„Február 11-e a Lourdes-i Szűzanya napja volt, a születésnapom viszont Lourdes-i Bernadett ünnepe. Bernadett és a Szűzanya kapcsolata miatt helyesnek láttam, hogy ezen a napon lépjek vissza.”

„Aki vállalja a péteri szolgálatot, annak többé nincs magánélete. Mindig és teljesen mindenkié, az egész Egyházé. Életének magánszférája teljesen megszűnik. Megtapasztalhattam, és éppen most tapasztalom, hogy az életet akkor találjuk meg, amikor elveszítjük. /…./

A ’mindig’ azt is jelenti, hogy ’örökre’ – többé nincs visszaút a magánéletbe. Döntésem, hogy lemondok a szolgálat aktív gyakorlásáról, ezt nem semmisíti meg. Nem a magánéletbe térek vissza, utazásokkal, találkozásokkal, fogadásokkal, konferenciákkal stb. Nem hagyom el a keresztet, hanem új formában leszek ott a megfeszített Krisztus mellett.”

„Tudjátok, hogy ez a nap számomra más, mint az előző napok. Már nem vagyok a Katolikus Egyház legfőbb pásztora, még ma este nyolc óráig az leszek, utána már nem. Csak egy egyszerű zarándok vagyok, aki megkezdi földi zarándokútjának utolsó szakaszát. De szeretnék még egész szívemmel, minden szeretetemmel, imáimmal, elmélkedéseimmel, minden belső erőmmel a közjóért, az Egyház és az emberiség javáért dolgozni. Nagy támaszt jelent számomra együttérzésetek. Haladjunk előre az Úrral az Egyház és a világ javára.”

„A pap olyasvalaki, aki virraszt. Őrségben kell állnia a gonosz ösztönző erőivel szemben. Ébren kell tartania a világot Isten számára. Olyan valakinek kell lennie, aki megáll a lábán: egyenesen a korszak áramlataival szemben. Egyenesen az igazságban. Egyenesen a jóért vállalt elkötelezettségben. Az Úr előtt állván mindig jeleznie kell, hogy az embereket is magára vállalja az Úrnál, aki a maga részéről mindnyájunkat magára vállal az Atyánál. Őt, Krisztust kell magunkra vállalni, a szavát, az igazságát, szeretetét.”