Mária oltalmát kérték
Nemzeti zarándoklat Fatimában az eucharisztikus kongresszusra készülve
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök október 28-án Fatimában, a Jelenések kápolnájánál szentmise keretében ünnepélyesen felajánlotta a Szűzanyának a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
Tavaszi ülése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) arra buzdította a híveket, hogy idén októberben minél többen imádkozzanak együtt a Szűzanyához a fatimai magyar kálváriánál országunkért, illetve a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikeréért.
A készület jegyében október 25. és 29. között nemzeti zarándoklatot szervezett a portugáliai kegyhelyre a Misszió Tours Utazási Iroda. Mintegy százhatvan honfitársunk járta be ezekben a napokban azokat a helyszíneket, ahol három pásztorgyereknek 1917-ben megjelent a Szűzanya.
A zarándokok szentmiséken vettek részt, szeretteikért, nemzetünkért és a kongresszus sikeréért imádkoztak. A zarándoklat lelkivezetője Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt, aki október 28-án a Jelenések kápolnájánál szentmise keretében ünnepélyesen felajánlotta a Szűzanyának a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
Három írástudatlan fatimai pásztorgyereknek jelent meg a Szűzanya ezen a helyen. Üzenetet adott át nekik, amely az egész emberiségnek szólt. Engesztelésre és megtérésre kérte rajtuk keresztül a világot. Mária hat alkalommal látogatta meg a gyerekeket 1917 májusa és októbere között. A Mária-jelenéseket három angyali jelenés előzte meg 1916-ban, majd szintén több angyali jelenés követte.
Sokan nem hittek a kis látnokoknak, erőszakkal akarták beismertetni velük, hogy hazudtak. A három gyermek, Lúcia (Lúcia Santos) és unokatestvérei, Jácinta (Jacinta Marto), valamint Ferenc (Francisco Marto) azonban előre megjövendölték az úgynevezett napcsodát, amelynek mintegy hetvenezer ember volt szemtanúja Fatimában és környékén: a Nap a szivárvány különböző színeiben tündökölt, zuhant és emelkedett. Mindezt olyanok is látták, akik nem az égi jelre vártak, hanem a földeken dolgoztak, vagy hitetlen résztvevői voltak a csodavárásnak.
Az Egyház végül elfogadta, hogy természetfölötti, isteni jel volt a napcsoda, s hogy az emberiséghez Isten szólt a Szent Szűz közvetítésével Fatimában. A gyermekek elbeszélése alapján elkészítették a látomásban megjelent Mária szobrát, amely ma a jelenések helyszínén álló szentélyben, a Jelenések kápolnájában áll. A magyar zarándokok Palánki Ferenc püspök vezetésével itt ajánlották fel a Szűzanyának a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
A látnokok elmondása alapján készült szobrot kezdetben lisszaboni, majd spanyolországi egyházközségekbe vitték el. Feltűnően sok megtérés történt a jelenlétében, így hát elkészítették a mását, hogy az egyik alkotás a szentélyben maradjon, a másik pedig a világot járhassa. E szobor csak 1947 és 1957 között kilencszer utazta körbe a Földet, és háromszázmillió ember imádkozhatott előtte.
Szocialista országba annak idején természetesen nem juthatott el, ám a rendszerváltozás után Fatima püspöke felkereste a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia akkori elnökét, Seregély István egri érseket, és elmondta neki, hogy szívesen venné, ha a fatimai vándor kegyszobor hazánkba látogathatna. Az érsek örömmel fogadta a szobor magyarországi látogatásának gondolatát.
Június 10. Portugália nemzeti ünnepe, s hosszú évek óta a gyermek zarándokok napja Fatimában. Így született meg az elképzelés Seregély István érsekben és a fatimai püspök mellett szolgálatot teljesítő Kondor Lajos magyar származású verbita szerzetesben, aki Jácinta és Ferenc, a két látnok pásztorgyermek szenttéavatási ügyének posztulátora volt, hogy magyar gyerekek zarándokoljanak Fatimába, és ők hozzák hazánkba a fatimai vándor kegyszobrot. 1994 júniusában végül a Malév különgépével 120 gyerek utazott a portugáliai kegyhelyre, s elhozta hozzánk a fatimai Szűzanyát ábrázoló alkotást. Száz nap alatt száz templomba vitték el a kegyszobrot, hogy a hívek imádkozhassanak előtte, és Mária közbenjárását kérhessék.
2006-ban az MKPK imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek január 15-én, Árpád-házi Szent Margit ünnepén a margitszigeti szabadtéri oltárnál ünnepi szentmisével nyitotta meg a nemzeti imaévet. 2006 októberében pedig, Fatimában megismételve első szent királyunk felajánlását, Mária oltalmába ajánlotta országunkat.
Ilyen előzmények után indult most Fatimába a közel 160 zarándok, hogy Palánki Ferenc püspök vezetésével Mária oltalmát kérjék a jövőre esedékes kongresszusért. Végigjárták a Mindszenty József bíborosról elnevezett magyar keresztutat, szentmisét hallgattak a stációk végén lévő Szent István-kápolnánál, esténként rózsafüzért mondtak a Jelenések kápolnájánál, keresztutat jártak. Volt olyan este, amikor az egyik tizedet magyarok mondhatták a több tízezres zarándoksereg előtt, és alkalom nyílt arra is, hogy a körmenetben a magyarok vigyék a vállukon a Szűzanya szobrát.
Palánki Ferenc minden imádság elején hangsúlyozta: a 160 zarándok egész országunk képviseletében járul a Szűzanya lábához. A főpásztor úgy fogalmazott, csak Jézus Krisztusból meríthetünk kegyelmet, s ezt Mária jelenlétében tehetjük a leghatékonyabb módon.
E gondolatot folytatva az október 28-i, hétfői szentmise szónokaként a püspök azt mondta: Mária nem csupán a méhébe fogadta be Isten Fiát, hanem a szívébe is. Az Ige pedig minden emberben meg akar testesülni, mindenkiben élni akar. Jézus köztünk maradt az Oltáriszentségben, munkálkodni akar bennünk, rajtunk keresztül pedig a világban.
Csak rajtunk múlik, hogy mennyire fogadjuk őt a szívünkbe. Mária képes volt arra, hogy együttműködjön az isteni kegyelemmel. Vele kezdődött ez a folyamat, amely az Egyház testében folytatódik.
Az Egyház pedig mi vagyunk. Éppen ezért kérnünk kell a Szűzanyát, segítsen nekünk, hogy mi is engedelmesek legyünk, mint ő volt hajdanán. Ne legyen akadálya bennünk a kegyelem áradásának, hatékonyan működhessen bennünk az isteni Ige. Mária az eucharisztikus asszony, aki Krisztusba öltözött, s példát ad nekünk, hogy mi is Krisztusba öltözzünk: fogadjuk az Urat az Eucharisztiában, s ezáltal engedjük be az életünkbe.
A homília után Palánki Ferenc püspök a koncelebráló papsággal együtt a szentélyben lévő Mária-szobor előtt térdelve mondta el az oltalmat kérő imát, amelyet Erdő Péter bíboros írt.
A kápolna nyitott végében a világ minden tájáról érkezett zarándokok álltak, imádkoztak, kíváncsiskodtak. Valaki azt kérdezte: Mi történik, milyen imát mondott a püspök? Magyarázni kezdtem, s amikor a NEK nevét kezdtem fordítani, az érdeklődő külföldi zarándok mosolyogva mondta: Tudom, tudom, jövőre lesz Budapesten. Tervezem, hogy elmegyek rá… Maguk magyarok? – tette hozzá csodálkozva.
Ez a pillanat is megerősítette bennem azt a mindig különleges élményt jelentő felismerést, hogy milyen sokszínű, mégis mennyire egyetemes az Egyház. Bármelyik nyelven mondják is a misét, külföldön is mindig tudom, melyik résznél tart a liturgia, s a világ valamennyi katolikus templomában mindenütt ugyanaz az olvasmány, ugyanaz az evangéliumi rész hangzik el az egyházi év adott napján.
A fatimai Szűzanya is minden népet vendégségbe hív, minden nemzetet megbékélésére szólít. Fatimában ez már megvalósulni látszik. Amikor a magyar kálvárián jártunk, a világ minden tájáról, szinte valamennyi kontinensről érkező hívekkel találkoztunk. A nagy tömegben is a kölcsönös szeretet, az egymásra figyelés volt az egyik meghatározó tapasztalatunk. Mária oltalmat ad mindenkinek, érdemes hát a közbenjárását kérnünk fiánál, Jézus Krisztusnál.
A szentmisén készült videófelvétel ITT érhető el.
Tavaszi ülése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) arra buzdította a híveket, hogy idén októberben minél többen imádkozzanak együtt a Szűzanyához a fatimai magyar kálváriánál országunkért, illetve a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikeréért.
A készület jegyében október 25. és 29. között nemzeti zarándoklatot szervezett a portugáliai kegyhelyre a Misszió Tours Utazási Iroda. Mintegy százhatvan honfitársunk járta be ezekben a napokban azokat a helyszíneket, ahol három pásztorgyereknek 1917-ben megjelent a Szűzanya.
A zarándokok szentmiséken vettek részt, szeretteikért, nemzetünkért és a kongresszus sikeréért imádkoztak. A zarándoklat lelkivezetője Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt, aki október 28-án a Jelenések kápolnájánál szentmise keretében ünnepélyesen felajánlotta a Szűzanyának a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
Három írástudatlan fatimai pásztorgyereknek jelent meg a Szűzanya ezen a helyen. Üzenetet adott át nekik, amely az egész emberiségnek szólt. Engesztelésre és megtérésre kérte rajtuk keresztül a világot. Mária hat alkalommal látogatta meg a gyerekeket 1917 májusa és októbere között. A Mária-jelenéseket három angyali jelenés előzte meg 1916-ban, majd szintén több angyali jelenés követte.
Sokan nem hittek a kis látnokoknak, erőszakkal akarták beismertetni velük, hogy hazudtak. A három gyermek, Lúcia (Lúcia Santos) és unokatestvérei, Jácinta (Jacinta Marto), valamint Ferenc (Francisco Marto) azonban előre megjövendölték az úgynevezett napcsodát, amelynek mintegy hetvenezer ember volt szemtanúja Fatimában és környékén: a Nap a szivárvány különböző színeiben tündökölt, zuhant és emelkedett. Mindezt olyanok is látták, akik nem az égi jelre vártak, hanem a földeken dolgoztak, vagy hitetlen résztvevői voltak a csodavárásnak.
Az Egyház végül elfogadta, hogy természetfölötti, isteni jel volt a napcsoda, s hogy az emberiséghez Isten szólt a Szent Szűz közvetítésével Fatimában. A gyermekek elbeszélése alapján elkészítették a látomásban megjelent Mária szobrát, amely ma a jelenések helyszínén álló szentélyben, a Jelenések kápolnájában áll. A magyar zarándokok Palánki Ferenc püspök vezetésével itt ajánlották fel a Szűzanyának a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
A látnokok elmondása alapján készült szobrot kezdetben lisszaboni, majd spanyolországi egyházközségekbe vitték el. Feltűnően sok megtérés történt a jelenlétében, így hát elkészítették a mását, hogy az egyik alkotás a szentélyben maradjon, a másik pedig a világot járhassa. E szobor csak 1947 és 1957 között kilencszer utazta körbe a Földet, és háromszázmillió ember imádkozhatott előtte.
Szocialista országba annak idején természetesen nem juthatott el, ám a rendszerváltozás után Fatima püspöke felkereste a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia akkori elnökét, Seregély István egri érseket, és elmondta neki, hogy szívesen venné, ha a fatimai vándor kegyszobor hazánkba látogathatna. Az érsek örömmel fogadta a szobor magyarországi látogatásának gondolatát.
Június 10. Portugália nemzeti ünnepe, s hosszú évek óta a gyermek zarándokok napja Fatimában. Így született meg az elképzelés Seregély István érsekben és a fatimai püspök mellett szolgálatot teljesítő Kondor Lajos magyar származású verbita szerzetesben, aki Jácinta és Ferenc, a két látnok pásztorgyermek szenttéavatási ügyének posztulátora volt, hogy magyar gyerekek zarándokoljanak Fatimába, és ők hozzák hazánkba a fatimai vándor kegyszobrot. 1994 júniusában végül a Malév különgépével 120 gyerek utazott a portugáliai kegyhelyre, s elhozta hozzánk a fatimai Szűzanyát ábrázoló alkotást. Száz nap alatt száz templomba vitték el a kegyszobrot, hogy a hívek imádkozhassanak előtte, és Mária közbenjárását kérhessék.
2006-ban az MKPK imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek január 15-én, Árpád-házi Szent Margit ünnepén a margitszigeti szabadtéri oltárnál ünnepi szentmisével nyitotta meg a nemzeti imaévet. 2006 októberében pedig, Fatimában megismételve első szent királyunk felajánlását, Mária oltalmába ajánlotta országunkat.
Ilyen előzmények után indult most Fatimába a közel 160 zarándok, hogy Palánki Ferenc püspök vezetésével Mária oltalmát kérjék a jövőre esedékes kongresszusért. Végigjárták a Mindszenty József bíborosról elnevezett magyar keresztutat, szentmisét hallgattak a stációk végén lévő Szent István-kápolnánál, esténként rózsafüzért mondtak a Jelenések kápolnájánál, keresztutat jártak. Volt olyan este, amikor az egyik tizedet magyarok mondhatták a több tízezres zarándoksereg előtt, és alkalom nyílt arra is, hogy a körmenetben a magyarok vigyék a vállukon a Szűzanya szobrát.
Palánki Ferenc minden imádság elején hangsúlyozta: a 160 zarándok egész országunk képviseletében járul a Szűzanya lábához. A főpásztor úgy fogalmazott, csak Jézus Krisztusból meríthetünk kegyelmet, s ezt Mária jelenlétében tehetjük a leghatékonyabb módon.
E gondolatot folytatva az október 28-i, hétfői szentmise szónokaként a püspök azt mondta: Mária nem csupán a méhébe fogadta be Isten Fiát, hanem a szívébe is. Az Ige pedig minden emberben meg akar testesülni, mindenkiben élni akar. Jézus köztünk maradt az Oltáriszentségben, munkálkodni akar bennünk, rajtunk keresztül pedig a világban.
Csak rajtunk múlik, hogy mennyire fogadjuk őt a szívünkbe. Mária képes volt arra, hogy együttműködjön az isteni kegyelemmel. Vele kezdődött ez a folyamat, amely az Egyház testében folytatódik.
Az Egyház pedig mi vagyunk. Éppen ezért kérnünk kell a Szűzanyát, segítsen nekünk, hogy mi is engedelmesek legyünk, mint ő volt hajdanán. Ne legyen akadálya bennünk a kegyelem áradásának, hatékonyan működhessen bennünk az isteni Ige. Mária az eucharisztikus asszony, aki Krisztusba öltözött, s példát ad nekünk, hogy mi is Krisztusba öltözzünk: fogadjuk az Urat az Eucharisztiában, s ezáltal engedjük be az életünkbe.
A homília után Palánki Ferenc püspök a koncelebráló papsággal együtt a szentélyben lévő Mária-szobor előtt térdelve mondta el az oltalmat kérő imát, amelyet Erdő Péter bíboros írt.
„Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja!” Ezt az antifónát századok óta imádkozza Krisztus Egyháza: ma mi is ennek az antifónának szavait ismételve állunk itt, ezen a Számodra oly kedves, kiválasztott földön, ó Mária, Égi Édesanyánk.
AZ 52. NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS FELAJÁNLÁSA A FATIMAI SZŰZANYÁNAK
52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapest,
2021. szeptember 5-12.
Fatima, 2019. október 28.
Különösen átérezzük azt a szoros köteléket, mely Szent Péter utódával és az Egyház valamennyi Pásztorával egyesít minket, Krisztus akarata szerint. Ennek az egységnek az érzése járja át szívünket akkor, amikor mostani felajánló imánk szavaival, Szent II. János Pál pápa nyomán szeretnénk eléd tárni Egyházunk és nemzetünk legfőbb „reményeit és félelmeit”, különösen pedig a 2020 szeptemberében sorra kerülő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ügyét.
Krisztus Szent Anyja, a te Szeplőtelen Szíved előtt, az egész Egyházzal együtt szeretnénk egyesülni Megváltónk szent áldozatával, amellyel ő feláldozta magát a világért és az emberiségért. Ezzel az ő isteni Szíve elnyerte számunkra a kiengesztelődés kegyelmét.
Krisztus áldozatának ereje nem szűnik meg az idők végezetéig, minden emberre, minden népre és minden nemzetre kiárad, hatalmasabb minden rossznál, amit a sötétség lelke kelt az ember szívében, az emberiség történetében: így a napjainkban tapasztalható minden gonoszságnál is erősebb. Megváltónknak ezzel az áldozatával egyesül az Egyház: Krisztus Misztikus Teste.
Maga az Egyház az, aki újra és újra ünnepli az Eucharisztiát. A szentmisében jelenvalóvá teszi Krisztus áldozatát, a szentáldozásban részesedik értünk adott testéből és véréből, a szentségimádásban pedig kifejezi imádatát a jelen lévő Isten előtt. Mélységesen átérezzük, mennyire nagy szükség van ma erre az áldozatra, hogy Krisztussal együtt mi magunk is áldozattá váljunk az emberiségért és a világért, lelki örökségben gazdag és sokat szenvedett nemzetünkért!
Krisztus Megváltó művének ugyanis az Egyházon keresztül kell a világhoz eljutnia. Milyen fájdalmasan kell érintenie bennünket ezért mindannak, ami az Egyházban, mindannyiunkban ellenkezik a szentséggel és az áldozatos szeretettel! Milyen fájdalmas, hogy a bűnbánatra, a megtérésre és az imára buzdító szó oly sokszor nem talált és nem talál köreinkben sem kellő meghallgatásra!
Mennyire fájlalnunk kell, hogy olyan közömbös lelkülettel veszünk részt Krisztus Megváltó művében! Hogy olyan kevés az, amit saját testünkben készek vagyunk kiegészíteni abból, „ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből” (Kol 1,24). Áldott legyen ezért minden lélek, aki engedelmesen követi az Örök Szeretet hívó szavát.
Legyenek áldottak mindazok, akik nap mint nap fáradhatatlan áldozatkészséggel követik a te anyai utasításodat, ó Mária, és azzal, hogy azt teszik, amit a te fiad, Jézus mond nekik (vö. Jn 2,5), az Evangélium élő hírnökeiként élnek az Egyházban és a világban. Így válhatnak maguk is elevenítő erővé az egész emberiség javára, hisz mindaz a jó, amit a kegyelem segítségével teszünk, Krisztus megváltó áldozatából ered. Ezért imádkozhatjuk az Eucharisztikus Kongresszuson a zsoltár szavaival: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 86/87,7).
Mindenek fölött áldott légy te magad, Istennek Szolgálóleánya, aki a legtökéletesebb engedelmességgel követted Isten hívó szavát! Üdvözlégy te, aki egészen egyesültél Szent Fiad üdvözítő áldozatával! Egyházunk Anyja! A te világosságod vezesse Egyházunkat és népünket a hit, a remény és a szeretet útjain! Segíts, hogy mi is teljesen egyesülhessünk Krisztus áldozatával, hogy az ő igaz áldozatát ajánlhassuk fel nemzetünkért és az egész emberiségért a mai világban.
Amikor hazánkat és nemzetünket 2006 októberében itt, Fatimában a te anyai oltalmadba ajánlottuk, könyörögve kértük számára a lelki megújulás kegyelmét. Ezt a felajánlásunkat most megújítjuk és kérjük, járj közben a 2020-ban sorra kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért, hogy az valóban fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulását szolgálja. Könyörgésünket a te anyai Szíved szeretetére bízzuk.
Ó, Krisztus Anyja, halld meg kiáltásunk hangját, melyben egész népünk és minden ember szenvedése benne remeg! Nyilvánuljon meg újra a világ történetében az Irgalmas Szeretet hatalma! Állítsa meg a rosszat! Formálja át a lelkiismereteket! A te Szeplőtelen Szívedben ragyogjon föl mindannyiunk számára a Remény világossága és az Isten szeretetében való jövő bizonyossága!
Magyarok Nagyasszonya, hazánk védasszonya, könyörögj nemzetünkért!
Amen.
A kápolna nyitott végében a világ minden tájáról érkezett zarándokok álltak, imádkoztak, kíváncsiskodtak. Valaki azt kérdezte: Mi történik, milyen imát mondott a püspök? Magyarázni kezdtem, s amikor a NEK nevét kezdtem fordítani, az érdeklődő külföldi zarándok mosolyogva mondta: Tudom, tudom, jövőre lesz Budapesten. Tervezem, hogy elmegyek rá… Maguk magyarok? – tette hozzá csodálkozva.
Ez a pillanat is megerősítette bennem azt a mindig különleges élményt jelentő felismerést, hogy milyen sokszínű, mégis mennyire egyetemes az Egyház. Bármelyik nyelven mondják is a misét, külföldön is mindig tudom, melyik résznél tart a liturgia, s a világ valamennyi katolikus templomában mindenütt ugyanaz az olvasmány, ugyanaz az evangéliumi rész hangzik el az egyházi év adott napján.
A fatimai Szűzanya is minden népet vendégségbe hív, minden nemzetet megbékélésére szólít. Fatimában ez már megvalósulni látszik. Amikor a magyar kálvárián jártunk, a világ minden tájáról, szinte valamennyi kontinensről érkező hívekkel találkoztunk. A nagy tömegben is a kölcsönös szeretet, az egymásra figyelés volt az egyik meghatározó tapasztalatunk. Mária oltalmat ad mindenkinek, érdemes hát a közbenjárását kérnünk fiánál, Jézus Krisztusnál.
A szentmisén készült videófelvétel ITT érhető el.
2019. október 28.
forrás: magyarkurir.hu/hirek/maria-oltalmat-kertek-nemzeti-zarandoklat-fatimaba
forrás: magyarkurir.hu/hirek/maria-oltalmat-kertek-nemzeti-zarandoklat-fatimaba
