Hihetünk a Bibliának?

Honnan tudjuk, hogy megbízható a Biblia, amit ma használunk?

A Biblia azt állítja magáról, hogy egyedülálló üzenet Istentől az emberiségnek. Emberek milliárdjai alapozták rá az életüket. Milliók haltak meg érte.

De vajon hihet-e egy értelmes ember a Bibliában?

Igen. A Biblia nem egy mesekönyv. Más vallásos könyvekkel ellentétben nem követel „vak” hitet. Bizonyítékok egész sora támasztja alá a Biblia történelmi pontosságát, ahogy az isteni eredetéről szóló kijelentéseit is.

  • Az ókori történetírás bizonyítja a Biblia, mint történeti feljegyzés pontosságát.
  • Az evangéliumok több megbízható leírást is adnak Jézus életéről.
  • A szövegkritika is megerősíti, hogy a Biblia könyvei nem változtak, amióta először leírták őket.
  • A régészet alátámasztja a bibliai beszámolókat.
  • Vannak-e ellentmondások a Bibliában?
  • Ki írta az Újszövetséget? Miért ne fogadjuk el az apokrifeket Júdás vagy Tamás evangéliumát?
  • Miért tellett 30-60 évbe hogy megírják az Újszövetség evangéliumait?
  • Számít-e, hogy Jézus valóban azokat tette és mondta-e, amiket az evangéliumok leírnak?

A történetírók megerősítik, amit a Biblia Jézusról mond

A Biblia beszámol arról, hogy a Názáreti Jézus sok csodát véghezvitt, a Rómaiak kivégezték és feltámadt a halálból. Több ókori történetíró is igazolja a Biblia beszámolóját Jézus és a tanítványai életéről:

Cornelius Tacitust (Kr.u. 55-120), az első századi római történészt az egyik legpontosabb történetírónak tartják az ókori világban 1. Egy tőle származó kivonat leírja, hogy Nero, a római császár „a legalaposabb kínzásnak tett ki egy bizonyos csoportot… akiket keresztényeknek hívtak. …Krisztus, akitől a nevük származik, a legsúlyosabb büntetést kapta Tiberius uralkodása alatt az egyik helytartónktól, Pontius Pilatustól…” 2

Flavius Josephinus, egy zsidó történész (Kr.u.38-100+), írt Jézusról A zsidók története című munkájában. Josephinustól „megtudjuk, hogy Jézus egy bölcs volt, aki meglepő dolgokat tett, sokakat tanított, követőkre tett szert a zsidók és a görögök közül, őt tekintették a Messiásnak, a zsidó vezetők vádjára Pilátus keresztre feszíttette és úgy tartják, feltámadt.” 3

Suetonius, Ifjabb Plinius és Thallus is írt a keresztény dicsőítésről és üldöztetésről, ami egybevág az Újszövetség beszámolóival.

Még a Zsidó Talmud is, ami aztán nem elfogult Jézus irányában, egyetért az életének a fő eseményeivel. A Talmudból „megtudjuk, hogy Jézus házasságon kívül fogant, tanítványokat gyűjtött, istenkáromló kijelentéseket tett magáról, és csodákat tett, de ezeket a csodákat varázslásnak tekintik, nem Isten munkájának.” 5

Ez jelentős információ, figyelembe véve, hogy a legtöbb ókori történetíró katonai és politikai vezetőkre fókuszált, nem pedig a Római birodalom távoli provinciáinak mindenféle rabbijaira. Az ókori történetírók (zsidók, görögök és rómaiak) mégis megerősítik az Újszövetségben leírt főbb eseményeket, még ha ők maguk nem is voltak hívők.

Megbízhatóak-e a Jézusról szóló evangéliumok?

A világi történetírók feljegyezték a főbb tényeket Jézus életéről, közeli társai pedig részletesebb beszámolókat is írtak, közvetlenül szemtanúk elmondása alapján. Ezeket hívják a négy evangéliumnak, az Újszövetség első négy könyvének. Honnan tudhatjuk biztosan, hogy ezek az életrajzok Jézusról pontosak?

Amikor a történészek meg akarják vizsgálni, hogy egy életrajz pontos-e, azt kérdezik „Hány forrás írja le ugyanazokat a részleteket erről az emberről?” A következőképpen működik: képzeld el, hogy Kennedy elnökről gyűjtesz életrajzokat. Sok olyat találsz, ami leírja a családját, az elnökségét, a Kubai válság kezelését és majdnem mindegyik életrajz hasonló tényeket ír le. De mi lenne, ha találnál egy életrajzot, ami azt állítja, hogy Kennedy tíz évig élt papként Dél-Afrikában? Abban az időben a többi életrajz szerint az USA-ban tartózkodott. Egy jóérzésű történetíró azokat a leírásokat fogadná el, amik egymással is egyetértenek.

Találunk-e több életrajzot a Názáreti Jézusról, amik hasonló tényeket írnak le az életéről? Igen. Bár nem teljességében fedik ugyanazokat az információkat, a négy evangélium lényegében ugyanazt a történetet mondja el.

  Máté Márk Lukács János
Jézus szűztől született 1,18-25 - 1,27.34 -
Bethlehemben született 2,1 - 2,4 -
Názáretben élt 2,23 1,9.24 2,51, 4,16 1,45-46
Keresztelő János megkeresztelte Jézust 3,1-15 1,4-9 3,1-22 -
Csodás gyógyításokat vitt véghez 4,24, stb. 1,34, stb. 4,40, stb. 9,7
Vízen járt 14,25 6,48 - 6,19
Öt kenyérrel és két hallal
ötezer embert jóllakatott
14,7 6,38 9,13 6,9
Jézus tanította a népet 5,1 4,25, 7,28 9,11 18,20
Foglalkozott a társadalomból
kirekesztettekkel
9,10, 21,31 2,15, 16 5,29, 7,29 8,3
Vitába szállt a vallási elittel 15,7 7,6 12,56 8,1-58
A vallási elit összefogott, hogy megölje 12,14 3,6 19,47 11,45-57
Jézust átadták a rómaiaknak   27,1, 2 15,1 23,1 18,28
Jézust megkorbácsolták 27,26 15,15 - 19,1
Keresztre feszítették 27,26-50 15,22-37 23,33-46 19,16-30
Egy sírban temették el 27,57-61 15,43-47 23,50-55 19,38-42
Jézus feltámadt a halálból
és megjelent a követőinek
28,1-20 16,1-20 24,1-53 20,1-31

Két evangéliumot apostolok írtak, Máté és János, akik személyesen ismerték Jézust és vele utaztak több mint három évig. A másik két könyvet Márk és Lukács írta, az apostolok közeli munkatársai. Ezeknek a szerzőknek közvetlen hozzáférésük volt a tényekhez, amikről írtak. A korai egyház azért fogadta el a négy evangéliumot, mert megegyeztek mindenben, ami már köztudott volt Jézus életéről.

Mind a négy evangélista nagyon részletes leírást készített. Ahogy a valós személyről készült leírásoktól elvárható, különböző a stílusuk, de egyetértenek a tényekben. Tudjuk, hogy a szerzők nem egyszerűen kitalálták a dolgokat, mert az evangéliumokban konkrét földrajzi helyek és kulturális utalások vannak, amiket a történészek és a régészek megerősítettek.

Jézus feljegyzett szavai sok olyan témáról hallgatnak, amiről a korai egyház útmutatást szeretett volna kapni. Ez jelzi, hogy az életrajzírók őszinték voltak, nem adtak szavakat Jézus szájába a saját érdekükben.

Egy példa arról, hogy mi van leírva az egyik evangéliumban…

Az evangéliumok „ezek a tények”, „mindez így történt” stílusban beszélnek. Még a Jézus csodatetteiről szóló beszámolók is szenzációs vagy misztikus körítés nélkül íródtak. Egy tipikus példa Lukács beszámolója a 8. fejezetben, amikor Jézus feltámaszt egy halott kislányt. Figyeld meg a részletes és a világos leírást:

Ekkor egy Jairus nevű ember jött hozzá, aki a zsinagóga elöljárója volt; és Jézus lába elé borulva kérlelte, hogy jöjjön el a házába, mivel egyetlen leánya, aki mintegy tizenkét éves volt, halálán van. Menet közben a sokaság minden oldalról szorongatta.
Ekkor egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, (és minden vagyonát az orvosokra költötte,) de senki sem tudta meggyógyítani, odament, hozzáférkőzve megérintette a ruhája szegélyét, és azonnal elállt a vérfolyása. Jézus ekkor ezt kérdezte: „Ki érintett engem?”
Amikor mindnyájan tagadták, Péter így válaszolt: „Mester, a sokaság szorongat és tolong körülötted!” De Jézus ezt mondta: „Valaki érintett engem, mert észrevettem, hogy erő áradt ki belőlem.”
Mikor az asszony látta, hogy nem maradhat észrevétlen, remegve előjött, eléje borult, és elbeszélte az egész nép előtt, hogy miért érintette meg őt, és hogy miként gyógyult meg azonnal. Jézus pedig ezt mondta neki: „Leányom, hited megtartott téged, menj el békességgel!”

Még beszélt, amikor jött valaki a zsinagógai elöljáró házától, és így szólt: „Leányod meghalt, ne fáraszd tovább a Mestert!” Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta neki: „Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.” Amikor bement a házba, senkit sem bocsátott be, csak Pétert, Jánost, Jakabot, meg a kislány apját és anyját. Mindnyájan sírtak és gyászolták a leányt, de ő így szólt hozzájuk: „Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik!” Erre kinevették, mert tudták, hogy meghalt. Ő azonban megfogta a leány kezét, és szólította: „Leányom, ébredj!” Ekkor visszatért bele a lélek, és azonnal felkelt. Jézus pedig meghagyta, hogy adjanak neki enni. Szülei nem tudtak hová lenni az ámulattól, Ő pedig megparancsolta nekik, hogy senkinek ne mondják el, ami történt.

Ahogy Jézus többi gyógyításának beszámolóit, ezt is a „valódiság” atmoszférája hatja át. Ha kitalált lenne, vannak részei, amik másképpen lennének megírva. Például egy kitalált beszámoló nem lenne megszakítva valami más eseménnyel. Ha kitalált lenne, a gyászoló emberek nem nevettek volna Jézus kijelentésén: talán feldühödnek, vagy megbántódnak, de nem nevetnek. És ha kitalált lenne, megparancsolta volna Jézus a szülőknek, hogy hallgassanak róla? Azt várnánk, hogy a gyógyulás a csúcspont. De a valóságban nem minden megy simán. Vannak megszakítások. Az emberek néha furcsán reagálnak. És Jézusnak is megvolt a maga oka, amiért nem akarta, hogy a szülők elhíreszteljék ezt.

Az evangélium hitelességének legjobb próbálja, ha magad is elolvasod. Valódi események leírásának tűnik számodra, vagy inkább fikciónak? Ha valódi, akkor Isten megmutatta magát nekünk. Jézus eljött, élt, tanított, ihletett és életet adott millióknak, akik ma olvassák a szavait és az életét. Amit Jézus kijelentett az evangéliumokban, az sokak számára igaznak bizonyult: „én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (János 10,10)

Megváltozott és elferdült-e a Biblia az idők során?

Néhányan azt hiszik, hogy az Újszövetséget annyiszor lefordították, hogy elferdült a fordítás egyes állomásai alatt. Ha egyik fordítást a másikból csinálták volna, ez is lehetne a helyzet. De a fordításokat valójában közvetlenül görög, arámi és héber forrásszövegekből készítik, amik ókori kéziratok ezrein alapulnak.

Például tudjuk, hogy az Újszövetség amit ma használunk, megfelel az eredeti formájának, mert:

  1. Rengeteg kézirati példányunk van: több mint 24.000.
  2. Ezek a másolatok szóról-szóra megegyeznek az esetek 99,5 százalékában
  3. A kéziratok keletkezési dátuma nagyon közel van az eredetijükéhez (lásd a linket a ennek szakasznak végén)

Ha valaki összehasonlítja az egyik kézirat szövegét a másikéval, a hasonlóság megdöbbentő. Néha a betűzés változik, vagy egyes szavak meg vannak cserélve, de ennek kevés következménye van. Ami a szavak sorrendjét illeti, a magyarban sem igazán számít, hogy „A kutya megharapta az embert.” vagy „Az embert megharapta a kutya.”. A görögben ennyire sem. Egy szó ugyanúgy a mondat alanyaként funkcionál, bárhol is álljon a sorban.

Dr. Ravi Zacharias az Oxfordi Egyetemről megjegyzi, hogy „valójában az Újszövetség messze a legkönnyebben hitelesíthető írás az ókorból a dokumentumok puszta számát, az események és a leírások közötti időtartamot és a megerősítésére vagy cáfolatára használható egyéb dokumentumokat tekintve. Semmi az ókori kézirati bizonyítékok közül nem ér fel ezzel a szövegbeli elérhetőséggel és hitelességgel.” 6

Az Újszövetség az emberiség legmegbízhatóbb ókori dokumentuma. A szöveg hitelessége biztosabb, mint Platón írásaié vagy Homérosz Íliászáé.

Az Újszövetség összehasonlítása más ókori művekkel…

Íme az Újszövetség és más ókori írások összehasonlítása*:

Szerző Könyv Keletkezés
dátuma
Legkorábbi
másolatok
Időeltérés Másolatok
száma
Homérosz Iliász Kr.e.800 kb. Kr.u. 400 kb. 1200 év 643
Hérodotosz Történelem Kr.e.480-425 kb. Kr.u. 900 kb. 1,350 év 8
Thuküdidész Történelem Kr.e.460-400 kb. Kr.u. 900 kb. 1,300 év 8
Platón   Kr.e.400 kb. Kr.u. 900 kb. 1,300 év 7
Démosztenész   Kr.e.300 kb. Kr.u. 1100 kb. 1,400 év 200
Caesar A gall háborúk Kr.e.100-44 kb. Kr.u. 900 kb. 1,000 év 10
Tacitus Annales Kr.u. 100 kb. Kr.u. 1100 kb. 1,000 év 20
Idősebb
Plinius
Természettörténet Kr.u.61-113 kb. Kr.u. 850 kb. 750 év 7
Újszövetség Kr.u.50-10 kb. Kr.u. 114
(részletek)
kb. Kr.u. 200
(könyvek)
kb. Kr.u. 325
(teljes Újsz.)
kb. 50 év

kb. 100 év

kb. 225 év
5366

*McDowell, Josh. The New Evidence that Demands a Verdict (Thomas Nelson Publishers, 1999), p. 55.

Az Ószövetség is feltűnően jól fennmaradt. A mai modern fordításunkat rengeteg héber és görög ókori kézirat megerősíti, beleértve a XX. század közepén felfedezett Holt-tengeri tekercseket. Ezekben a tekercsekben vannak az Ószövetség majdnem minden könyvének létező legrégebbi töredékei, Kr.e. 150-ből. A hasonlóság a Holt-tengeri kéziratok és az akár 1000 évvel később készült kézi másolatok között bizonyíték a zsidó írnokok gondosságára, amivel az írások másolását végezték.

Alátámasztja-e a régészet a Bibliát?

A régészet nem tudja bizonyítani, hogy a Biblia Isten nekünk írott igéje. Ugyanakkor a régészet igazolni tudja (és igazolja is) a Biblia történelmi pontosságát. A régészek újra és újra rábukkantak a Bibliában említett kormányzati tisztviselők, királyok, városok és ünnepek neveire- néha úgy is, hogy a történetírók nem hitték, hogy ezek a személyek vagy helyek léteztek. Például János evangéliuma leírja, hogyan gyógyított meg Jézus egy bénát a Betesdai medence mellett. A szöveg még arról az öt oszlopcsarnokról is ír, amik a medencéhez vezetnek. A tudósok nem gondolták, hogy a medence létezik, amíg a régészek meg nem találták 10 méterrel a föld alatt az öt oszlopcsarnokkal együtt. 7

A Biblia hatalmas mennyiségű történelmi részletet említ, ezért nem mindet találtak még meg közülük régészetileg. Viszont soha egyetlen régészeti felfedezés sem került ellentmondásba azzal, amit a Bibliában feljegyeztek. 8

Ezzel szemben, ahogy Lee Strobel TV tudósító írja a Mormon könyvéről: „A régészet újra és újra sikertelenül próbálta bebizonyítani a kijelentéseit olyan eseményekről, amik feltételezése szerint Amerikában történtek réges-régen. Egyszer írtam a Smithsonian Intézetnek, hogy tudakozódjak, van-e valamilyen bizonyíték, ami alátámasztja a mormonizmus állításait és azt a félreérthetetlen felvilágosítást kaptam, hogy az intézet régészei nem találtak semmilyen összefüggést az Újvilág régészeti leletei és a könyvben megírt dolgok között.” A régészek sosem azonosítottak egyetlen várost, személyt, nevet vagy helyet sem a Mormon könyvéből. 9

Sok ókori helyszínt azonosítottak a régészet segítségével, amiket Lukács említ az Újszövetségben, az Apostolok Cselekedeteiben. „Lukács összesen 32 országot, 54 várost és 9 szigetet nevez meg hibátlanul.” 10

A régészet sok rosszindulatú feltételezést is megcáfolt a Bibliáról. Például egy olyan elméletet, amit néhol még ma is tanítanak, hogy nem írhatta Mózes a Tórát (a Biblia első öt könyvét), mert az ő idejében az írást még nem találták fel. Aztán a régészek felfedezték a Fekete Sztélét. „Ék alakú karakterek vannak rajta és Hammurapi részletes törtvényeit tartalmazza. Mózes-utáni lenne? Nem! Mózes-előtti, sőt, még Ábrahám-előtti (Kr.e.2000). Mózes írásainál legalább háromszáz évvel korábban keletkezett.” 11

Egy másik jelentős régészeti lelet is igazolt egy korai ábécét az Eblai táblák felfedezésével Észak-Szíriában 1974-ben. Ezt a 14.000 agyagtáblát Kr.e. 2300-ra datálják, több száz évvel Ábrahám előttre 12. Az agyagtáblák a helyi kultúrát írják le hasonlóan ahhoz, ahogy a Teremtés könyvének 12-50. fejezete teszi.

A régészet újra és újra megerősíti a Biblia történelmi pontosságát.

Néhány nagyobb régészeti felfedezés felsorolása...

RÉGÉSZETI
LELET
JELENTŐSÉG
Mári-i táblák Több mint 20.000 ékírásos Ábrahám korából származó tábla, amik sok patriarchális hagyományt megmagyaráznak a Teremtés könyvéből
Eblai táblák Több mint 20.000 tábla, többük Mózes Második Törvénykönyvéhez hasonló törvényeket tartalmaz. Azonosításra került a korábban kitaláltnak vélt 5 pusztai város az 1Mózes (Teremtés) 14-ben (Sodoma, Gomora, Admá, Semébel, Cóar).
Nuzui táblák A Kr. e. XV. és XV. század szokásainak részleteiről szólnak, amik párhuzamba állíthatóak a patriarchákról szóló beszámolókkal (ilyen például, hogy a szolgálólányok gyermeket szültek a meddő feleségeknek.)
A Fekete sztélé Bebizonyította, hogy az írás és az írott törvények már három évszázaddal a Mózesi törvény előtt is léteztek.
A karnaki templom falai (Egyiptom) Kr.e.X. századi utalást tartalmaz Ábrahámra.
Eshnunna Történei (kb. Kr. e. 1950)

Lipit-Istár Törvénykönyve (kb. Kr. e. 1860)

Hammurapi törvényei (kb. Kr. e. 1700 BC)
Megmutatják, hogy a Mózesi törvény egyáltalán nem volt túlságosan fejlett az adott korszakhoz képest.
Rasz Samra-i táblák A zsidó költészetről szolgálnak információval.
Lákis-levelek Nebukadneccár júdai invázióját írják le és betekintést nyújtanak Jeremiás korába.
Geadljá Pecsétje Geadljára utalás található a 2Királyok 25,22-ben.
Kürosz-henger Emeli a hitelét a Biblia leírásának Kürosz rendeletéről, hogy megengedje a zsidóknak a templomuk újjáépítését Jeruzsálemben (Lásd 2Krónikák 36,23; Ezrah 1,2-4).
Mésa sztélé Omriról, Izrael hatodik királyáról ad információt.
III. Sulmánu-asarídu kiráy
„Fekete Obeliszkje”
Azt illusztrálja, hogy hogyan kényszerült Jehu, Izrael királya behódolni az asszír királynak.
Taylor-prizma Asszír nyelvű szöveget tartalmaz, ami Szénakherib Jeruzsálemre mért támadásának részletes történetét meséli el Ezékiás, Izrael királya idejében.
A KRITIKUSOK
KORÁBBI VÁDJAI
A RÉGÉSZET ÁLTAL ADOTT VÁLASZ
Mózes nem írhatta Mózes öt könyvét, mivel még az írás feltalálása előtt élt. Az írás már több évszázaddal Mózes előtt is létezett.
Ábrahám szülővárosa, Ur, nem létezik. Urat felfedezték. Az egyik kövön az „Ábrám” felirat található.
A „Petra” nevű sziklákra épült város nem létezik. Petrát megtalálták.
A Jerikó városának eleséséről szóló történet csak mítosz. A város nem is létezett. A várost megtalálták és feltárták. Azt is megálapították, hogy a falak pontosan úgy omlottak le, ahogy azt a bibliai elbeszélés leírja.
A „hettiták” nem léteztek. A lenyűgöző hettita civilizációról több száz utalás került napvilágra. A Chigagói Egyetemen még doktorálni is lehet hettita tanulmányokból.
Bélsaccar nem volt babilon igazi királya; nem található a feljegyzésekben. Babilóniai táblák leírják a társuralkodó uralkodását, aki Nabonidus fia volt.

Vannak-e ellentmondások a Bibliában?

Bár sokan állítják, hogy a Biblia tele van ellentmondásokkal, ez egyszerűen nem igaz. Az észrevehető ellentmondások száma igazából figyelemre méltóan alacsony a Biblia terjedelméhez és látóköréhez képest. A feltűnő eltérések inkább érdekesek, mintsem életbevágóak. Semmilyen fontos eseményt vagy hitterületet nem érintenek.

Íme egy példa az –úgymond- ellentmondásokra. Pilátus elrendelte, hogy a keresztre, amin Jézus lógott, tegyenek egy feliratot. Az evangéliumok közül háromban benne van, hogy mi volt azon a feliraton:

      Máténál: „Ez Jézus, a zsidók királya”
      Márknál: „Ez a zsidók királya”
      Jánosnál: „A názáreti Jézus, a zsidók királya”

A megfogalmazás különböző, ezért a feltűnő ellentmondás. De figyelemre méltó, hogy mind a három író milyen részletesen írja le ugyanazt az eseményt, hogy Jézust keresztre feszítették. Ebben mindhárman egyetértenek. Még azt is megjegyzik, hogy egy felirat volt a kereszten és a felirat jelentése mind a három beszámolóban ugyanaz.

Mi a helyzet a pontos szövegezéssel? Az evangéliumok görög eredetijében nem használtak idézőjelet, ahogy ma tesszük a közvetlen idézeteknél. Az evangélium szerzői csak közvetve idéztek, ami megmagyarázza a részek kisebb eltéréseit.

Itt egy másik példája a feltűnő ellentmondásoknak. Jézus kettő vagy három éjjel volt a sírban a feltámadása előtt? Jézus a keresztre feszítése előtt azt mondta, hogy „Ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld belsejében három nap és három éjjel.” (Máté 12,40). Márk rögzítette Jézusnak egy másik kijelentését: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik, és átadják a pogányoknak, kigúnyolják és leköpik, megkorbácsolják és megölik, de három nap múlva feltámad." (Márk 10,33-34)

Jézust pénteken ölték meg és a feltámadást vasárnap fedezték fel. Hogy lehet ez három nap és három éjjel a sírban? Jézus idejében zsidó szófordulat volt, hogy a nappalnak vagy éjszakának egy részét is egy teljes napnak számították. Ezért lehetett péntek, szombat és vasárnap három nap és három éjjel Jézus kultúrájában. Ma is hasonlóan fejezzük ki magunkat: ha valaki azt mondja, „ma egész nap vásároltam”, tudjuk, hogy az illető nem 24 órára gondolt.

Ez jellemző az Újszövetség feltűnő ellentmondásaira. Legtöbbjüket a szöveg közelebbi vizsgálatával vagy a történelmi háttér tanulmányozásával feloldhatjuk.

Ki írta az Újszövetséget? Miért ne fogadjuk el az apokrifeket, Júdás vagy Tamás evangéliumát?

Alapos okunk van bízni az Újszövetség könyveinek mai listájában. Az egyház már szinte rögtön a megírásuk után elfogadta az újszövetségi könyveket. A szerzőik Jézus munkatársai voltak vagy a közvetlen követői, olyan emberek, akikre Jézus a korai egyház vezetését bízta. Máté és János evangélista Jézus legközelebbi követői között voltak. Márk és Lukács az apostolok kísérői voltak így hozzáférésük volt az apostolok beszámolójához Jézus életéről.

A többi újszövetségi szerzőnek is közvetlen kapcsolata volt Jézussal: János és Júdás Jézus féltestvérei voltak, akik kezdetben nem hitek benne. Péter a 12 apostol egyike volt. Pál eleinte gyűlölte a kereszténységet, de amikor Jézus megjelent neki, apostollá vált. A többi apostollal is kapcsolatban volt.

Az Újszövetség könyvei azokról a dolgokról írnak, amiket szemtanúk ezrei maguk is láttak. Mivel más könyvek évszázadokkal később keletkeztek (pl. Júdás evangéliuma, amit a gnosztikus szekta írt Kr.u. 130 és 170 között, jóval Júdás halála után), az egyháznak nem volt nehéz észrevennie, hogy hamisítványok. Tamás evangéliuma, amit Kr.u. 140 körül írtak, egy másik példája az utánzatoknak, hibásan hozza az apostolok neveit. Ezek és más gnosztikus evangéliumok ellentmondtak Jézus ismert tanításainak és az Ószövetségnek, és gyakran számos történelmi vagy földrajzi hibát tartalmaztak. 13

Kr.u. 367-ben Athanasius hivatalosan is felsorolta az Újszövetség 27 könyvét (azokat, amiket ma is használunk). Nem sokkal később Hieronymus és Augustinus is ezt a listát küldte körbe. A keresztények többségének azonban nem volt szüksége ezekre a listákra. Mindent egybevetve az egész egyház ugyanezt a listát ismerte el és használta már a Krisztus utáni első század óta. Azért vált fontossá, hogy legyen egy egyértelmű lista, mert az egyház túlterjeszkedett a görögül beszélő vidékeken és le kellett fordítani az Írásokat, illetve mert a különféle leszakadó szekták folyamatosan a saját szent könyveikkel hozakodtak elő.

Miért tellett 30-60 évbe hogy megírják az Újszövetség evangéliumait?

A fő ok, amiért az evangéliumi beszámolókat nem írták meg rögtön Jézus halála és feltámadása után az volt, hogy nem volt égető szükség ilyen iratokra. Kezdetben az evangélium Jeruzsálemben terjedt élőszóban. Nem volt szükség rá, hogy írásos beszámolót készítsenek Jézus életéről, mert Jeruzsálem környékén mindenki láthatta Jézust és tisztában volt a működésével. 14

Viszont amikor az evangélium Jeruzsálemen túlra is elterjedt és nem voltak mindig kéznél szemtanúk, már kellettek írásos beszámolók Jézus életéről és szolgálatáról. Az evangéliumok megírását sok tudós 30 és 60 évvel Jézus halála utánra teszi.

Lukács egy kicsit több betekintést ad nekünk ebbe, amikor az evangéliumának elején elmondja, miért írja: „Miután sokan vállalkoztak már arra, hogy tudósítsanak bennünket a közöttünk beteljesedett eseményekről úgy, amint reánk hagyták azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének: magam is jónak láttam, hogy miután eleitől kezdve mindennek pontosan utánajártam, sorjában megírjam azokat neked, nagyrabecsült Teofilus, hogy azokról a dolgokról, amelyekről tanítást kaptál, megtudd a kétségtelen valóságot.” 15

János is megindokolja az evangélium írását: „Sok más jelt is tett Jézus a tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.” 16

Számít-e, hogy Jézus valóban azokat tette és mondta-e, amiket az evangéliumok leírnak?

Igen. Mert a hitnek ahhoz, hogy valami értelme legyen, a valóságon, tényeken kell alapulnia. A következők miatt. Ha Londonba akarsz repülni, valószínűleg hiszel benne, hogy a gépben van benzin és műszakilag megbízható, a pilóta felkészült és nincsenek terroristák a fedélzeten. De nem a hited juttat el Londonba. A hited arra volt jó, hogy feljuttatott a repülőre. Ami viszont elvisz Londonba az a repülő, a pilóta stb. megbízhatósága. Számíthatsz a korábbi utak pozitív tapasztalataira. De a pozitív tapasztalat nem lenne elég, hogy a repülőt Londonba vigye. A hited tárgya számít – az, hogy megbízható-e?

Megbízható és pontos leírása-e az Újszövetség Jézus életének? Igen. Hihetünk az Újszövetségnek, mert hatalmas tényanyag támasztja alá. Ez a cikk a következőkről szólt: a történészek egyetértenek, a régészet egyetért, a négy evangéliumi életrajz egybevág, az iratmásolatok fennmaradása szembetűnő, különleges pontossággal a fordításokban. Ezek mind szilárd alapot ad annak, hogy elhigyjük amit az Újszövetségben olvasunk: hogy Jézus Isten, hogy átvállalta a büntetést a bűneinkért és hogy feltámadt a halálból.




(1) McDowell, Josh. The New Evidence that Demands a Verdict (Thomas Nelson Publishers, 1999), p. 55. (2) Tacitus, A. 15.44. (3) Wilkins, Michael J. & Moreland, J.P. Jesus Under Fire (Zondervan Publishing House, 1995), p. 40. (4) Ibid. (5) (hiányzik) (6) Zacharias, Ravi. Can Man Live Without God? (Word Publishing, 1994), p. 162. (7) Strobel, p. 132. (8) Az elismert zsidó régész Nelson Glueck, írta: "Kategorikusan kijelenthetjük, hogy soha egy régészeti lelet sem keveredett ellentmondásba a Bibliával" cited by McDowell, Josh. The New Evidence That Demands a Verdict (Thomas Nelson Publishers, 1999), p. 61. (9) Strobel, p. 143-144. (10) Geisler, Norman L. Baker Encyclopedia of Christian Apologetics (Grand Rapids: Baker, 1998). (11) McDowell, Josh. Evidence That Demands a Verdict (1972), p. 19. (12) Pettinato, Giovanni. The archives of Ebla: an empire inscribed in clay (Garden City, NY: Doubleday, 1981) (13) Bruce, F.F. The Books and the Parchments: How We Got Our English Bible (Fleming H. Revell Co., 1950), p. 113. (14) Apostolok 2,22, 3,13, 4,13, 5,30, 5,42, 6,14, stb. (15) Lukács 1,1-3 (16) János 20,30-31

2017. január 26.
forrás: http://www.everystudent.hu/a/biblianak.html