120

 

Vallási vezetők méltatják a leköszönő pápát



A protestáns, ortodox, anglikán és zsidó vallási vezetők elismerésüket fejezték ki XVI. Benedek pápának mint teológusnak és a vallásközi párbeszéd elkötelezett hívének. A vallási vezetők egyemberként üdvözlik XVI. Benedek bátorságát és alázatát, mely véleményük szerint tökéletesen illik ahhoz a gesztusokkal és szavakkal takarékosan bánó teológushoz, amilyennek a leköszönő pápát a legtöbben látják.

Claude Baty lelkész, a Francia Protestáns Föderáció elnöke a pápa leköszönését „ésszerű és bátor döntésnek” nevezte. A francia főrabbi, Gilles Bernheim – akinek Homoszexuális házasság, egynemű szülők és örökbefogadás című írását XVI. Benedek 2012. december 21-én a Kúria tagjainak hosszan idézte – a pápa döntését „méltó és bátor” tettnek ítéli.

A „tisztelet” szó is sokszor elhangzott a vallási vezetők szájából. „Mély tisztelettel figyeltük, hogyan látta el XVI. Benedek a feladatát életkorának előrehaladása és az egyházat sújtó válságok dacára” – nyilatkozta Olav Fykse Tveit lelkész, az Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára.

Justin Welby, az új Canterbury érsek és az Anglikán Kommunió vezetője, XVI. Benedek 2010-es Egyesült Királyságbeli látogatására utalva, elmondta: „XVI. Benedek mindnyájunknak bepillantást engedett abba, hogy mit is jelent valójában a római pápa hivatása a gyakorlatban: hirdetni a világban az evangélium egyetemes üzenetét, és a remény hírvivőjének lenni egy olyan korban, mely aláásni igyekszik a keresztény hit erejét”.

Hilarion Alfejev metropolita, a moszkvai patriarchátus külügyi osztályának vezetője mély elismerését fejezte ki XVI. Benedeknek, amiért megértéssel viszonyult „az ortodox-katolikus együttműködést akadályozó problémák felé”. „Mindig is csodáltam az általunk felvetett kérdésekre adott nyugodt és megfontolt válaszait, és becsültem azt a törekvését, hogy közösen próbáljuk megoldani az egyházaink kapcsolatában jelentkező problémákat”.

I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka, aki jelen volt Rómában a hit évének megnyitásakor, a leköszönő pápát mint „a keleti egyház barátját” üdvözölte, és külön hangsúlyozta, milyen eredményesen tudott együttműködni XVI. Benedekkel a keleti és a nyugati egyházak kapcsolatának szorosabbra fűzésében.

Yona Metzger, Izrael askenáz főrabbija, aki 2005-ben tett látogatást a pápánál Vatikánban, úgy nyilatkozott, hogy XVI. Benedek pápasága alatt „a főrabbinátus és a katolikus egyház kapcsolata sokkal szorosabbá vált”. A főrabbi ezen kívül elismerését fejezte ki „mindenért, amit a pápa tett az egyházak közötti kapcsolatok megerősítéséért és a vallásokon átívelő békéért”.

David Rosen jeruzsálemi rabbi, az Izraeli Főrabbinátus tanácsosa, a nemzetközi vallási megértés Heilbrunn Intézetének igazgatója következetesnek nevezte a pápa döntését. Hozzátette, hogy XVI. Benedek pápasága kitörölhetetlen nyomokat hagy a vallásközi párbeszédben és a béke védelmében.

David Rosen rabbi a Vatikáni Rádiónak adott interjújában nagy meglepetésének adott hangot a pápa bejelentését illetően. Bár olyan döntésről van szó, amelyre maga XVI. Benedek is utalt, amikor kifejtette, hogy egy pápa lemondhat, ha már nem érzi magát megfelelőnek feladata elvégzésére. A bátor elhatározás azt hitelesíti, hogy a pápaság szolgálat, nem pedig hatalom. Ez a megközelítés azt jelenti, hogy nagy felelősséget érez közössége, hívei, a világ számára tett szolgálata iránt. Benedek pápa a lehető legnagyobb következetességre törekedett, amikor meghozta döntését – fejtette ki véleményét a jeruzsálemi rabbi.

A zsidó közösségben a pápára mindig úgy emlékeznek majd, mint arra az emberre, aki megszilárdította II. János Pál újításait. Ez nagyon fontos, hiszen már pápasága kezdetén utalt rá, hogy II. János Pál útján kíván haladni. Első látogatása egy nem keresztény istentiszteleti helyre, a kölni zsinagóga volt, majd fogadott zsidó küldöttségeket és II. János Pál nyomába lépett akkor is, amikor felkereste a római zsinagógát, ellátogatott a Szentföldre, ahol találkozott izraeli politikai és vallási vezetőkkel.

Ez nagyon fontos, mert előzőleg azt lehetett volna állítani, hogy II. János Pál tetteit sajátos személyes története határozta meg: már gyermekkora óta kapcsolatban állt a zsidó közösséggel. Most, hogy XVI. Benedek megismételte II. János Pál tetteit, sőt egyes esetekben azokon túlhaladt mennyiségileg és talán személyes elkötelezettségében minőségileg is, ez azt jelenti, hogy ezek nem egy személy, hanem az egyház tettei voltak. Ebből a szempontból egyfajta példaképet állított fel utódai számára – nyilatkozta David Rosen rabbi.

XVI. Benedek pápaságára úgy tekintünk, mint ami nagyon jelentős volt, mivel megszilárdította a zsidók és katolikusok közötti csodálatos eredményeket – nyilatkozta még. Természetesen az a tény, hogy a pápa német, nem volt közömbös, de inkább csak újdonságot jelentett. Izraelben tett látogatása túlhaladt a vallásközi kapcsolatok kérdésein. Azonban nagyjelentőségű békeüzenete ellenére a térségben a valóság továbbra sem változott: a helyzet olyan politikai látásmódot igényel, amely változást hoz.

Rosen rabbi végül két kívánságát fejezte ki: az Egyházat továbbra is olyan elkötelezettséggel vezessék, mint az utóbbi időkben. Mint rabbi, és mint olyan személy, akit közvetlenül érint a zsidó-keresztény párbeszéd, azért imádkozik, hogy XVI. Benedek utóda legyen olyan személy, aki ugyanúgy elkötelezi magát ezen a téren, mint ahogy ő, és mint II. János Pál tették.





A pápa érdemeit méltatta az izraeli miniszterelnök



Levélben méltatta XVI. Benedek pápa érdemeit a keresztények és a zsidók közötti viszony elmélyítésében az izraeli miniszterelnök.

Benjámin Netanjahu levelét kedden tette közzé a Kathpress katolikus hírügynökség. A lemondását bejelentő katolikus egyházfőhöz intézett soraiban Netanjahu az izraeli nép nevében köszönetét fejezte ki mindazért, amit XVI. Benedek a keresztények és a zsidók, valamint a Vatikán és a zsidó állam közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében tett.

Az izraeli kormányfő köszönetet mondott azért is, hogy – mint fogalmazott – XVI. Benedek bátran védelmezte a zsidó-keresztény értékeket, továbbá a kereszténység és a zsidóság közös civilizációjának gyökereit.

Netanjahu emlékeztetett a katolikus egyházfő 2009-ben Izraelben tett, történelminek minősített látogatására. Úgy értékelte, hogy a vizit jelentős mértékben elősegítette a Vatikán és Izrael közötti új kapcsolatok kialakítását.

Levelében a miniszterelnök visszaemlékezett arra, hogy akkori találkozójuk során XVI. Benedek a zsidóságot a kereszténység „idősebb testvéreként" említette, és megerősítette elkötelezettségét a keresztények és a zsidók közötti együttműködés erősítésére.

 

források: a Magyar Kurir, a Hit Éve magyarországi honlapja, és a Bonum TV