A világ legnagyobb horderejű Mária-jelenésének története

A KEGYKÉP TOVÁBBI TÖRTÉNETE 1980-2012-ig

Isten Szentséges Anyja, 1531-es megjelenésével létében mentette meg a mexikói népet. Nem csak a hódítók túlkapásait fékezte meg, hanem az üdvösség reményét kínálta fel sokat szenvedett gyermekeinek.

A mexikói nép ki is fejezi háláját Krisztus Királynak és a Guadalupei Szent Szűznek. Ez a bensőséges hit nem tetszik az egyházellenes erőknek, mert így nem képesek kifejleszteni azt a „szocialista embertípust”, melyet a liberál-marxista utópisták elterveztek.

Mint ismeretes, sokszor és sokakat képes megtéveszteni a „hazugság atyja”, hogy pusztulásba vigye az egyéneket és társadalmakat.

Napjainkban is ádáz harc folyik minden egyes lélekért, bevetve a csábítás és megtévesztés minden eszközét! Érdekes jelenség, hogy a sátán és csatlósai, mindenkor a Római Katolikus Anyaszentegyház létében látja és láttatja győzelmének akadályát. Nincs mexikói család, melyben ne lenne központi helyen a Guadalupei   Szűzanya csodálatos képe.

1980-ban, a La Pas-i Obszervatórium szakemberi megvizsgálták a Szent Szűz köpenyén lévő csillagokat és megállapították, hogy nem csupán díszítőelemek, hanem a mi Naprendszerünk csillagképeit mutatja az 1531. december. 12. reggel 10:26 perckori konstellációnak megfelelően.

Az igazi meglepetést azonban az okozta, hogy a Naprendszerünket nem a földünk felől, hanem a "túloldalról" mutatja.

1982 júniusában, az IBM Tudományos Központjában a legtekintélyesebb antropológusok megállapították, hogy az "öregember" baszk faji vonásokat hordoz, mely megerősíti, hogy ez Fray Juan de Zumarraga püspök.

1985-ben, borzalmas földrengés érte Mexikót szeptember 19-én. A fővárosban 500 ház összeomlott, 1000 a súlyos és 1000 a könnyebben sérült épületek száma. Hozzávetőlegesen 30.000 halálos áldozatot jegyeztek fel. Az anyagi kárt 4 milliárd dollárra becsülték. A Tepeyac-dombon épült bazilikát és a szentélyében elhelyezett kegyképet a legkisebb sérülés sem érte, de még a süllyedése miatt elhagyott rági bazilika sem süllyedt tovább!

Az 1990-es évek közepén a Guadalupe-i szentély akkori rektora tagadta Miasszonyunknak a Tepeyay-dombon való megjelenését. Mexikó lakói felháborodtak és tiltakoztak eme szemtelenség ellen. A rektornak egy éven belül mennie kellett.

1990-ben, II. János Pál pápa boldoggá avatta Juan Diegót.

2002 július 31-én pedig szentté avatta Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában.
Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját pedig december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás képmegjelenésének dátuma.

2007 április 24-én, a Mexikóvárosi Egészségügyi Tanács döntést hozott, hogy egészen a 12. hétig legalizálja az abortuszt. A bazilikában jelenlévők, a Szent Szűz hasi tájékán rendkívüli élénk fényt tapasztaltak. A látványt számtalan szemtanú tanúsította.

2008 decemberében a Playboy magazin nagy vihart kavart Mexikóban, mert címoldalán a Szűz testét csupán egy angyali, fehér lepedő fedi. A decemberi számon Maria Florencia Onori alakítja a Máriát. A lap megjelenése a nagy tradícióval rendelkező Guadalupe-i Szent Szűz ünnepnapját előzte meg. A fejlécben ezt írják: „Imádunk, Mária”.

2009. Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási ügyének posztulátora ismertette a Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentőségét, melynek – mint mondta – célja Amerika evangelizálása volt.

2009 augusztusában az arizonai Phoenixben nemzetközi konferenciát tartottak, melynek résztvevői, észak- és dél-amerikai szakértők a csodás eredetű guadalupei Szűzanya-képpel foglalkoztak. Aldofo Orozco elmondta: sem a tilma megmaradására, sem megőrződésének csodás körülményeire nincs természettudományos magyarázat. Hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn tíz éven belül tönkremennek – ismertette. Hozzátette, hogy az 1789-ben a legfejlettebb technológiával készült másolat nyolc év alatt védőüveg mögött is teljesen kifakult, miközben a védelem nélkül kihelyezett eredetin 116 éven át semmiféle károsodást nem okozott az UV-sugárzás, a közelében meggyújtott sok tízezer gyertya és a sós-nedves levegő.

„Az agavérostokból készült anyag egyik legkülönösebb jellemzője, hogy míg a visszája durva, érdes tapintású, a színe olyan, mint a legfinomabb selyem” – mondta a szakértő. Ugyanezen a konferencián hangzott el Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási posztulátorának megnyilatkozása, miszerint, felmérhetetlen a Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentősége, melynek – mint mondta – célja Amerika evangelizálása volt.

2011 december 12-én, a Guadalupei Szűzanya liturgikus emléknapján délután fél 6-kor XVI. Benedek pápa ünnepélyes szentmisét mutatott be a vatikáni Szent Péter-bazilikában a latin-amerikai és karib-tengeri országok függetlenségének 200. évfordulója alkalmából

Dátum nélkül: Legutóbb a NASA mérnökei kerestek magyarázatot a tilmával kapcsolatos kérdésekre, a rendelkezésükre álló legmodernebb eszközökkel

A NASA közzétette a Guadalupei Szűzanya kegyképpel kapcsolatos vizsgálatainak eredményeit.


A kegyképen szemorvosi műszerekkel történő vizsgálattal megállapították, hogy Mária szemének retinája fény hatására – az emberi szemhez hasonlóan – kitágul és összehúzódik. A tudósok továbbá megállapították, hogy a szövet hőmérséklete, melyen a kegykép látható, állandóan 36,6 fok, mint egyegészséges ember testhőmérséklete.

Sztetoszkóppal is megvizsgálták a kegyképet, ekkor a tudósok Mária övénél 115 pulzus/perc mértek, mely egy magzat pulzusszámának felel meg.

A Mária köpenyén látható csillagok állása pontosan megfelel a valóságnak, úgy helyezkednek el, mint ahogy a mexikói égbolton a téli napforduló idején volt 1531-ben. A NASA tudósai szerint a tilmán látható színek (a „festék”) nem állíthatók elő semmilyen, ma rendelkezésre álló eszközzel. A festés a szövet felett lebeg, anélkül, hogy ahhoz hozzáérne.



források: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír — gloria.tv/media/1B4yfTaPc7W