„Falakra és határokra is szükség van”

Védelmezni kell a szabadságot, az egységet és a békét – áll a XVI. Benedek emeritus pápa homíliáit tartalmazó kötetben

Nem igaz, hogy nincs szükség határokra, a falaknak is megvan az értelme – jelenti ki Joseph Ratzinger, XVI. Benedek legújabb könyvében.

A világtól elvonultan, a Vatikán falai közt élő Joseph Ratzinger szavai cáfolják a felvetést, miszerint aki falakat emel, az nem lehet keresztény

A szentségek az Isten jelei a világban című kötet az emeritus pápa homíliáit és beszédeit tartalmazó antológia. Az írás egyes passzusai új dimenzióba helyezik a mindeddig oly kritikusan és egyoldalúan negatív tartalommal bíró falak és határok fogalmait. Joseph Ratzinger lemondását követően a külvilágtól elzárva, a Vatikán falain belül, csupán az imádságnak és a tudománynak szenteli életét. A jelen kötet szavai a Vatikán zárt falai mögül is megrázó erővel hatnak. A szabadosság diktatúrájával szemben, a kritériumok nélküli befogadás helyett a határokat és a falakat élteti. A napokban napvilágot látott kötetben Ratzinger az egyházról, a szentségekről elmélkedik, miközben olyan kijelentéseket tesz, amely a falak és a határok mélyebb értelmezésére adnak lehetőséget.

XVI. Benedek a falakról elmélkedve így ír: „Az egyháznak is vannak falai. A fal egyrészről befelé irányítja a figyelmet, ugyanakkor összegyűjt, védelmet nyújt, hogy találkozhassunk egymással. A fal értelme, hogy befelé irányítsa figyelmünket, amikor megzavarja a külvilág zaja, biztosítja a felelősségteljes együttélést és a hitről való tanúságtételt az emberi lét nehézségei közepette.” A fal a belsőre figyel, pozitív, hiszen összegyűjt, védelmez, egyesít. Van azonban egy másik jelentősége is, teszi hozzá XVI. Benedek, meghatározza azt a határvonalat, amely távol tartja mindazt, ami nem tartozik ahhoz, ami a falakon belül van.

Írásában visszaemlékezik arra a pillanatra, amikor a II. vatikáni zsinaton egyre gyakrabban visszatért a nyitás optimizmusa, és arra engedett következtetni, hogy nincs szükség határokra, sőt nem kell határokat állítani. Visszaemlékezik a Wilhelm Stählin evangélikus püspök Jeruzsálemnek is vannak falai és kapui című konferenciájára, amely a falak fontosságáról szólt. Kiemelte, hogy a Jelenések könyvében a végső időket idéző szent városnak is vannak falai és kapui is.

Emlékeztetett, hogy a város békéje és szabadsága érdekében nem léphet be bárki a belsejébe. „A kutya, a varázsló, a parázna, a gyilkos, a bálványimádó és mind, aki hamisat szeret és tesz, kinn marad” (Jel 22,15). Nem léphet be az, akiből hiányzik a tiszteletteljes (isten)félelem, aki cinikus, akinek semmi sem szent, aki nem tud meghajolni, aki képtelen a hallgatásra, akiben nincs tisztelet, aki a nemes dolgokat közönségessé teszi, aki nem ismeri a méltóságot, és így az embert a züllésbe taszítja, majd így folytatja: „Nem léphet be a hazugság sem, amely meggyengíti a bizalmat, és ellehetetleníti a közösség életét. Nem léphet be a gyűlölet, és a hatalomvágy, amelyek megsebzik az emberiséget.” Ezek ellen emelkednek az egyház falai, hogy védelmezzék a béke, a szabadság és az egység városát. XVI. Benedek emeritus pápa szavai megcáfolják a feltevést, miszerint „aki falakat emel, az nem lehet keresztény”.


2019. november 7.
Jánosi Dalma (Róma)
fotó: AFP/dpa/Daniel Karmann
forrás: magyarhirlap.hu/kulfold/20191107-falakra-es-hatarokra-is-szukseg-van?