„Igen, helyénvalóbb nyelvre áldoztatni, a híveknek pedig térdelniük kell.”
XVI. Benedek pápa

2008 Úrnapjától kezdve XVI. Benedek pápa kizárólag így áldoztatott: az embereknek le kellett térdelniük egy térdeplőre, és közvetlenül a nyelvükre kellett fogadniuk az Oltáriszentséget.


Az alábbiakban egy újabb izgalmas részletet közlünk a „Katolikus Egyház, merre tartasz?” című új magyar interjúkötetből, amelyet Fülep Dánielteológus és szövegfordítóként Sallai Gábor készítettek el a kazahsztáni Asztana segédpüspökével, Athanasius Schneiderrel.

A magánkiadásban megjelent könyvet a készítői a teljes terjedelmében elérhetővé tették a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében, magyar nyelven és eredeti angol nyelven egyaránt. Az elolvasását mindenkinek jó szívvel ajánljuk!

Fülep: A Dominus est [Az Úr az] című híres műve nagyszerű martirológiai és patrológiai tanúságtétel arról, hogy a térdelve és nyelvre áldozás a Szentség vételének legméltóbb módja a katolikus egyházban. Kevesen tudják, hogy a könyv kéziratát elvitte az Eucharisztiával foglalkozó 2005-ös szinódusra, amelyen auditorként Ön is részt vett, és hogy a könyv magára XVI. Benedek pápára is hatást gyakorolt.

Schneider püspök úr: Az Eucharisztiával foglalkozó 2005-ös püspöki szinóduson, amelyen auditorként vettem részt, a szentáldozás mikéntje, valamint a kézbe áldozás problémája is napirendre került. Akkoriban a Dominus est című könyvemen dolgoztam.

A szinódus alatt a Szentatya, Benedek pápa rövid kihallgatáson fogadott, ahol elmondtam, hogy nyugtalanít a kézbe áldozás gyakorlata. Megtudtam a pápától, hogy más püspökök is beszéltek neki a problémáról. Ekkor így szóltam: „Szentatya, írtam egy könyvet a témáról. Nálam van a kézirata. Nem érdekelné?”„Igen, adja oda, kérem” – válaszolta. Sajnos azonban elfelejtettem magammal vinni a kihallgatásra, ezért így szóltam a Szentatyához: „Bocsásson meg, kérem, elfelejtettem magammal hozni a szöveget!” A pápa így válaszolt: „Semmi baj! Adja oda holnap a titkáromnak.”

Gondviselésszerűnek tartom, hogy megfeledkeztem a szövegről, mivel így este még egy kísérőlevelet is tudtam írni hozzá. Ezt a levelet írtam, melyben egy konkrét kérést is intéztem a pápához: „Szentséges Atya, Jézus Krisztus nevében esedezem Önhöz, hogy többet ne áldoztasson kézbe, hanem csak akkor áldoztassa meg a híveket, ha térdelnek, és csak a nyelvükre.” Ezt kértem tőle, majd másnap odaadtam a titkárnak a jövőbeli könyvem kéziratát és a kísérőlevelet.

Fülep: Milyen hatással volt a könyv Benedek pápára?

Schneider püspök úr: Néhány hét múlva kaptam egy levelet. Ez állt a borítón: „Személyes és bizalmas”. Mikor ezt láttam, lelkemben rögtön éreztem, hogy ez lesz Benedek pápa válasza a levelemre. Mikor felbontottam a levelet, XVI. Benedek pápa szavait olvastam: „Az érvei meggyőztek. De mint Ön is tudja, erős csoportok vannak az Egyházban, amelyek nem engedik, hogy azt tegyem, amit kér tőlem.” Majd a helyzet ismertetése után áldását adta rám.

Őszintén szólva nem gondoltam, hogy a pápa meg fogja tenni, amire kértem. Aztán, néhány évvel később, 2008 elején megjelent a Dominus est (Az Úr az!) című könyvem a Vatikán kiadójánál olaszul. Néhány hónapra rá, 2008 Úrnapján XVI. Benedek pápa megtette, amit kértem tőle, és ezen pápasága egész hátralevő idejében sem változtatott [5]. Ettől a naptól kezdve XVI. Benedek pápa kizárólag így áldoztatott: az embereknek le kellett térdelniük egy térdeplőre, és közvetlenül a nyelvükre kellett fogadniuk az Oltáriszentséget.

Nem gondoltam, hogy megteszi. Mikor néhány nappal később egy liturgikus honlapon egy-két képet láttam róla, nem hittem a szememnek. Kimondhatatlanul boldog voltam. A képek alatt azt olvastam, hogy Benedek pápa mostantól csak így fog áldoztatni. Olyan boldog voltam, hogy fogtam magam, letérdeltem a számítógépem előtt, és elimádkoztam a Te Deumot.

Pár héttel később Rómában jártam, és részt vettem az általános kihallgatáson. A kihallgatás végén odamentem Benedek pápához, hogy üdvözöljem. Szó szerint ezt mondtam neki: „Szentséges Atya, Isten jutalmazza meg Önt az Úrnapján történt csodáért!” Rögtön tudta, mire célzok. Így válaszolt: „Igen, helyénvalóbb nyelvre áldoztatni, a híveknek pedig térdelniük kell.” Mély lelki öröm töltött el. Nem azért éreztem ezt a mély lelki örömöt, mert az én elképzeléseim valósultak meg, hanem az Úr miatt, akinek joga van a legteljesebb védelemhez, és ahhoz, hogy külsőleg is a legtökéletesebb imádatban és hódolatban részesüljön, ez pedig a térdelve és nyelvre áldozás hagyományos módja.

Fülep: Mondhatjuk azt, hogy Benedek pápa a Dominus est hatására köteleződött el végleg az Egyház számára ma is általánosan érvényes áldoztatási szabály mintaadó gyakorlása mellett?

Schneider püspök úr: A közvetlen ok-okozati összefüggésben nem vagyok biztos, de az eredmény mindenképpen ez volt. Nem tudom, hogy a levelem miatt tette-e, vagy azért, mert mások is kérték erre. Engem mindenesetre mélységes öröm töltött el.




2019. augusztus 12.
Az Igazság Könyve és Az Énok Tanúsága videók
forrás: facebook.com/groups/103357836384907/