Szent Brigitta

Brigittát 1391. október 7-én avatták szentté. Ünnepét 1623-ban vették fel a római naptárba, október 7-ére. 1969-ben helyezték át halála napjára, július 23-ára. II. János Pál pápa 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította Szent Benedekkel, Szent Cirillel és Szent Metóddal, Sienai Szent Katalinnal és Edith Steinnel együtt.

Európa társ-védőszentje. Nyolc gyerek édesanyja volt. Szent Ferenc Harmadik rendjének tagja volt. Férje halála után szerzetes rendbe lépett. Sőt rendet alapított. Élete, az evangélium szellemében bő termést hozott. Legyen ez számunkra is ösztönző, hogy Jézushoz a szőlőtőhöz kapcsolódjunk.

Brigitta Imagea családjáról való gondoskodás mellett egészen Istennek szentelte magát. Erényeivel például szolgált kortársai számára. Kérjük Isten kegyelmét, hogy mi is életünk példájával tegyünk tanúságot Isten szeretetéről.

Szent Brigitta az Istenkeresés útján járt. Az aszkézis – a lemondás – gyakorlásával adott példát nekünk. Kövessük bűnbánattal, Isten és embertársaink iránti szeretettel.

Svédországban született 1303-ban. Kislányként adták férjhez. Nyolc gyermeket hozott a világra, akiket nagy gonddal nevelt. Szent Ferenc Harmadik Rendjébe lépett.

Férje halála után még inkább az aszketikus élet felé fordult. Ekkor alapította a róla elnevezett szerzetesrendet. 1349-ben Rómában telepedett le, és mindenki példájául szolgált kiváló erényeivel. 1372-ben penitencia gyanánt szentföldi zarándokutat vállalt. Több művet írt, ezekben az általa megtapasztalt misztikus élményeket beszélte el. Rómában halt meg 1373. július 23-án.

Hívek könyörgése:
Köszönjük, hogy Isten Fiának hitében élhetünk, aki szeret minket! Tégy kitartóvá és találékonnyá a viszont-szeretetben minket!
Hallgass meg, Urunk!
Áldunk téged a mai szenttel együtt! Add, hogy a mai nap minden mozzanata: a hallott olvasmányok, a szentmise egésze, minden személyes találkozás a veled való egységünket erősítse!
Hallgass meg, Urunk!
Adj minden nemzetnek tanúságtevő szenteket. Áldd meg a svédeket is: Szent Brigitta közbenjárására add meg nekik, amire igazán szükségük van! Hogy ne csak az anyagi jólétben, hanem a veled való igazi egységben növekedjenek!
Hallgass meg, Urunk!
A pápa júliusi missziós szándékával kérünk add, hogy az egyházban az apostoli mozgalmak és szervezetek egyre jobban tudatára ébredjenek missziós szerepüknek! Hogy mi is tudatára ébredjünk!
Hallgass meg, Urunk!
Hálát adunk szerető figyelmedért, amellyel életünk minden szakaszán kíséred utunkat! Segíts, hogy fölismerjük szólításodat akkor is, ha már befutottnak, végérvényesnek éreznénk magunkat ott, ahol vagyunk!
Hallgass meg, Urunk!
Add, hogy életünk végén sokféle ízes gyümölcsünk dicsőítse meg az Atyát!
Hallgass meg, Urunk!







Szent Brigitta, Európa társvédőszentje

Brigitta a családjáról való gondoskodás mellett egészen Istennek szentelte magát. Erényeivel például szolgált kortársai számára. Kérjük Isten kegyelmét, hogy mi is életünk példájával tegyünk tanúságot Isten szeretetéről.

Brigitta 1303-ban született a svédországi Uppsala mellett. Atyja Birger Persson upplandi kormányzó, anyja Ingeborge Bengsdotter. Hét éves korától kapta a misztikus kegyelmeket és látomásokat. 1316-ban férjhez adták a 18 éves Ulf Gudmarssonhoz. Házasságuk első két évét önmegtartóztatásban és imádságban töltötték, majd nyolc gyermekük született.

Férje hozzájárulásával sok jót tett, például minden csütörtökön tizenkét szegény étkezett náluk, és együtt beléptek a ferences harmadrendbe. Brigitta lelki élete a misztika útján fejlődött, lelki vezetője Mátyás linköpingi kanonok volt, aki Brigitta kérésére elkészítette az első svéd szentírásfordítást (Mózes öt könyvét fordította le.)

Ezüstmenyegzőjük alkalmából Compostellába zarándokoltak férjével, útközben meglátogatták Citeaux kolostorát is. Hazatérésük után férje belépett az alvastrai ciszterci kolostorba, ahol egyik fiuk már szerzetes volt. 1344-ben a szentség hírében halt meg. Brigitta ezután elrendezve gyermekei sorsát Alvastrába költözött, s két éven át a kolostor közelében egy cellában élt imádságban, vezeklésben és látomások közepette.

A compostellai zarándokúton francia földön látta a kettős kolostor intézményét, s alvastrai magányában kialakult benne egy hasonló kolostor alapításának gondolata, melynek tagjai vezeklő, imádkozó férfiak és nők, akik a kettős kolostor szabályai szerint elsősorban Krisztus szenvedéséről és Mária kínjairól elmélkednek. 1349-ben Rómába indult pápai jóváhagyásért, és teljesítse a látomásaiban kapott feladatot: vezesse vissza Avignonból a pápát Rómába. Látomásai és kinyilatkoztatásai tovább folytatódtak, meglátta Róma és az Egyház nyomorúságának okait: a pápa távollétét és a klérus erkölcsi silányságát. A kapott parancs értelmében szólni, dorgálni, javítani és levelezni kezdett, amire gyűlölet lett a válasz. Boszorkánynak kiáltották ki, és máglyára akarták küldeni. A Szűzanya azonban oltalmát ígérte.

N. Orsini segítségével formába öntötte a Brigitta-rend szabályzatát, és a pápa 1370-ben Montefiasconéban megadta a jóváhagyást. 1371 őszén a Szentföldre indult. A látomások és kinyilatkoztatások itt is állandóan kísérték, főleg a pápának szóló figyelmeztetéseket kapott.

Cipruson és Nápolyon keresztül 1373. nagyböjt elején érkezett vissza Rómába. Ekkor már beteg volt, de még végigjárta a böjti stációkat és elküldte látomásait IX. Gergely pápának. A Campo dei Fiori közelében lévő házában halt meg. 1374-ben gyermekei magukkal vitték Svédországba, s a vadstenai kolostor templomában helyezték el. 1391. október 7-én avatták szentté. Főként a zarándokok és haldoklók védőszentje.

II. János Pál pápa (Sziénai Szent Katalinnal és Avilai Nagy Szent Terézzel együtt) 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította. Ünnepe: július 23.

Kezdetben özvegyi ruhában, fehér fátyollal, majd zarándokként, királynőként vagy rendje apátnőjeként ábrázolták. Attribútumai: a brigitták keresztje (kiszélesedő szárú kereszt, középpontjában ostya v. öt vércsepp), szív, amelyből kinő egy kereszt, királyi korona a lábánál, könyv, toll és tintatartó, Svédország és Róma címere, zarándokbot, zarándoköltözék.


Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje Magyar Kurír





Lásd még: A BOLDOGSÁG TITKA Tizenöt ima, melyet a mi Urunk, Jézus Szent Brigittának mondott Rómában a Szent Pál templomban