oltalmába ajánlotta a hit évét, amint ezt tette egy héttel ezelőtt, loretói zarándoklata során. "Szűz Mária ragyogjon mindig csillagként az új evangelizáció útján. Segítsen bennünket, hogy megvalósíthassuk a gyakorlatban Pál apostol buzdítását: 'Éljen bennetek elevenen Krisztus igéje. Tanítsátok és intsétek egymást nagy bölcsességgel. Bármit szóltok és tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek s adjatok hálát általa Istennek, az Atyának"'(Kol 3,16-17). Ámen."





Október 11-én kezdődik a Hit éve


XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából, 2012. október 11-i kezdettel meghirdette a Hit évét.

Az új evangelizáció szellemében rendezett tematikus év a Szentatya szándékának megfelelően 2013. november 24-én fejeződik be. Hazánkban az egyházmegyék saját szervezésű programokkal kapcsolódnak a hit évéhez, így a megnyitás is egyházmegyénként zajlik. Az alábbiakban az egyes egyházmegyék megnyitó programjait ismertetjük.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye:
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a Hit éve ünnepélyes megnyitására október 7-én, vasárnap Nyíregyházán, a társszékesegyház búcsúünnepéhez kapcsolódóan került sor 18 órai kezdettel. Az ünnepi szentmisét Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök mutatta be. A szentmise záró mozzanataként indult útjára az a zarándokkereszt, amely Krisztusba és az Egyházba vetett hitünket és a katolikus hitben való egységet szimbolizálja. A kereszt a tervek szerint a az év folyamán minden plébániára eljut majd, ahol a hívek saját templomukban is megújítják hűségüket Krisztushoz és az Egyházhoz.

Egri Főegyházmegye:
Ternyák Csaba egri érsek október 11-én, csütörtökön a 10 órai szentmise keretében nyitja meg a Hit évét az egri bazilikában.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye:
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főpásztora, Erdő Péter bíboros a Szentatya által Rómában összehívott püspöki szinóduson képviseli a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát és az egész magyar Egyházat. A főpásztor részt vesz a Hit évének XVI. Benedek pápa által celebrált megnyitó szentmiséjén is a Szent Péter-bazilika előtti téren október 11-én, csütörtökön délelőtt.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a Hit évének megnyitására egész napos papi találkozó keretében kerül sor október 11-én, csütörtökön Esztergomban, a Szent Adalbert Központban. A zártkörű eseményen a papok bekapcsolódnak a Rómában zajló liturgiába, meghallgatják Erdő Péter bíboros videoüzenetét, majd előadásokat hallgatnak meg a Hit évéhez kapcsolódó témákról, amelyek a tematikus év plébániai megünnepléséhez is segítséget nyújtanak.

Győri Egyházmegye:
A Hit Évének megnyitása alkalmából október 11-én, csütörtökön 18 órakor Pápai Lajos megyéspüspök és az egyházmegye papsága koncelebrált ünnepi szentmisét mutat be a győri székesegyházban.

Hajdúdorogi Egyházmegye:
Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök a nyíregyházi belvárosi görögkatolikus templomban nyitja meg a Hit évét október 13-án, szombaton a 18 órakor kezdődő virrasztás keretében.

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye:
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek október 11-i kezdettel a heti bibliaórákat a II. Vatikáni Zsinatról, illetve a Hit évével kapcsolatos témákban tartja.
Az egyházmegyében október 21-én, missziós vasárnap nyílik meg hivatalosan a Hit éve: a főpásztor 16 órakor a kalocsai Szent József-templomban celebrál ünnepi szentmisét. A szentmise után a Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény diákjai irodalmi zenés összeállítást mutatnak be a Credo hitigazságairól.

Miskolci Apostoli Exarchátus:
Orosz Atanáz püspök-exarcha október 14-én, vasárnap a miskolci Búza téri templomban a 10 órai szent liturgia keretében nyitja meg a Hit évét.

Pannonhalmi Területi Apátság:
A Pannonhalmi Területi Apátságban október 14-én, vasárnap 10 órakor nyílik meg a Hit éve a pannonhalmi bazilikában tartott szentmise keretében. Főcelebráns: Várszegi Asztrik püspök-főapát.

Pécsi Egyházmegye:
A Pécsi Egyházmegyében az október 13-án, szombaton a horvátországi Vocinba szervezett egyházmegyei zarándoklat keretében nyílik meg a Hit éve.

Szeged-Csanádi Egyházmegye:
„Fény a világnak, fény az egyháznak” címmel tart teológiai előadást a II. Vatikáni Zsinatról Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök október 17-én, szerdán 19 órakor a Gál Ferenc Főiskolán (Szeged, Dóm tér 6.) a Szent Imre Katolikus Egyetemi Szakkollégium meghívására.

Székesfehérvári Egyházmegye:
Október 10-én, szerdán az egyházmegye sajátságos és hagyományos ünnepén, Prohászka Ottokár születésének 154. évfordulóján nyitják meg a Hit évét a székesfehérvári Prohászka-emléktemplomban. Spányi Antal megyéspüspök szeretettel hívja az ország minden részéből a papokat és híveket a 16 órakor kezdődő előadásra, és az azt követő szentmisére 17 órára. A szentmise keretében a megyés főpásztor ünnepélyesen meggyújtja a „hit gyertyáját”, melynek lángját minden egyházközségnek, oktatási és központi intézményeinknek szeretné jelképesen átadni.
A délután programja:
16.00: Mózessy Gergely: Köszöntő
16.05: Baku Eszter: A Prohászka-emléktemplom építésének tervpályázata

Szombathelyi Egyházmegye:
Veres András szombathelyi megyéspüspök október 11-én, csütörtökön 18 órakor szentmise keretében nyitja meg a Hit évét az szombathelyi székesegyházban.

Váci Egyházmegye:
Beer Miklós váci megyéspüspök egyházmegyei zsinatot hirdetett, amely október 11-én, csütörtökön, a II. Vatikáni Zsinat 50. évfordulóján, a Hit Éve nyitónapján veszi kezdetét. A megyéspüspök 10 órakor celebrálja a zsinat nyitó szentmiséjét a váci székesegyházban.

Veszprémi Főegyházmegye:
Márfi Gyula veszprémi érsek október 20-án, szombaton 10 órakor a veszprémi Szent Mihály-bazilikában szentmise keretében nyitja meg a Hit évét a Veszprémi Főegyházmegyében. Ezen a napon folyamatos szentségimádás lesz a bazilikában, a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központban (Veszprém, Vár u. 31.) pedig a különböző pasztorális területek munkacsoportjai mutatkoznak be.

 

források: a Magyar Kurir, a Hit Éve magyarországi honlapja, és a Bonum TV