 110
XVI. Benedek pápa lemond péteri szolgálatáról A Szentatya február 11-én bejelentette, hogy lemond péteri szolgálatáról. 
XVI. Benedek pápa február 11-én, délelőtt 11 órakor, három szenttéavatási ügyben összehívott konzisztórium során tette közzé a hírt.„Kedves Testvérek! Nemcsak a három szenttéavatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóriumra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az Egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot. Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak. Ezért, tudatában e tett súlyosságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról mint Róma Püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására. Kedves Testvérek! Teljes szívemből köszönetet mondok nektek azért a szeretetért és munkáért, amellyel velem együtt hordoztátok szolgálatom súlyát, és bocsánatot kérek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyházat Legfőbb Pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjaiba. Fohászkodjunk Szent Anyjához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Ami engem illet, a jövőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten Szent Egyházát imának szentelt életemmel”.
A Szent Péter téren a hívők meglepetéssel fogadták a bejelentést Meglepetés kísérte XVI. Benedek lemondásának bejelentését a Vatikán falain kívül is: az olasz közvéleményt, sajtót és politikát is váratlanul érte a pápa döntése. 
„Ha a pápa úgy érezte, nem tudja tovább végezni munkáját, jól tette, hogy lemondott. Nem könnyű munka az egyház vezetése” – hangoztatták az olasz sajtó által megkérdezett hívők a római Szent Péter téren, ahol olaszok és külföldiek is megdöbbenve fogadták a pápa lemondásának hírét.„Tanulnunk kellene tőle, megértette, hogy véget ért a missziója” – mondta egy olasz pap. Egy spanyol pap úgy nyilatkozott: „zseniális, csodálatos lépést tett, megerősítette a szabadság és az egyház iránti szeretetét”. XVI. Benedek lemondásának híre azonnal elterjedt a római utcákon. Hétfőn ez volt a beszédtéma a presszókban, az autóbuszokon. Sokan a metróállomásokon levő képernyőkön sugárzott hírekből értesültek. Angelo Bagnasco, az olasz püspöki kar (Cei) elnöke azt hangoztatta, hogy a döntés „fájdalommal és sajnálkozással” töltötte el a lelkét. Hozzátette, hogy XVI. Benedek a „mély belső szabadság példaképe”. Az egyházfőhöz közel álló Christoph Schönborn bécsi érsek az AdnKronos olasz hírügynökségnek nyilatkozva „mély sajnálatát” fejezte ki hangoztatva, hogy XVI. Benedek döntése „új egyházi dimenziót nyitott meg”. Marinella Pezzoni teológus, a római San Anselmo pápai egyetem professzora szerint „XVI. Benedek olyat tett, amit mindenki lehetetlennek tartott. Ki gondolta volna, hogy ezt a bátor lépést éppen Ratzinger képes megtenni?” Giorgio Napolitano olasz államfő „bátor” döntésről beszélt. Andrea Riccardi, a Szent Egyed közösség vezetője szerint ez „több mint bátorság, evangéliumi üzenet”. Mario Monti ügyvezető kormányfő Twitter-fiókján kommentálta a „megrázó” hírt. Pierluigi Bersani, a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára „újdonságról” beszélt. „A modernitás betört a Vatikánba” – írta a La Repubblica balközép napilap online kiadása. A SkyTg24 olasz hírtelevízió tudósítója úgy értesült, XVI. Benedek a bíborosok előtt titokban tartotta döntését, amelyet egyedül személyi titkárával, Georg Gänsweinnel és Tarcisio Bertone bíborossal, szentszéki államtitkárral osztott volna meg. A szentszéki szóvivő szerint Angelo Sodano, a bíborosi testület dékánja is csak a bejelentés előtt pár órával értesült róla. A Vatikán hangsúlyozta, hogy a pápa február 28-ig minden kötelezettségének eleget tesz. A hívők legközelebb a szerdai általános audiencián találkozhatnak XVI. Benedekkel. Az olasz sajtó arra emlékeztetett, hogy a pápa lemondásáról elsőként tavaly februárban Luigi Bettazzi, a piemonti Ivrea tiszteletbeli püspöke beszélt. Akkor az Il Foglio napilap is bizonyosra vette XVI. Benedek közelgő távozását. Ugyanezt vitte filmre Nanni Moretti olasz rendező is 2011-ben a Habemus Papam című filmjében.
A CCEE köszönetet mondott a pápának az Egyház szolgálatáért A CCEE elnöke és alelnökei levelükben lelki közelségükről és imádságukról biztosították XVI. Benedek pápát. 
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa nevében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke, valamint a CCEE alelnökei — Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek és Józef Michalik, Przemyśl érseke — levélben mondtak köszönetet XVI. Benedek pápának az Egyházért végzett szolgálatáért.Szívből jövő köszönetüket fejezték ki hűséges és bátor szolgálatáért, amellyel az elmúlt években vezette az Egyházat. Köszönetet mondtak tanításáért; a pápai üzenetekért; a gondoskodásért, amelyben az európai püspököket részesítette; a hitről való a személyes tanúságtételéért; az Úrba vetett bizalmáért és az egész Egyház iránti nagy szeretetéért. Biztosították a Szentatyát lelki közelségükről és arról, hogy továbbra is azzal a hittel és lelkesedéssel szolgálják az Egyházat, amelyet ő maga is tanúsított és tanított. Imádságuk elkíséri a pápát ebben a kihívásokkal teli időben, a Szentlélek segítségét kérik személyéért és a Katolikus Egyházért.
Erdő Péter bíboros körlevele XVI. Benedek pápa lemondása kapcsán Erdő Péter bíboros az alábbi körlevéllel fordult az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye híveihez és papjaihoz. 
Főtisztelendő Paptestvérek! Kedves Testvérek!Értesülve Szentatyánk, XVI. Benedek pápa lemondásáról, amely február 28-án lép hatályba, hálát adunk az Isteni Gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért és ajándékokért, amelyekben XVI. Benedek pápa apostoli szolgálata által az Egyházat és az emberiséget részesítette. Különös szeretettel emlékezünk vissza Egyházunk és Hazánk iránti nagylelkű jóindulatára, melynek egyik kiemelkedő jele volt szentéletű vértanúink boldoggáavatása. Kérjük a Mindenható Isten áldását Benedek pápa személyére, a Római Egyházra és egész Katolikus Egyházunkra. A Boldogságos Szűzanyának, az Egyház Édesanyjának, Szent Péter és Pál apostoloknak, valamint védőszentjének, Szent Józsefnek közbenjáró szeretetébe ajánljuk Szentatyánk személyét és Egyházunkat. Budapest, 2013. február 11-én, a Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária emléknapján Erdő Péter bíboros, prímás, érsek A körlevél – a rendelkezés szerint – felolvasandó február 28-ig minden vasárnapi szentmisében. A nyilvános szentmisék után a miséző pap a hívekkel közösen mondjon el egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet Szentatyánkért és Egyházunkért – szerepel az ajánlásban.
Lemondott a Szentatya, márciusban új pápát választ a konklávé XVI. Benedek pápa február 28-ával lemondott főpásztori tisztségéről. A Szentatya az egyházjogilag elfogadható döntés okául megromlott egészségi állapotát nevezte meg. „A mai világban, mikor a dolgok nagyon gyorsan változnak, mély kérdések rázzák meg a hitéletet, annak érdekében, hogy Szent Péter hajóját irányítani tudjam, hirdessem az Evangéliumot, teljes testi és lelki erő szükséges. Az elmúlt hónapokban nagyon megromlott az egészségi állapotom, ami arra kényszerít, hogy elismerjem, nem tudom ellátni a rám bízott kötelességeimet”. Emiatt XVI. Benedek pápa február 28-ai hatállyal lemond római püspöki címéről, és arról, hogy Szent Péter utódjaként a pápai szolgálatot ellássa. XVI. Benedek pápát, aki Joseph Ratzinger néven született 1927. április 16-án, 2005 áprilisában választották meg és foglalta el pápai székét. Regnálása során II. János Pál pápa szellemiségét folytatta, többen valódi tudós pápának tartják. A Szentatya, bár ragaszkodik a hagyományokhoz, elsőként kezdte el használni a legmodernebb kommunikációs eszközöket, például a Facebookot és a Twittert. XVI. Benedek pápa 700 éve az első, aki önszántából mond le az Egyház vezetéséről. Az egyház történetében legutóbb 1415-ben mondott le pápa, XII. Gergely, akinek ideje alatt azonban két ellenpápa is pontifikált: XIII. Benedek Avignonban, és V. Sándor Pisában. A közel 90 éves XII. Gergely, Luxemburgi Zsigmond szövetségese a magyar király által összehívott konstanzi zsinaton mondott le a pápai címről, hogy ezzel is segítse az akkor már évtizedek óta húzódó egyházszakadás megszüntetését. Utóda két évvel később egy mindenki által elfogadott pápa lett, V. Márton. Ezt megelőzően 1294-ben történt hasonló eset, amikor V. Celesztin pápa mindössze néhány hónapos uralkodás után lemondott a trónról. A megválasztásakor már 85 éves, korábban remeteként élő bencés szerzetes azért lehetett a katolikus egyház feje, mert korábban a bíborosok két éven át nem tudtak megegyezni, így üres volt Szent Péter trónja. V. Celesztin teljesen alkalmatlan volt az uralkodásra, egyházfőként is csak a lelki békéjére koncentrált. Lemondáshoz végül ő maga teremtette meg a jogi alapot. Az úgynevezett üres trón ideje, mely egy átmeneti időszak két pápa uralkodása között, február 28-án 20 órakor kezdődik, a konklávét, melyen új pápát választanak, március közepére hívják össze.
A konzisztóriumot is meglephette XVI. Benedek pápa döntése Feltételezhetően a konzisztórium ülésén jelen lévőket, a kongregáció vezetőit is meglepte XVI. Benedek pápa bejelentése, miszerint február 28-i hatállyal lemond tisztségéről – mondta Szuromi Szabolcs Anzelm kánonjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora hétfőn. 
Mint mondta, hogy az egyháztörténetben egyetlen olyan esetet lehet ismerni, amikor bizonyíthatóan és ténylegesen lemondott a pápa. Ez 1294-ben történt, V. Celesztin pápa tett hasonló lépést, mielőtt kolostorba vonult. Annak ellenére nem tudunk erre további példákat, hogy a hatályos egyházi törvénykönyv mind a mai napig lehetőséget biztosít arra, hogy a pápai hivatal lemondás útján is megüresedhet, II. János Pál pápa esetében pedig ez többször szóba került, de végül nem következett be – tette hozzá.A PPKE rektora emlékeztetett arra: V. Celesztin korabeli lemondásának nem lett forradalmi hatása, de az bizonyos, hogy a pápai hivataltól való nem szokványos távozás felhívja a széles közvélemény figyelmét is az esetre. A 21. században, amikor az információ nagyon gyorsan terjed, egy ilyen jelentőségű eseménynek komoly visszhangja lehet, de hogy ez miként hat vissza az egyház életére, nem lehet előre megmondani – vélekedett. Szuromi Szabolcs Anzelm kiemelte: a Kánonjogi Kódex – egyházi törvénykönyv – szól a jognyilatkozat-tételi képesség feltételeiről, ennek alapján pedig a pápa érvényes lemondásához arra van szükség, hogy szabad elhatározásából, külső nyomás hatása nélkül tegye azt meg, „ez ebben az esetben nyilvánvaló”, mivel a közvélemény nem sejtette, hogy hétfőn XVI. Benedek pápa tesz egy ilyen bejelentést. Ezenkívül a jogszabály nyilatkozik arról is, hogy „megfelelő módon” és nyilvánosan történjen a bejelentés, de arról nem rendelkezik, hogy ennek írásban vagy szóban kell megtörténnie, a nyilvánosság kritériumának pedig a konzisztóriumi ülés megfelel. A „megfelelő módon” feltételhez az is hozzátartozik, hogy ne legyen félreérthető a lemondás szándéka, hanem egyértelműen megfogalmazza, ez pedig ugyancsak megtörtént XVI. Benedek bejelentésével – mutatott rá. Megemlítette, hogy a pápai lemondás hatályba lépése után elkezdődik a „sede vacante” („üres trón”) időszaka, amelyet jelenleg a 2010-ben részlegesen módosított 1996-os apostoli konstitúció szabályoz, s ez szól a pápa megválasztásának módjáról is. A 80 év alatti bíborosok pápaválasztó ülését, a konklávét (a szó jelentése: kulccsal összezárt) a pápai széküresedés beállta után húsz nappal meg kell kezdeni. Minden bizonnyal hamar összeülnek majd a pápaválasztó bíborosok, ami annak fényében is valószínűsíthető, hogy ma már lehet tudni a széküresedés kezdetének időpontját, ami február 28., s ez megalapozza a megfelelő előkészületek megtételét – jegyezte meg. A PPKE rektora felhívta a figyelmet arra: a konklávé időszaka alatt a pápaválasztóknak tilos a külvilággal való mindennemű érintkezés, ami a befolyásolhatóság kizárásán túl az eljárás meggyorsítását is célozza. Ebből is következik, hogy minden valószínűség szerint relatíve rövid időn belül eredményes lesz a konklávé tevékenysége. Hangsúlyozta: a konklávén nem folytathatnak kampányszerű érveléseket egyik vagy másik jelölt mellett, s ez is közrejátszik abban, hogy a pápaválasztás nem húzódik el, ugyanakkor nincsen maximális időtartama a procedúrának. Kitért arra is, hogy a szavazatok kétharmados többségét kell elérnie egy jelöltnek az első három forduló valamelyikében ahhoz, hogy pápává válasszák, ezután egy napra felfüggeszthetik a szavazást, de azt követően is az tekintendő megválasztottnak, aki a kétharmados többséget elnyerte. A választáson XVI. Benedek maga azért nem vehet részt, mivel már betöltötte a 80. életévet, amely fölött nincs aktív szavazati joga egy bíborosnak. A mostani szabályozás szerint az a bíboros, aki a pápai trón megüresedésekor még nem töltötte be a 80. életévét, de a konklávé összehívása időpillanatában már elmúlt 80 éves, még részt vehet aktívan a pápaválasztás ülésein, tehát közülük mindenki szavazhat majd, aki február 28-ig nem tölti be ezt a korhatárt. Ez a szabály azonban nem zárja ki annak elvi lehetőségét, hogy 80 évesnél idősebb bíborost vagy akár más – a katolikus egyházhoz tartozó – férfit válasszanak új pápává – közölte. Hozzáfűzte: Magyarországról Erdő Péter bíboros vesz részt a konklávén, míg a 80 évnél idősebb Paskai László már betöltötte azt a kort, így nem vesz részt a bíborosok pápaválasztó ülésén. Szuromi Szabolcs Anzelm elmondta: a pápai széküresedés idején a Vatikánban működő kongregációk – amelyek a civil minisztériumoknak felelnek meg (annak ellenére, hogy vezetőik szüneteltetik hivataluk gyakorlását) – folyamatosan, a rendes ügymenet szintjén, megszokott módon végzik munkájukat, viszont azokat a külön felhatalmazásokat, amelyeket az előző pápa egyedi jelleggel delegált ezekre a testületekre, erre az időszakra felfüggesztik. A legfontosabb funkciót ebben az átmeneti időszakban a bíborosi testület dékánja tölti be, vagy ha az már elérte a 80. életévet, úgy a legidősebb választásra jogosult bíboros. Ez utóbbi érvényes a jelen esetben, mivel Angelo Sodano betöltötte a 80. életévet. A bíborosi kollégiumot vezető bíboros addig vezeti a testületet, amíg az úgynevezett camerlengót meg nem választják, akinek a feladata a Szentszék anyagi javainak és jogainak a gondozása, valamint a pápaválasztási ügyek koordinálása, irányítása. Emellett az államtitkárságnak is különleges felhatalmazásai vannak, ez a szervezet egyebek mellett tartja a kapcsolatot az Apostoli Szentszék nunciatúráival (nagykövetségeivel).
|
