Torinói Lepel: Hit és természettudomány
interjú Pályi Gyula kémia professzorral

Április 19-én, vasárnap ünnepi szentmisét mutat be Cesare Nosiglia torinói érsek, Jézus halotti Leplének pápai őrzője Piemont tartomány püspökeivel. Ezzel az eseménnyel veszi kezdetét a Lepel közszemlére tétele. A szentmisét élőben közvetíti a Rai1 televíziós csatorna. A látogatók aznap délutántól tekinthetik meg a Leplet. Ferenc pápa június 21-én és 22-én látogat az észak-olasz városba, hogy lerója tiszteletét a Lepel előtt.


Cesare Nosiglia torinói érsek a Lepel előtt - ANSA

Megkerestük a Torinói Lepel eredetének és vélhető hitelességének témájával immár 20 éve foglalkozó Pályi Gyulát, a Modenai Egyetem kémia professzorát, aki immár második éve a Jézus halotti leplével kapcsolatos kérdésekből merítve fakultatív előadásokat tart a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán „Hit és természettudomány” címmel. Először a Leplet körül ölelő kétségekről kérdeztük.

PGy: E kérdéskör egyik legfontosabb vonása, az hogy a Lepel hitelességét természettudományos alapon kísérlik-kíséreljük meg bizonyítani. A Lepel hitelességének kérdése még nincs eldöntve és ez nagy vitákra is alkalmat ad. A vitákban egyesek a természettudományos megfigyeléseket mint abszolút érveket kívánják felhasználni. Ez a problémakör keltette fel érdeklődésemet a természettudományok bizonyító erejébe vetett hit iránt és innen már kézenfekvő volt a hit, mármint a vallásos hit, amit Európában mint keresztény hitet kell értelmeznünk, és a természettudomány viszonyának tanulmányozása.

VR: Ez nagyon érdekes, de hogyan született ebből egy tantárgy?

PGy: Felfigyeltem arra, hogy a természet- és műszaki tudományok közel sem abszolút érvényűek, eredményeiknek elfogadásához gyakran kiadós mennyiségű hit-re van szükség. Ettől már csak egy lépés volt annak vizsgálata, hogy vallásos, mint mondottam: keresztény, hitünk bizony igen sok vitathatatlan konkrétumon, történelmi, sőt természettudományosan dokumentált tényen alapszik. Elkezdtem ilyen vonatkozású példákat gyűjteni és máris készen volt egy olyan anyag, amiről úgy véltem, hogy szélesebb nyilvánosság előtt is megállhatja a helyét. Előbb rövidebb formában igencsak világi környezetben, például a modenai olasz Nemzeti Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémián, vagy a Szekszárdi városi Kultúrházban tartottam erről előadásokat és az itt tapasztalt érdeklődés arra indított, hogy a munkát tovább folytassam.

VR: Adna néhány példát a kétféle megközelítésre?

PGy: A természettudományok megállapításai általában megfigyeléseken alapulnak. De ezek megbízhatósága, illetve elfogadhatósága attól függ, hogy a megfigyelési módszer mennyire alkalmas vagy hatékony. A közvetlen megfigyelés általában nem lehetséges, véleményünket csak áttételes logikai láncokon keresztül tudjuk megalkotni. Így például manapság általában elfogadott, hogy a körülöttünk lévő anyagi világ fontos alkotói az atomok. De atomot szabad szemmel még senki sem látott és várhatóan nem is fog. Sőt, a természettudomány vagy 150 évig azt oktatta egyetemeken és egyéb helyeken, hogy atomokat látható fénnyel elvileg lehetetlen érzékelni. Ha valaki az ellenkezőjét tanította volna, akkor az illető igen hamar az oktatási intézményen kívül találta volna magát. És mit hoz az élet? A 2014-es kémiai Nobel díjat három olyan tudósnak osztották ki, akik, nem is egy, hanem két módszert is kidolgoztak az atomok látható fénnyel való érzékelésére! Egy példa a másik oldalról: Lourdes-ban egy egész kutatócsoport foglalkozik azzal, hogy a megmagyarázhatatlannak tűnő gyógyulásokat katalogizálja és hitelességüket vizsgálja. A sok-sok, több ezer, bejelentett eset közül végülis 67 esetet találtak olyannak, ahol a lélek és az anyag találkozásában a lélek győzedelmeskedett – igazi csoda következett be.

VR: Hogyan került mindez a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre?

PGy: Szuromi Szabolcs rektor úr véletlenül jelen volt egy előadásomon és nagyvonalúan felajánlotta ezt a lehetőséget. Nagyon hálás vagyok érte.

VR: Milyen reakciókat kapa a hallgatóktól?

PGy: Előadásaim érthetően kissé eltérnek a Hittudományi Kar többi előadásától, de igyekszem nem „kémiaórákat” és hasonlókat tartani, hanem a fent vázoltakat kissé alaposabban megvilágítani. Szeretném a hallgatókat is bevonni a munkába, úgy hogy lehetőleg mindenki egy-egy a tárgyba vágó témát dolgozzon fel és tartson belőle egy rövid előadást. Remek munkák jönnek ki, főleg, mert nem csak hittudományos hanem bioinformatikus hallgatók is vannak - én is sokat tanulok belőlük és ez így van jól.

VR: Milyen további tervei vannak?

PGy: Mindenekelőtt a tantárgy anyagát könyv-formában is megírom. Már dolgozom rajta és van egy előzetes megállapodás a Szent István Társulattal, úgyhogy már csak az időn, meg persze rajtam múlik…



(sv)
forrás: hu.radiovaticana.va/news/2015/04/07/torin%C3%B3i_lepel_hit_%C3%A9s_term%C3%A9szettudom%C3%A1ny_/1135120