Magyar szentek és boldogok
Ünnepe: november 13.

A mai nap a Mindenszentek ünnepéhez kötődik., Magyar népünk szentjeit, boldogjait köszöntjük. Keressük a köztünk élő szenteket, korunk példaképeit, hogy megerősödve Isten szeretetében, mi is példaképekké válhassunk környezetünkben. A hit és a keresztség Krisztus Titokzatos Testébe olt minket. A Krisztushoz tartozás szentté teszi az embert. Az apostolok korától kezdve hazánk földjén keresztények sokasága tett tanúbizonyságot Jézus Krisztusról, az Isten Fiáról.

Magyar szentek — képtár

Miután pedig a magyarság talált itt hazát, Árpád háza szenteket és példát adott népünknek. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint éppen az Árpádházi királyi család.
Szent István királyunk magvetése csodálatos termékenységgel hozott gyümölcsöt, mert történelmünk elmúlt századait mindig beragyogták nemzetünk szentjei. A Pilis-Bakony és Mecsek erdő-rengetegei megteltek remetékkel, kolostoraink szentéletű szerzetesekkel.
Népünk fiai közül többen vértanúk lettek, és így joggal mondható, hogy Országunk a szentek országa, földünk szentektől megszentelt föld. Az Anyaszentegyház bennünket is ösztönözni akar, hogy példájukat kövessük, a nyomukba lépjünk, és a megszentelő kegyelmet hűségesen őrizve a szentek sorába lépjünk.



forrás: inarcsimariatemplom.hu/index.php/a-het-uennepei/november-13-magyar-szentek-es-boldogok



Egy külön lapot ragasztott az egyház a naptárba azzal, hogy együtt megünnepli mindazon szenteket és boldogokat, akiknek nem jutott külön ünnepnap. Ezen a lapon november 13-a áll.

Nem egy összeállítás kering az interneten, ahol a magyar szentek közé sorolnak olyan személyiségeket, mint például a 4. században elhunyt, Thébában működött Remete Szent Pál (a mindmáig egyetlen, magyar alapítású szerzetesrend névadója), a tours-i vagy pannóniai Szent Márton püspök (meghalt 397-ben), illetve a Szent Gellértként megismert Giorgio Sagredo, Magyarország egyik első keresztény főpapja.


Magyar szentek hódolata a Magyarok Nagyasszonya előtt.
Dombormű a pécsi székesegyház bejárata felett.
(Kiss György szobrászművész alkotása 1891)

Ők mindazonáltal vannak annyira ismertek, és tiszteletük is beágyazódott annyira, hogy megvan a naptárban az a hely, ahol megtaláljuk az ő ünnepnapjukat. Vannak azonban „szakajtószám” olyan szentek és boldogok – a különbségről kicsit később –, akik nem fértek be a kalendáriumba. Az ő helyzetük „rendezésére”, illetve minden magyar szent és boldog együttes megünneplésére november 13-a rögzült végül a naptárban.

Az eredetileg november 6-i dátum az egyházmegyei ereklyék ünnepe volt, de a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1984-ben – figyelembe véve a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezéseit – egy héttel későbbre bevezette a kanonizált mellett az ünnepnappal nem rendelkező szentek és boldogok ünnepét.



Az általános iskolai tudás részét képezik – óvatosabban fogalmazva: kellene, hogy képezzék – az Árpád-házi szentek történetei, illetve legalább „a névsor” fontosabb elemei. A nyugati keresztény királyságok közt is kiemelkedő módon két korai uralkodónk életszentségét is elismerte Róma; elsőként az államalapító István királyét, másodikként pedig Géza fejedelem testvérének dédunokájáét, Lászlóét. Mellettük, illetve időben köztük született az igen rövid életű Imre herceg (István fia), akit az egyház az ifjúság védőszentjeként tisztel. Az Árpád-ház később is bővelkedett még szent életű személyiségekben, közülük – a nemzetközi ismertség és népszerűség okán – kiemelkedik az alig 24 évet élt Szent Erzsébet.


forrás: mno.hu/tudomany/magyar-szentek-es-boldogok-napja-1116982 (Bucsy Levente)


Magyar szentek és boldogok: Kis Magyar Legendárium



impike