211

 

Megérkezett a szentkúti kegyszobor a Szent István-bazilikába



A kegyszobrot, mely új ruhában érkezett Budapestre, a Szent István-bazilika kapujában fogadta Erdő Péter bíboros. A Szűzanya szobrát ezt követően a szentkúti ferencesek, valamint palóc népviseletbe öltözött lányok, asszonyok kíséretében vitték a szentélybe, ahol a főpásztor szentmisét mutatott be a jelenlétében.

Erdő Péter a szentmise kezdetén felajánló imádságot mondott a mátraverebély-szentkúti kegyszobor előtt, melyben kérte a Szűzanyát, esdje ki a Lélek megújító erejét nemzetünk számára, és anyai figyelmességével kormányozza szívünket, elménket, akaratunkat.

Szentbeszéde elején a bíboros köszöntötte a Szűzanya szentkúti szobrát – Szűz Máriát, aki erő és remény forrása a történelem útjain zarándokló Egyház számára. Ezt követően a búcsújárásról, a hívő emberek élő szokásáról beszélt, melynek célja a szentekkel és rajtuk keresztül Istennel való találkozás.

Erdő Péter felidézte a kegyhely történetét, majd szólt annak ma is erős, időszerű kisugárzásáról: „Mátraverebély-Szentkutat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006-ban, a nemzet lelki megújulásáért tartott imaévben, nemzeti szentélynek nyilvánította. Ugyanebben az évben a fatimai nemzeti zarándoklaton felajánlottuk hazánkat és népünket a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Akárcsak Szentkúton, most a Szent István-bazilikában is imádkozunk népünk lelki megújulásáért".

„Tudjuk és érezzük, hogy a magunk erejéből nem vagyunk képesek megoldani minden gondunkat. Ezért könyörgünk Isten irgalmáért, ezért kérjük a Szent Szűz anyai közbenjárását. Ha pedig hazatérünk, figyelmesen járjunk. Vegyük észre a változásokat életünkben és környezetünkben. Vegyük észre és köszönjük meg, ha egyszerre csak megjelenik körülöttünk és bennünk a csoda, ha megtapasztaljuk Isten különleges szeretetét” – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros.

A szentmise végén a szentkúti ferencesek megköszönték a fogadást és azt, hogy a Szent István-bazilikában méltó otthonra találhat a kegyszobor a kegyhely felújításának idejére.

A szentmise után a hívek a szobor elé járulhattak kéréseikkel és hálájukkal. A hódolat után a Mária-szobor a Szent Jobb-kápolnába került, ahol a zarándokok a szentkúti felújítási munkálatok idején is leróhatják előtte tiszteletüket. A mai ünnepi imaest a kompletórium imádkozásával ért véget.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szentkúti ferencesek október 3-án ünnepelték Szent Ferenc halálát, tranzitusát. Ekkor került sor a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely alapkövének ünnepélyes elhelyezésére, amely egyben kezdetét jelentette a nemzeti kegyhely egy évig tartó felújításának.

Október 23-tól karácsonyig minden szerdán szentkúti imaesteket tartanak a bazilikában: 17.30-kor vesperást imádkoznak, mely után szentmisét ünnepelnek.

Az október 23-i esti szentmisét Bábel Balázs kalocsai érsek mutatja be a Szent István-bazilikában.



 

Ki öltözteti a Szűzanyát?



A Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely ékessége, a kegyszobor október 14-én este a budapesti Szent István–bazilikába költözik. Ebből az alkalomból szép, új ruhát készített a „Szűzanya szabója”, Varga Ottóné Magdika, aki Ipolytarnócon él. Specialitása az esküvői ruhák szabása, varrása.

Magdika ízes palóc beszédű, temperamentumos, vidám hölgy. Közel másfél évtizede ő a szentkúti kegyszobor öltöztetője, ruháinak tervezője és kivitelezője. Kislánykora óta jár Szentkútra, először szüleivel, nagyszüleivel, később pedig a férjével zarándokolt a kegyhelyre.

Tizenhat évesen megfogadta, ha megtanul varrni, készít a Szűzanyának egy ruhát, mert bántotta, hogy mindig ugyanabban látja. A fogadalomról azonban megfeledkezett, és csak édesapja halála után, 2000-ben jutott eszébe az ígéret, és ekkor felajánlását a szentkúti ferencesek örömmel fogadták.

Már tucatnyi ruhája van a Szűzanyának, melyeket mind ő készített. Úgy érzi, a Szűzanya szolgálata megváltoztatta az életét. Amikor az első ruha elkészült, elolvasta Szent Ferenc életrajzát, ami annyira magával ragadta, hogy jelentkezett a ferences világi rendbe. „Szent Ferenc levette a ruháját, és visszaadta az apjának. Új ruhát öltött magára, és új életet kezdett. Nekem ez a lényeg. Megszabadulni mindentől. Ez azonban nagyon nehéz, csak szeretnék megszabadulni minden fölösleges dologtól úgy, mint Szent Ferenc” – meséli élményét.

Hogyan születnek a ruhák? „Amikor az elsőt készítettem, még a szobor közelébe sem mehettem. Mintának odaadták a szobor egyik régi viseletét. Régi könyveket, szentkúti képeket tanulmányoztam, hogy milyen is legyen a ruha. Aztán mintha valaki vezette volna a kezemet, kialakult valami új. Nagyon jól sikerült az első, bár kicsit hosszú lett. Tettünk a szobor alá egy márványlapot, akkor megemelkedett a Szűzanya, és tökéletesen állt a ruha”.

Évente hat–hét alkalommal szokta átöltöztetni a kegyszobrot. Böjti időszakban nincsen rajta varrott ruha, ilyenkor látszik a szobor egyszerű, festett, kék viselete. Úgy is nagyon szép. Változik a ruha húsvétra, pünkösdre, Nagyboldogasszonyra, Magyarok Nagyasszonya ünnepére, olykor Szent Annára, Kisboldogasszonyra és most, mikor Budapest hívő népe hódolhat előtte.

Milyen érzés a Szűzanya szabójának lenni? „Nagyon jó érzés, amikor sokan odamennek a Szűzanyához, és előtte imádkoznak. Ilyenkor kérem: drága Szűzanyám, ha csak lehet, teljesítsd mindenkinek a kérését” – mondta Magdika, a szűzanya ferences lelkületű szabója.


 

források: a Magyar Kurir, a Hit Éve magyarországi honlapja, és a Bonum TV