 152
XVI. Benedek április 16-án betöltötte 86. életévét – Isten éltesse az emeritus pápát! Joseph Ratzinger egy kis bajorországi városban, Marktl am Inn-ben született 1927. április 16-án. Nagyszombat napja volt – írja a 1990-es években készített önéletrajzában –, majd másnap a húsvéti éjszaka szentelt vizével keresztelték meg. Ez mindig is egyfajta figyelmeztető jelet jelentett az emeritus pápa számára élete során, aki így emlékezik vissza gyermekkorára. 
Családja számára a legfontosabb nap a vasárnap volt. Gyermekkorát örömteli évek jellemzték, amely mindig az Úr napja köré épült. A vasárnap megünneplése már szombaton megkezdődött a Ratzinger családban azzal, hogy édesapjuk felolvasta a liturgia szövegét. Másnap mindannyian a vasárnapi szentmisére mentek. Salzburg közelében nevelkedett, így csodálatos zenei légkör vette körül, Mozart, Schubert, Haydn dallamain nőtt fel. „Amikor a Kyrie-t énekelték, mintha megnyílt volna az ég” – emlékezik vissza az emeritus pápa. Természetesen a szentmisét követően a nagy családi ebédre is sor került.A kis Joseph számára a zene mindig örömteli kincset jelentett. A családon belül is sokszor énekeltek, mert testvére – aki később a regensburgi székesegyház kórusának vezetője lett –, már fiatalon egyszerűbb zenedarabokat írt. A zenén túl a Ratzinger család kedvelt időtöltései közé tartozott a séta. „Bajorország erdeiben a séta mindig örömteli, játékos pillanatot jelentett, családunk egy szív és egy lélek volt még a háború nehéz időszaka során is” – emlékszik vissza Benedek pápa. Kölcsönös szeretet jellemezte a családtagokat, amely nagyon erős szálakkal fűzte egymáshoz őket. Ezáltal mindannyian könnyebben tudtak szembenézni a nehézségekkel, gondokkal. Abban a bizonyosságban nőttek fel, hogy jó embernek lenni, mivel látták Isten jóságát visszatükröződni szüleik arcán. „A bizalom, az öröm és a szeretet légkörében mindannyian boldogok voltunk és ezért azt gondolom, hogy a Mennyek Országában is hasonló lehet az élet. Ebben az értelemben azt remélem, hogy majd egy nap ismét hazatérek” – fogalmazott gyermekkorával kapcsolatban XVI. Benedek emeritus pápa.
Benedek emeritus pápa csendesen ünnepli 86. születésnapját Az emeritus pápát Castel Gandolfóban 88 éves bátyja és négy korábbi házvezetőnője köszönti április 16-án. 
A szűk körű születésnapi ünnepségre várják Benedek pápa egykori személyi titkárát, Georg Gänsweint is, aki jelenleg a Pápai Ház prefektusa.XVI. Benedek februári lemondása óta teljes visszavonultságban él a Rómától 25 km-re fekvő Castel Gandolfó-i nyári pápai rezidencián, ahol imádsággal, tudományos munkával, zenéléssel tölti napjait. A legutóbbi felvételeken az emeritus pápa lassan, bottal jár. Múlt héten a Vatikán cáfolta az idős pápa súlyos betegségéről szóló sajtóhíreket, és törékenységét előrehaladott korának tulajdonította.
Ferenc pápa jókívánságai az emeritus pápának 86. születésnapja alkalmából Április 16-án, kedden reggel Ferenc pápa, szokásához híven, szentmisét mutatott be a Szent Márta ház kápolnájában a következő szavakkal kérve a jelenlévő hívek imáját: „Ma ünnepeljük XVI. Benedek születésnapját, ezt a szentmisét érte ajánljuk fel, hogy az Úr legyen vele, támogassa és adjon neki vigaszt”. 
A Szent Márta Házban bemutatott szertartáson a vatikáni Kormányzóság alkalmazottai voltak jelen. Homíliájában Ferenc pápa utalt az első olvasmányra, Szent István diakónus vértanú szavaira: „Ti keménynyakúak, mindig ellenálltok a Szentléleknek!” Közöttünk is mindig jelen van ez a fajta ellenállás – mondta a pápa. A Szentlélek mintha utunkban állna. A Szentlélek mozgat minket, arra készteti az egyházat, hogy előre haladjon. Mi pedig úgy viselkedünk, mint Péter Urunk színeváltozásakor: szeretnénk az Úrral mindnyájan együtt maradni. Azt szeretnénk, hogy a Szentlélek álomba ringasson bennünket. Meg akarjuk szelídíteni a Szentlelket. Ez pedig nem lehetséges. Mert Ő Isten és Ő az a szél, amelyik innen-oda fúj, de nem tudod, hogy honnan. Isten ereje az, ami vigasztalást nyújt és erőt ad ahhoz, hogy tovább haladjunk utunkon.Ferenc pápa ezután felidézte a II. Vatikáni Zsinat történetét, amely a Szentlélek szép műve volt. 50 évvel később azonban elmondhatjuk-e, hogy mindent megtettünk, amit a Szentlélek mondott a zsinaton? Folyamatosan tovább növekedett-e az egyház a zsinat szellemében? Nem. Ünnepeljük ezt az évfordulót, állítsunk neki emlékművet, de ne zavarja köreinket. Nem akarunk változtatást. Sőt, vannak, akik vissza akarnak fordulni. Ez makacsságot, önfejűséget jelent, azt, hogy meg akarjuk szelídíteni a Szentlelket. „Ne álljunk ellen a Szentléleknek: ez az a kegyelem, amelyet ma kérjünk mindnyájan: legyünk engedelmesek a Szentléleknek, annak a Léleknek, aki eljön hozzánk és vezet minket az életszentség útján, az egyház olyan szép életszentségének útján. Kérjük a Szentléleknek való engedelmesség kegyelmét” – mondta kedd reggeli homíliájában Ferenc pápa. A délelőtt folyamán Ferenc pápa telefonon hívta fel elődjét, hogy kifejezze szívből jövő jókívánságait születésnapja alkalmából, egyben köszöntötte az emeritus pápa fivérét, Georg Ratzinger atyát, aki szintén Castel Gandolfo-ban tartózkodik. Így Benedek pápa családias légkörben ünnepelheti meg 86. születésnapját.
XVI. Benedek, a vallásszabadság védelmezője Pápasága ideje alatt XVI. Benedek különös hangsúlyt helyezett a vallásszabadság védelmére, és felszólalásaiban is egyre nagyobb teret engedett ennek a kérdésnek. 
2011-ben XVI. Benedek a vallásszabadság védelmét tette meg központi elemnek a béke világnapját köszöntő üzenetében, illetve a szentszéki diplomáciai testület tagjaihoz intézett évértékelő beszédében is. Hangsúlyozta, hogy „a vallásellenes intolerancia megnyilvánulásai között nem lehet rangsorolni”, márpedig „manapság (...) ez figyelhető meg, amikor is a keresztények elleni erőszak látszik kiérdemelni a legkevesebb figyelmet a kormányok és a közvélemény részéről.” Legyen szó Pakisztánról, Indiáról, Kubáról, Kínáról, Nigériáról, Algériáról vagy a világ más országairól, a keresztényeket rendszeresen érik atrocitások. A Közel-Keleten a keresztények naponta szenvednek az erőszaktól és a kirekesztéstől, olyannyira, hogy másodrendű állampolgárként sokan a kivándorlást választják. Ebben a szituációban hívta össze XVI. Benedek az Afrika szinódust 2009-ben és a közel-keleti szinódust 2010-ben, melyeken a püspökök a vallásszabadság kérdését hosszasan tárgyalták. Napirenden volt a téma a bíborosi kollégiumban is, 2010 novemberében pedig XVI. Benedek rendkívüli konzisztóriumot hívott össze, melynek kapcsán a vatikáni államtitkárság kontinensről kontinensre, országról országra megvizsgálta a vallásszabadság és a keresztényellenesség helyzetét. A pápa ügyelt arra is, hogy minden politikai és vallási vezetőnek, akivel találkozott, világosan értésére adja, hogy a vallásszabadság alapjog, „mely az emberi személy méltóságában gyökerezik”. Ennek értelmében ha valaki nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot, mely minden alapjog „szintézise és csúcsa”, az a jogrend elleni támadást követ el. Ebből kifolyólag – és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával összhangban – nemzetközi összefogásra van szükség a vallásszabadság védelmében. Ez vonatkozik a vallásgyakorlás szabadságára, a lelkiismereti szabadságra (beleértve a jogot a vallás megváltoztatására, illetve a vallást nem gyakorlásra is), valamint arra a lehetőségre, hogy mindenki „szabadon megvallja, kinyilvánítsa egyénileg vagy közösségileg a saját vallását vagy a saját hitét, úgy nyilvánosan, mint privát szférájában”. A Szentszék politikája tehát az, hogy „nem szűnik meg a vallásszabadsághoz való alapvető jog elismerését minden államtól megkövetelni és felszólítani őket, hogy a vallási kisebbségeket tiszteljék, és ha szükséges, védelmezzék” (XVI. Benedek üzenete a Társadalomtudományi Pápai Akadémiához, 2011. május 4.) A Szentszék folyamatosan közvetítette ezt az üzenetet a Vatikánba érkező hivatalos delegációk felé. Dominique Mamberti érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára is számos javaslattal élt a vallásszabadság védelmével kapcsolatban a nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (OSCE), valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága felé. A vallásszabadság védelmében a Szentszék mindig igyekezett a különböző vallásokat egységbe tömöríteni. Együttműködésre szólította fel az egyházak vezetőit a béke és a párbeszéd elősegítése érdekében. E tekintetben XVI. Benedek egyáltalán nem volt részrehajló a nyugati egyház felé, ellenkezőleg, a vallásszabadság kérdésében sokszor illette kritikával a Nyugatot és különösen Európát. Bár itt nincs keresztényüldözés, XVI. Benedek rámutatott, hogy a relativizmus uralma háttérbe szorítja a vallást, és sokasodnak a keresztényekkel szembeni előítéletek és ellenséges megnyilvánulások. Felhívta a figyelmet annak veszélyeire is, hogy Európa egyre inkább megfeledkezik keresztény gyökereiről, sőt ami még rosszabb, előfordul, hogy nyíltan szembefordul velük. XVI. Benedek azonban nem azért állt ki minden lehetséges alkalommal a vallásszabadság védelmében, hogy ezáltal kivételes helyet biztosítson a keresztény vallásnak, hanem azért, mert a vallásszabadság megsértése mindig igazságtalansággal és az emberi méltóság megsértésével jár. Mivel végigélte a XX. század több nagy tragédiáját, tapasztalatból tudta, hogy ahol a vallásszabadságot eltiporják, ott diktatúrák alakulnak ki, amelyek a békét fenyegetik. A vallásszabadság védelme tehát egyben a béke és az igazság védelmét is jelentette számára.
|
