A visztulai csoda
– Amikor a Szűzanya megmentette a világot a kommunizmustól

1920-ban a katolikus Lengyelország egyedül állt a szovjet agresszióval szemben, amely az egész világon uralkodóvá akarta tenni a kommunizmust.


A Vörös Hadsereg 1920. május 20-án áttört a határon, és a világforradalmi tervekkel összhangban elindult Varsó felé, melynek mielőbbi elfoglalására Lenin utasította – számolt be az AciPrensa spanyol nyelvű portál, K. V. Turley a National Catholic Registeren megjelent írását ajánlva az olvasók figyelmébe.

2020-ban, a visztulai csoda századik évfordulóján nyílt meg a budapesti Hadtörténeti Múzeum időszaki kiállítása, amely a lengyel–bolsevik háborúban nyújtott magyar segítséget dolgozza fel, valamint ebből az alkalomból Lengyeltótiban a városi park A Visztulai Csoda park nevet kapta a lengyel nagykövetség kezdeményezésére.

Lengyelország helyzete reménytelennek tűnt 1920-ban, a nyugati hatalmak nem álltak mellé. Az akkori brit miniszterelnök, Lloyd George kijelentette: Lengyelországnak el kell fogadnia a sorsát.

Mindenki érezte, hogy csak a csoda segíthet.


A częstochowai Mária-kegyhelyen gyertyát gyújtottak, és kétségbeesetten imádkoztak a Fekete Madonnához – soha nem volt ilyen nagy szükség a közbenjárására.

XV. Benedek pápa augusztus 5-én valamennyi hívőt arra kérte, imádkozzanak Lengyelországért, kérjék „a Szent Szűz közbenjárását, hogy a lengyel nemzet megmenekülhessen a végső vereségtől, és ez az új csapás elkerülje Európát”.

Józef Piłsudski államfő, a lengyel hadsereg főparancsnoka egy éjszakát imádságban töltött, majd elkezdte összegyűjteni a seregét, annak ellenére, hogy a britek táviratban is sürgették, adják meg magukat a szovjeteknek, hogy elkerüljék a teljes megsemmisülést. Piłsudski azonban folytatta a minél ütőképesebb sereg felépítését. Velük szemben a mintegy 100 ezer fős Vörös Hadsereg állt, forradalmi láztól égve, Varsó elpusztítását tűzve ki célul.

Augusztus 12-én Piłsudski elindult, hogy csatlakozzon a fő ütőerőt jelentő csapataihoz, és búcsúzáskor csak annyit mondott feleségének: „Isten kezében van az ügyünk.” 13-án a szovjetek támadást indítottak Varsó ellen, elfoglaltak néhány külvárost.


A külföldi diplomaták elhagyták a várost, néhány kivétellel: a pápai nuncius, Achille Ratti bíboros, a későbbi XI. Piusz pápa ott maradt, folyamatos imát szervezett, és a monstranciát a magasba emelve eucharisztikus körmenetet vezetett Varsó utcáin, miközben már záporoztak a szovjet lövedékek.

Eredetileg augusztus 17-re tervezte Piłsudski az ellentámadást, de hamar jött az üzenet a lengyel tábornokoktól, akik látták, hogy a város nem tud addig kitartani – és elindultak.

Augusztus 15-én, Mária mennybevétele ünnepén folyamatosan támadták Varsót a Vörös Hadsereg egységei. Aznap reggel azonban a város központjában lévő lengyel erőknek sikerült valahogy megállítani őket, majd vissza is foglaltak tőlük területeket, bár erre nem sok esély látszott korábban. Az ellenség nem értette, mi történt a lengyelekkel.
Különös hírek kezdtek terjedni Varsóban: voltak, akik azt állították, a lengyel arcvonal fölött megjelent a częstochowai Fekete Madonna
Míg a lengyelek megújuló erővel harcoltak, a szovjetek mintha elvesztették volna az erejüket és a sikerbe vetett hitüket is; egy orosz katona később úgy emlékezett vissza augusztus 15. délutánjára: „Eljött az a pillanat, amikor nemcsak az egyes egységek, hanem az egész hadsereg elvesztette a hitét abban, hogy legyőzheti az ellenséget. Mintha egy zsinór, amit egyre jobban kifeszítettünk [az invázó kezdete óta], hirtelen elpattant volna” – idézi Turley.

Hogy Varsót támogassák és a szovjet előretörést megakadályozzák, Józef Piłsudski vezetésével megkezdődött az ellentámadás is. Jelentős ellenállásra számítottak a lengyelek, de meglepően simán haladtak előre; már csapdára gyanakodtak. Amikor aztán végül 17-én komolyabb szovjet haderővel találták szemben magukat, az összecsapás tragikusan végződött – a szovjet hadsereg számára. Rengeteg embert vesztettek, köztük magas rangú tiszteket is. A Visztula partján a lengyel csapatok sikeresen megsemmisítették a szovjet erőket, az utánpótlási vonalakat is elvágva.

Amikor Lenin megtudta, mi történt a Visztulánál, letett világforradalmi terveiről.

A lengyelek pedig ismét elmentek Częstochowába, és gyertyát gyújtottak a Fekete Madonna előtt.

A varsói csatát gyakran a nem hívők is a visztulai csoda néven emlegetik, hiszen végül is maga a győzelem csodaszerű volt, előre nem megjósolható. A hívő emberek azonban isteni beavatkozást feltételeznek, amiért sokan könyörögtek is; számukra nem véletlen, hogy a legnehezebb harcokban Radzyminnál aratott győzelem éppen Mária mennybevétele ünnepére esett. Ezért augusztus 15. lengyel nemzeti ünnep, a Lengyel Hadsereg napja.



2021. június 4.
Gov.pl; Wikipédia; AciPrensa.com; CNA
foto: Fotó: CCEW/Flicker; Church in Poland/Twitter; Wikimedia Commons
forrás: magyarkurir.hu/hirek/a-visztulai-csoda-amikor-szuzanya-megmentette-vilagot-kommunizmustol