A lateráni bazilika felszentelésének ünnepe

november 9.

A Lateráni Szent János bazilika Róma székesegyháza, amelyet a IV. században Nagy Konstantin alapított. Többször leégett és többször átépítették. A jelenlegi bazilika a XII. századból származik. I. Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben, mint minden székesegyházat, ezt is a Legszentebb Üdvözítő tiszteletére.
A templom homlokzatán a latin nyelvű felirat:

„Sacrosancta Lateranensis Ecclesia omnium urbis et orbis mater et caput”
(a város és a földkerekség minden templomának anyja és feje)

Hivatalos neve ma is az Üdvözítő temploma, de a IX. században II. Sergius pápa Keresztelő Szent Jánost, majd a XII. században II. Lucius pápa Szent János apostolt a bazilika védőszentjévé nyilvánította. Így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika.

Szent Péter
A nyugati egyházban a Péter katedrája iránti szeretet és a benne való egység jele lett az ünnep. A lateráni név egy ősi római család emlékét őrzi, mert ezen a helyen állt a Lateranus család palotája.

A XII. sz. óta él az a hagyomány, amely ezen a napon tartja a bazilika ünnepét. Ez a nap eleinte Róma saját ünnepe volt, majd a bazilika iránti tisztelet az ünnepet az egész Egyházra kiterjesztette.

Homlokzatán Krisztus hatalmas szobra látható az említett két szent között..

Jelentőségét tekintve csak a római Szent Péter bazilika előzi meg. A századok során több pápa új részeket építtetett hozzá, gazdagíttatta belső díszítését és műalkotásokkal látta el.

Az eredeti 5 hajós ókeresztény székesegyháznak csak az alaprajza maradt meg. X. Ince pápa megbízásából az 1650-es szentévre Borromini tervei szerint alakították ki a templom belsejét. A középhajó 12 fülkéjében az apostolok szobrai kaptak helyet. A nagy apszis középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt, a boltív tetején a Megváltó Krisztus óriási alakja látható.

A gazdagon aranyozott kazettás mennyezet égszínkék és bíborvörös színei barokk szellemiséget árasztanak. Impozáns késő barokk homlokzatát XII. Kelemen pápa megbízásából Alessandro Galilei, a barokk művészet utolsó nagy római építésze tervezte meg. A gótikus baldachin alatt lévő főoltár nagy kincse az apostolfejedelmek fej ereklyéje, amelyet márvány tabernákulumban őriznek. A pápai oltár egy katakombából származó faasztalt zár magába, a hagyomány szerint ezen még Szent Péter apostol is misézett.

A lateráni Szent János székesegyházban található Giotto híres freskója, amely VIII. Bonifác pápát ábrázolja, amint meghirdeti az első szentévet 1300-ban. A bazilika magyar vonatkozású emléke a jobboldali második oszlopon található. Az emléktáblát annak tiszteletére helyezték el, hogy 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött országalapító Szent István királyunknak.

A lateráni bazilika emléknapja: november 9.

A Város (Róma) és a földkerekség (azaz a teljes lakott világ anyaegyháza), minden templomának anyja és feje – olvassuk a Lateráni Bazilika homlokzatán.

A legrégibb, és – mint Róma katedrálisa, Róma püspökének temploma, a pápai trón (Cathedra Romana) székhelye – a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt, beleértve a jóval ismertebb Szent Péter-bazilikát is.

A Lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája. Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták és császári birtok lett. Nagy Konstantin megtérése után Miltiadesz pápának adományozta, aki a római püspök székhelyévé tette. 313-ban már itt tartott zsinatot.

A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelte.
Ez a római püspöknek mint pátriárkának székhelye, ezért nevezik így: „az összes templom anyja és feje”.
A XIV. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumba helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját.
A templom főoltárába befoglalt faoltár az apostol-oltár maradványa.
A templom hajójában egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa a magyar küldöttségnek átadta (visszaadta) a Szentkoronát.

A dombormű középső részén márványba faragva II. Szilveszter pápa átadja István fejedelem követének, a szakállas Asztrik apátnak a koronát, melyet két kézzel alázattal vesz át.

Magyar Királyaink Koronájára, amely Európában a legrégebbi épen maradt fejék. Ezer esztendeje fejezi ki államiságunkat és reményeinket. Ötvenöt magyar királyt koronáztak meg vele.
A Szent Koronát csak koronázáskor viselhette a király, melyhez hasonló beavató jellege csak Belső-Ázsiában található. Ennek Európában csak a Magyar Szent Korona felel meg.


források: turul.info/napok/lateran
szeretetlang.blog.hu/2017/11/09/




impike