A Vatikán május 13-án, hétfőn közzétett egy vademecumot, útmutatót a hívek számára, akik bűneik bocsánatát szeretnék elnyerni, különösen zarándoklat vagy „irgalmassági és bűnbánati cselekedetek” révén.
„Az őszintén bűnbánó hívek (…) az Egyház kincsestárából teljes búcsút, bűneik alóli feloldozást és megbocsájtást kapnak”
– magyarázta a főpenitenciárus tisztségét betöltő Angelo De Donatis bíboros egy vatikáni sajtóközleményben.
Ezeket a magyarázatokat a 2025-ös jubileumi szentév előtt tették közzé, amelynek folyamán mintegy 32 millió zarándokot várnak Rómába a világ minden tájáról.
Ebből az alkalomból teljes búcsú – a bűnök bocsánata – nyerhető el, bizonyos feltételekkel. Ezt a hagyományt VIII. Bonifác pápa vezette be Rómában 1300-ban.
Ezért adta ki a Vatikán hétfőn tisztázó magyarázatát, amely felsorolja „a búcsú megadásának és elnyerésének feltételeit” a jubileumi év során, jóllehet a búcsú megszerzésének szokásos eszközei, különösen a bűnök meggyónása, továbbra is érvényben maradnak.
A hívek akkor részesülhetnek a teljes búcsúban, ha elzarándokolnak Rómába a négy pápai bazilika egyikébe (Szent Péter Bazilika a Vatikánban, a Lateráni Keresztelő Szent János Bazilika, a Santa Maria Maggiore bazilika, a Falakon kívüli Szent Pál bazilika), vagy a Szentföldre a három bazilika egyikébe (a jeruzsálemi Szent Sír bazilika, a betlehemi Születés bazilika, és a názáreti Angyali Üdvözlet bazilika).
A hívek alternatívaként felkereshetnek „egy jubileumi helyszínt” Rómában, Assisiben (Szent Ferenc városa Umbriában) vagy Padovában (Szent Antal városa Veneto tartományban), ahol „az eucharisztikus szentségimádás megfelelő idejét kell eltölteniük”.
Nem feledkeznek meg azonban azokról sem, akik nem tudnak elutazni, hiszen a búcsút elnyerhetik „a népi missziókban, lelkigyakorlatokon vagy a vallásos szövegek tanulmányozásával foglalkozó találkozókon való áhítatos részvétellel”, vagy pedig „a nehéz helyzetben lévő emberek (betegek, rabok, magányos idősek, fogyatékkal élők stb.) megfelelő ideig tartó meglátogatásával”.
További lehetséges megoldás a „részvétel a bűnbánat szellemét konkrétan és nagylelkűen megvalósító kezdeményezésekben”, például „a péntek bűnbánati értékének újrafelfedezése, tartózkodás – legalább egy napon át – a (média és a közösségi hálózatok által közvetített valós vagy virtuális) hiábavaló figyelemeltereléstől és a felesleges fogyasztástól, valamint a pénzösszeg felajánlása a szegények számára”.
A bűnbocsánati búcsúnak gyalázatos hírneve van a kereszténységben azon időszak óta, amikor csengő ezüstpénzért árulták, ezt a gyakorlatot különösen Luther Márton és Kálvin János ostorozta. A „bűnbocsánati búcsú miatti vita” volt egyébként a katolikusok és a protestánsok közötti szakadás egyik oka.
