Szent Lipót

Ünnepe: november 15.

III. (Szent) Lipót (1073 - 1136. november 15.) osztrák őrgróf (1095 - 1136) Ausztria, Bécs, Alsó-Ausztria és Szent Flóriánnal együtt Felső-Ausztria védőszentje.

II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként látta meg a napvilágot 1073-ban. Kétszer házasodott meg. Első felesége valószínűleg a von Perg családból származott és 1105-ben halt meg. Második felesége, Ágnes V. Henrik német-római császár özvegy nővére volt. Ez a kapcsolat a Száli-Frank dinasztiával megnövelte a Babenberg-ház jelentőségét. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Ágnes nagy befolyással bírt előző házasságából származott fiára, a későbbi III. Konrád német-római császárra.

Lipótot "Princeps Terrae" (durva fordításban "a föld hercege") névvel is illették területi szuverenitására utalva. Fokozott figyelemmel kísérte az 1125-ös császárválasztást, de tekintélye egyre inkább csökkent.

III. Lipót a városépítésről és az ország fejlesztéséről is ismert. A városfejlesztés támogatásának tipikus példája Bécs, Klosterneuburg és Krems.Klosterneuburg alapításának eseményről (1108) szól az a legenda amely elmeséli, hogy Szűz Mária megjelent a őrgrófnak és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. Ezen jelenés tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort. Később a települést kiterjesztve, itt rendezte be a központját is.

Monostorokat alapított még Heiligenkreuzban, Kleinmariazellben és Seitenstettenben, amelyet nagyrészt egy hatalmas kiterjedésű erdőség vesz körül. Ezen egyházépítő munkája eredményeként avatták szentté 1485-ben.

Az általa alapított klosterneuburgi monostorban temették el. Koponyáját egy díszes ereklyetartóban őrzik, egy főhercegi koronával a homlokán.

Névrokona I. Lipót német-római császár uralkodása alatt lett Ausztria védőszentje Szent Koloman helyett.

Ausztria patrónusa, akinek tisztelete német vidékeinken már a középkorban felbukkan. Így ott látjuk Lőcse egyik szárnyasoltárán (1507).

Kultusza igazában akkor kezd hazánkban föltűnni, amikor a Habsburg-dinasztia örökli Magyarország királyi trónját. Szent István megmarad ugyan az ország patrónusának, de a Szentháromság és Szeplőtelen Fogantatás barokk köztéri szoborkompozícióin hódoló szentek élén István király mellett megjelenik Lipót is, mint a dinasztikus jámborság képviselője, így Sopronban, Győrött, Újvidéken. A Habsburg-összefüggésekbe tartozik az is, hogy I. Lipót tanácsadója Kollonics Lipót Szakolca városában Szent Lipót tiszteletére építtetett (1699) a karmeliták számára templomot. Ehhez még vegyük hozzá, hagy ez a rend volt a legszorosabb szakrális kapcsolatban az uralkodóházzal. Az akkori, hazánkat is magábafoglaló osztrák karmelita provincia védőszentje jellemző módon éppen Lipót és István király volt.



forrás: turul.info/napok/lipot



impike