Dr. Fábry Kornél
Fehér virággal búcsúzott barátnőjétől, most rockzenész és pap

Nemcsak a nem hívők, a templomba járók „törzsközönsége”, tehát az idősek is csodálkoznak azon, ha egy fiatal papot látnak. Rögvest feltételezik, hogy a biztos egzisztencia vagy szerelmi csalódás miatt választotta ezt a pályát.

(Bucsy Levente cikke a Magyar Nemzet c. lap internetes oldalán jelent meg Fábry Kornél kaposfüredi plébános életútjáról.)

dr. Fábry Kornél
Fábry Kornél, Kaposfüred Rómát is megjárt plébánosa nyíltan beszél erről, no és az ezzel kapcsolatos igazságról: határtalan örömből fakadóan is lehet ezt a hivatást választani, aztán neki kell látni a munkának. Ma már egy nemzetközi „papbanda” szörfözést kedvelő zenésze és egy szépen felújított kúria lakója – olykor negyvenedmagával…

– Én is azt gondoltam fiatalként, hogy az lesz pap, aki senkinek sem kell. Ötgyermekes katolikus nagycsaládból jöttem, testvéreimnek már most összesen 14 gyermeke van, és nekem is volt barátnőm. Naná, hogy tervezgettem – mondott ellen személyes történetével a fiatal papok „múltjával” kapcsolatos sztereotípiának Kornél atya, aki a háromhetente megrendezett Morus-est keddi vendége volt az Éghajlat Könyves Kávézóban. Iskolásként repülőmodellező szakkörre járt, és egy egész vasárnapos program miatt szombat este ment templomba: „Ott találkoztam először Istennel. Aztán bérmálkoztam; az igazi nagy megtérésem pedig csak 22 éves koromban jött el.”

A manilai úton

Nem hagyta nyugodni, hogy olyan dolgokat olvasott a Bibliában, amivel egyáltalán nem találkozni a mai világ hétköznapjaiban. – Nyelveken beszélés? Csodák? Hol van ez? Sokat gondolkodtam ezen, aztán elkerültem Katona István atyához, aki azt tanácsolta, imádkozzam otthon hangosan, „programjának” része pedig egy úgynevezett életgyónás. Öt oldalt teleírtam a bűneimmel, aztán úgy éreztem magam, mint egy felszabadult kisgyerek, vagy, mint amikor szerelmes voltam. Volt, hogy elmentem fénymásolni apámhoz, de megszólalt bennem egy hang, hogy „Ez lopás!” Gondoltam, viszek papírt a masinába, de akkor meg az jött, hogy inkább adjam oda azt a száz forintot valakinek. Oda lettem vezetve egy Deák téri hajléktalan kéregetőhöz, akinek a kezébe raktam a százast, és felnézve úgy mondta, „köszönöm”, mint aki már várta, hogy jönni fogok.

Még mindig a papnevelde előtt elkezdett betegekért imádkozni, volt is, hogy szemműtétre várónál nem kellett beavatkozást elvégezni. Francia szakos egyetemista volt, amikor Pákozdy István atya – a legdurvább vizsgaidőszak közepén – elküldte a Fülöp-szigeteki Manilába, ahol „papíron” és az életben is több mint 90 százalék a katolikusok aránya. Némi vizsgaátszervezés után elment; ott dőlt el, hogy pap lesz.

Az anyósjelölt is megmondta

– Barátnőm volt, amikor hazajöttem, mégis minden sarkon azzal találkoztam, hogy „belőled jó pap lesz”. A Ferenciek terén is, amikor felsegítettem valakit a lépcsőn, megkérdezte egy néni: „Maga pap?” Nagyon bosszantott. Azt viszont éreztem, hogy az egyetem egyáltalán nem köt le, és sokat tevékenykedtem a film körül, amit Manilában csináltunk… Végül vettem egy fehér virágot a kedvesemnek Valentin-nap után, és megmondtam neki, hogy pap leszek. Erre ő azt mondta, hogy az édesanyja a manilai út előtt megmondta neki, hogy „figyeld meg, a Kornél hazajön, és elmegy papnak”… 2000-ben szentelték pappá, aztán Rómában tanult még öt évig. „Amikor hazajöttem, két évig Varga László atya mellett voltam káplán. Nála is gyóntam, kívánok mindenkinek ilyen főnök-beosztotti viszonyt.” A következő állomáshelye már a jelenlegi volt: Kaposfüred. Ott – a jelenlegi paphiányt jól leíró módon – egy 88 éves, aktív plébános munkatársa volt, aki azóta elhunyt már.

Egymás vödréből merjük ki a vizet

– Indultunk egy megújuló energiás fűtés-korszerűsítési pályázaton a plébániával, és nyertünk. Az mozgatott, hogy egy olyan házat hozzunk létre, ahol mindenki otthon érzi magát. A fiatalok ott pingpongoznak, egyetlen feltétel, hogy utána tegyék el az asztalt. Van férfikörünk is, ahol röviden átbeszéljük az aktuális szentírási szakaszokat, aztán kicsit kötetlenebb módon jól érezzük magunkat. Nincs titok! Szeretni kell az embereket. Tömény szeretethiányban szenvednek. Nézzünk körül, kolduljuk egymás szeretetét, egymás vödréből merjük ki a vizet – hívta fel a figyelmet Fábry Kornél, akinek a plébániáján volt, hogy negyvenen laktak egyszerre, négy napon át. „Az elején felhívtam a szülők figyelmét, hogy amikor megkereszteltették a gyermekeiket, vállalták, hogy eszerint fogják őket nevelni, én pedig felajánlom, hogy segítek nekik ebben. Egy osztályból összesen öt gyereket nem írattak be a hittanra.”

A fiatal hallgatóságnak beszámolt a szomorú statisztikáról is, hogy a mai emberek tizenegynéhány százaléka éli le egyetlen házasságban az életét, és szintén a szeretethiány következménye, hogy átlagosan 16 évesen elveszítik szüzességüket. „Inkább megfizetjük »az árat«, csak hogy ne veszítsük el a másikat? Inkább lefekszem vele, csak maradjon mellettem? Nem szégyen szűzen leérettségizni” – fogalmazott a fiatal katolikus pap, hozzátéve, csak Kaposváron évente kétezernél is több abortusz van.

Nem szégyen „a Pál Ferin” párt keresni

Nagyon fontosnak nevezte azt a pillanatot, amikor II. János Pál pápa kitalálta az ifjúsági világtalálkozókat, ahol megtapasztalhatjuk, az egyház nem csak a mi plébániánkból áll, és az adott találkozóhely is megfiatalodik tőle. Hogy maga az egyház mitől lesz „fiatalabb”, Fábry Kornél a következőket ajánlja:

– Sok áll rajtatok, mert a pap kevés emberhez jut el. Ha kell, tegeződj, legyél hiteles ember, teljesíts dupla annyit, ha keresztény vagy, mert kétszer annyit várnak el tőled. Sokan azt gondolják, az egyház egy élő tilalomfa. Úgy kell élni, hogy megkérdezzék, miért élsz így! Igen, először a papoknak kell megtérniük, de támogassátok a papjaitokat, mert mi „kirakatban” élünk. Mindenki terjeszt mindenfélét, szolidaritást kell vállalni, mint amikor már dolgozol, de még otthon laksz és beszállsz a rezsibe. Ha rosszul beszél a pap? Imádkozz érte! A cél az, hogy ha megkérdezi valaki, milyen a kereszténység, azt tudd mondani, hogy jöjjön el hozzád, és lakjon egy hónapig veled. Hitelesek legyetek, mert reklámok vagytok! Amikor piarista diák voltam, rólam formálták meg „a piaristákról” alkotott képüket. Az atya szerint „az sem baj, ha párt keresni megyünk mondjuk a Pál Ferire, mert megbízható helyen akarunk keresni”, csak közösséggé is kell válnunk.

-----------

2005-ben a kölni ifjúsági világtalálkozón állt össze az Emmanuel Priest Band papi zenekar. „Ha van Princess három hegedűs nővel, miért ne lehetne papbanda? Amikor először összeálltunk, kapásból volt egy hangszercsere, mert kiderült, hogy jobban énekelek valakinél, aki viszont jobban dobol nálam. 2008-ban Ausztráliában már volt egy 6 koncertes turnénk is. A zenekar igen nemzetközi, lengyel, holland, német, brazil, francia és magyar tagjai vannak” – mesél az énekes, Kornél atya a zenekarról, de a priestband.com oldalon és a facebookos aloldalon minden megtudható arról, mi vezet erre néhány zenei vénájú papot…