Kapisztran Szent János áldozópap

Október 23-án emlékezünk az olasz származású ferences papra, hitszónokra, a nándorfehérvári ütközet egyik hősére.

Kapisztrán Szent János (festményrészlet, Pannonhalmi Főapátság)

Giovanni de Capestrano 1386. június 24-én született Capestranóban. Jogot tanult, és egy ideig Perugiában bíró volt. Később ferences pap lett. Ő és Sienai Szent Bernardin voltak talán a legeredményesebb missziós népszónokok. Nemcsak Itáliát, hanem Németországot, Morvaországot, Ausztriát, Lengyelországot és hazánkat járta be népmissziókat tartva. Pápai tanácsadó és pápai legátus is volt. A keresztények seregét Hunyadi Jánossal együtt vezetve kivívták a nándorfehérvári győzelmet. Ennek emlékére rendelte el III. Kallixtusz pápa az Úr színeváltozásának ünnepét és a déli harangszót.

Alonso Cano: Sienai Szent Bernardin és Kapisztrán Szent János

Kapisztrán János 1416-ban csatlakozott a ferences rend akkor szerveződő legszigorúbb irányzatához, az obszervánsokhoz. Lelkes terjesztője volt a Szent Név tiszteletének. Tanulmányai befejeztével vándorprédikátorként tevékenykedett: negyven éven át prédikált. Prédikációinak idegen nyelvterületeken is nagy hatása volt, noha beszédeit fordítani kellett, mert csak olaszul és latinul tudott.

Kapisztrán János szobra a szegedi dóm kapujánál

Pápai követ Európa-szerte; először a huszita mozgalom visszatérítése során kerül kapcsolatba Magyarországgal. Őt bízza meg a pápa a török világhódító áradat ellen való keresztes védelmi hadjárat meghirdetésével (1453-tól). Ebben igazi támogatást csak a magyar néptől és a szentéletű Hunyadi János törökverő hőstől kapott. A két Jánost barátság kötötte össze, hadi téren Hunyadi műve, lelkileg Kapisztráné a nagy nándorfehérvári (ma belgrádi) diadal (1456. július 21–22.). Ennek emlékét hirdeti a déli harangszó, az Angelus (Úrangyala) és Urunk Színeváltozása ünnepe.

A szent szobra Kiskunmajsán, az ’56-os kápolnánál

II. Mohamed Európa elleni nagy támadása összeomlott, Magyarországról is jó hetven évig távol maradt még a török. Mindkét hőst a harcterek járványa, a pestis vitte halálba még azon évben. Kapisztrán Szent János 1456. október 23-án halt meg. Sírja az akkor magyar szerémi Újlakon (Ilok) volt. A magyar honvédségnek hivatalosan is védőszentje volt 1945-ig.

A Katonai Ordinariátus védőszentje.


Istenünk, Te Kapisztrán Szent Jánost küldted szorongattatásban élő híveid megerősítésére. Add, hogy oltalmad alatt biztonságban éljünk, és őrizd meg Egyházadat szüntelen békében.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Amen



Évtizedes hagyomány, hogy október 23-án, Kapisztrán Szent János liturgikus emléknapján hivatalos magyar küldöttség vesz részt a szent szülőhelyén, Abruzzo tartomány Capestrano városában a polgári és egyházi ünnepségeken. A hagyomány megteremtése Mihályi Géza ’56-os forradalmár, a menekült magyar diákok szövetségének elnöke nevéhez fűződik.


2018. október 23.
fotó: Thaler Tamás - Pannonhalmi Főapátság; - Wikipédia
forrás: magyarkurir.hu/hirek/kapisztran-szent-janos-aldozopap (vn)




Még: KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS-ról