Fecskehajtó Kisasszony napja van ma,
szeptember 8.-án

Kisboldogasszony napja, Szűz Mária születése napját ünnepli az egyház. A hagyomány szerint ezen a napon kezdenek útnak indulni a fecskék és más vándormadarak.


Ez a nap már a pogány korokban is őszköszöntő ünnep volt, a katolikus egyház ezen a napon Szűz Mária születése napját ünnepli. Magyarországon kedvelt búcsúnap: korábban dologtiltó napnak számított az asszonyoknak, főleg fonni nem szabad – nem tudjuk, hajat lehet-e, ma legyen más a frizura. Sok helyen ekkor kezdték a dióverést. A hagyomány szerint ezen a napon indulnak útnak a fecskék, más vándormadarak is telelőhelyükre – kivéve a gólyákat, amelyek augusztus 20. környékén kelnek szárnyra.

A néphit szerint Kisboldogasszony napjának hajnalán meg lehet pillantani Szűz Máriát a reggeli napban. Az asszonyok együtt várták a szabadban a napfelkeltét – különösen a búcsújáró helyeken, az országban közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna áll. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei, számos csodát és jelenést tulajdonítanak ennek a helynek. Úgy tartották, hogy a felkelő napban megláthatja Máriát az, aki arra érdemes. Ha felhők takarták a napot, esett, abból nem arra következtettek, hogy senki sem érdemes rá, hanem arra, hogy csapadékos időben vetnek majd.

Az eső milyenségéből is jósoltak: ha bugyborékos vagy ritka szemű eső esett, úgy tartották, csapadékos időszak következik, és nem lesz jó a vetés. A népi időjóslás szerint amilyen ennek a napnak az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi majd az egész őszt. Hegyvidéken úgy tartják, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, a régi mondás szerint:

„Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
 Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

Egyes helyeken ezen a napon kezdték el a gabona vetését. Kisasszony napjára virradó éjszaka vagy kora hajnalban a vetni való gabonát kitették a harmatra, hogy az „Úristen szentelje meg”. Volt, ahol a gazda szentelte meg a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, menet közben senkihez nem szólt, vetés közben pedig szigorúan tilos volt káromkodni. Sokfelé ezen a napon léptek szolgálatba a cselédek. Szenteltek is szalmát, almát, kukoricacsutkát, és ezzel etették meg később a megbetegedett állatot.


2020. szeptember 8.
forrás: facebook.com/vitezek.a.hazaert-/posts/