129 éve született Szent Maximilian Kolbe atya

1894. január 8-án született Lengyelországban Szent Maximilian Kolbe ferences vértanú, aki 1941-ben augusztus 14.-én Auschwitzban lelte halálát. 2018. április 29-én emlékeztek meg első szentmiséjének centenáriumáról Rómában a Sant’Andrea delle Fratte bazilikában a Csodatevő Szűz Mária oltáránál, ahol első szentmiséjét mutatta be a lengyel szerzetes


Maximilian Kolbe atyát VI. Pál pápa avatta boldoggá 1971-ben, majd II. János Pál pápa szentté 1982-ben. „Feláldozta magát a szeretetért” – így jellemezte a minorita szerzetest a lengyel pápa a szenttéavatáson mondott homíliájában. „Az auschwitzi haláltáborban közel négy millió embert öltek meg a II. világháborúban” – emlékeztetett. 2016-ban Ferenc pápa auschwitzi látogatása alkalmával kereste fel a vértanú szerzetes celláját, ahol imába mélyedt. Az olasz televízió idén újra műsorára tűzte Krysztof Zanussi emlékezetes, 1991-ben készült filmjét „Élet az életért. Maksymilian Kolbe”. A cím János evangéliumának egy részletét idézi, miszerint nincs nagyobb szeretet, mint az életet áldozni azért, akit szeretünk.

Kolbe atyát Auschwitzban,1941-ben augusztus 14.-én, 47 éves korában végezték ki

A náci koncentrációs táborban sorbaállították az éhhalálra ítélt foglyokat és ekkor Kolbe atya önként felajánlotta, hogy kész meghalni egy társa helyett, aki családapa volt, a zsidó Franciszek Gajowniczek. Két hét szenvedés után Kolbe atyát halálos injekcióval ölték meg. „Kiharcolta a halál helyszínén egy ártatlan ember élethez való jogát” – állapította meg II. János Pál, amikor dekrétumban rendelte el honfitársának vértanúkénti tiszteletét. XVI. Benedek szerint Kolbe atya vértanúsága az „Isten iránti teljes szeretet formája”.

Első szentmiséje

P. Kolbe Rómában tanult és szerzett két doktorátust, itt szentelték pappá és mutatta be első szentmiséjét a Sant’Andrea delle Fratte templomban 1918-ban. 70 évvel korábban ebben a templomban jelent meg Alfonso Ratisbonne zsidó származású elzászi fiatalnak a Szűz Mária. Ebben a bazilikában 2017-ben Ferenc pápa lerótta kegyeletét a Csodatevő Szűz Mária képe előtt. Kolbe atya római tanulmányait követően visszatért Lengyelországba és hat társával megalapította a „Szeplőtelen Szűz Katonái” társulatot.

Kolbe atya a keresztény bátorság jelképe

A Sant’Andrea delle Fratte templom jelenlegi plébánosa Francesco Terbisonda atya a lengyel szentről nyilatkozva a Vatikáni Rádiónak elmondta: „Kolbe atya a keresztény bátorság, az „Istenért cselekedni merés” jelképe, amelyről időnként megfeledkeznek a hívek. Kolbe atya nemcsak Auschwitzban, hanem előtte is tanúságot tett erről az erényről. Ez ma is nagyon aktuális minden jóakaratú ember számára, hogy ne abszolutizálja a saját egóját, hanem tekintsen az égre, ahonnan származunk és ahová egy nap visszatérünk.”



2020. augusztus 13.
Somogyi Viktória / Sabino Caronia / Giada Aquilino – Vatikán
forrás: vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2019-01/125-eve-szueletett-szent-maximilian-kolbe-atya.html







Szent Maximilian Kolbe atya súlyos bűneinkről

A bűntudattal való küzdelem természetes része életünknek. De hogy kerüljük el a kétségbeesést annak ellenére, hogy újra és újra bűnbe esünk? Szent Maximilian Kolbe atya gondolata segíthet az eligazodásban.


„Amikor bűnösnek érzed magad, még ha gyakran ugyanabba a súlyos bűnbe esel is, soha ne engedd az ördögnek, hogy elbátortalanítson. Amikor csak bűnösnek érzed magad, ajánld fel minden bűntudatod a Szeplőtelennek – anélkül hogy vizsgálgatnád, vagy elemeznéd azt – tudatosítva, hogy az már hozzá tartozik. Szeretteim, minden egyes bukásunk – legyen szó akár súlyos és szokásszerűen elkövetett bűnről is – egy kis lépéssé válhat a nagyobb fokú tökéletesség felé.

A Szeplőtelen igazából csak azért engedi, hogy elbukjunk, mert ezáltal megszabadulhatunk az önteltségünktől, gőgösségünktől.

Az ördög ehelyett próbálja kihasználni a helyzetet, hogy bátortalanságba és kétségbeesésbe taszítson minket. Nem más történik ilyenkor, mint a büszkeségünk felszínre törése.

Igazából ha megismerjük nyomorunk mélységét, nem fog meglepni minket a bukásunk, hanem inkább megdöbbenünk és megköszönjük Istennek, hogy nem engedi, hogy még gyakrabban és még mélyebbre csússzunk.”

Más szavakkal, Kolbe atya arra hívja fel figyelmünket, hogy bukásaink azért megengedettek, mert általuk tanulhatjuk meg az alázatosságot. Ez azért különösen fontos, mert a gőgösség a lélek első számú ellensége. Nem számít, mennyire tűnik úgy, hogy jól haladunk szellemi utunkon, az csak egy illúzió, ha önhittséggel párosul. Először alázatosságot kell tanulnunk, hogy tényleg elindulhassunk a szentséghez vezető úton.



2019. május 11.
Keresztény Élet Portál
kép: Kolbe atya szobra a Westminsteri apátság kapujánál (Forrás: Wikipédia)
forrás: keresztenyelet.hu/szent-maximilian-kolbe-atya-sulyos-buneinkrol/




Szent Maximilian Kolbe a súlyos bűnről