A világ legnagyobb horderejű Mária-jelenésének története

A KEGYKÉP TOVÁBBI TÖRTÉNETE 1980-2012-ig

Isten Szentséges Anyja, 1531-es megjelenésével létében mentette meg a mexikói népet. Nem csak a hódítók túlkapásait fékezte meg, hanem az üdvösség reményét kínálta fel sokat szenvedett gyermekeinek.

A mexikói nép ki is fejezi háláját Krisztus Királynak és a Guadalupei Szent Szűznek. Ez a bensőséges hit nem tetszik az egyházellenes erőknek, mert így nem képesek kifejleszteni azt a „szocialista embertípust”, melyet a liberál-marxista utópisták elterveztek.

Mint ismeretes, sokszor és sokakat képes megtéveszteni a „hazugság atyja”, hogy pusztulásba vigye az egyéneket és társadalmakat.

Napjainkban is ádáz harc folyik minden egyes lélekért, bevetve a csábítás és megtévesztés minden eszközét! Érdekes jelenség, hogy a sátán és csatlósai, mindenkor a Római Katolikus Anyaszentegyház létében látja és láttatja győzelmének akadályát. Nincs mexikói család, melyben ne lenne központi helyen a Guadalupei   Szűzanya csodálatos képe.

1980-ban, a La Pas-i Obszervatórium szakemberi megvizsgálták a Szent Szűz köpenyén lévő csillagokat és megállapították, hogy nem csupán díszítőelemek, hanem a mi Naprendszerünk csillagképeit mutatja az 1531. december. 12. reggel 10:26 perckori konstellációnak megfelelően.

Az igazi meglepetést azonban az okozta, hogy a Naprendszerünket nem a földünk felől, hanem a „túloldalról” mutatja.

1982 júniusában, az IBM Tudományos Központjában a legtekintélyesebb antropológusok megállapították, hogy az "öregember" baszk faji vonásokat hordoz, mely megerősíti, hogy ez Fray Juan de Zumarraga püspök.

1985-ben, borzalmas földrengés érte Mexikót szeptember 19-én. A fővárosban 500 ház összeomlott, 1000 a súlyos és 1000 a könnyebben sérült épületek száma. Hozzávetőlegesen 30.000 halálos áldozatot jegyeztek fel.

Az anyagi kárt 4 milliárd dollárra becsülték. A Tepeyac-dombon épült bazilikát és a szentélyében elhelyezett kegyképet a legkisebb sérülés sem érte, de még a süllyedése miatt elhagyott rági bazilika sem süllyedt tovább!

Az 1990-es évek közepén a Guadalupe-i szentély akkori rektora tagadta Miasszonyunknak a Tepeyay-dombon való megjelenését. Mexikó lakói felháborodtak és tiltakoztak eme szemtelenség ellen. A rektornak egy éven belül mennie kellett.

1990-ben, II. János Pál pápa boldoggá avatta Juan Diegót.

2002 július 31-én pedig szentté avatta Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában.
Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját pedig december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás képmegjelenésének dátuma.

2007 április 24-én, a Mexikóvárosi Egészségügyi Tanács döntést hozott, hogy egészen a 12. hétig legalizálja az abortuszt. A bazilikában jelenlévők, a Szent Szűz hasi tájékán rendkívüli élénk fényt tapasztaltak. A látványt számtalan szemtanú tanúsította.

2008 decemberében a Playboy magazin nagy vihart kavart Mexikóban, mert címoldalán a Szűz testét csupán egy angyali, fehér lepedő fedi. A decemberi számon Maria Florencia Onori alakítja a Máriát. A lap megjelenése a nagy tradícióval rendelkező Guadalupe-i Szent Szűz ünnepnapját előzte meg. A fejlécben ezt írják: „Imádunk, Mária”.

2009. Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási ügyének posztulátora ismertette a Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentőségét, melynek – mint mondta – célja Amerika evangelizálása volt.

2009 augusztusában az arizonai Phoenixben nemzetközi konferenciát tartottak, melynek résztvevői, észak- és dél-amerikai szakértők a csodás eredetű guadalupei Szűzanya-képpel foglalkoztak. Aldofo Orozco elmondta: sem a tilma megmaradására, sem megőrződésének csodás körülményeire nincs természettudományos magyarázat. Hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn tíz éven belül tönkremennek – ismertette. Hozzátette, hogy az 1789-ben a legfejlettebb technológiával készült másolat nyolc év alatt védőüveg mögött is teljesen kifakult, miközben a védelem nélkül kihelyezett eredetin 116 éven át semmiféle károsodást nem okozott az UV-sugárzás, a közelében meggyújtott sok tízezer gyertya és a sós-nedves levegő.


„Az agavérostokból készült anyag egyik legkülönösebb jellemzője, hogy míg a visszája durva, érdes tapintású, a színe olyan, mint a legfinomabb selyem” – mondta a szakértő. Ugyanezen a konferencián hangzott el Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási posztulátorának megnyilatkozása, miszerint, felmérhetetlen a Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentősége, melynek – mint mondta – célja Amerika evangelizálása volt.

2011 december 12-én, a Guadalupei Szűzanya liturgikus emléknapján délután fél 6-kor XVI. Benedek pápa ünnepélyes szentmisét mutatott be a vatikáni Szent Péter-bazilikában a latin-amerikai és karib-tengeri országok függetlenségének 200. évfordulója alkalmából

Dátum nélkül: Legutóbb a NASA mérnökei kerestek magyarázatot a tilmával kapcsolatos kérdésekre, a rendelkezésükre álló legmodernebb eszközökkel

A NASA közzétette a Guadalupei Szűzanya kegyképpel kapcsolatos vizsgálatainak eredményeit.


A kegyképen szemorvosi műszerekkel történő vizsgálattal megállapították, hogy Mária szemének retinája fény hatására – az emberi szemhez hasonlóan – kitágul és összehúzódik. A tudósok továbbá megállapították, hogy a szövet hőmérséklete, melyen a kegykép látható, állandóan 36,6 fok, mint egyegészséges ember testhőmérséklete.

Sztetoszkóppal is megvizsgálták a kegyképet, ekkor a tudósok Mária övénél 115 pulzus/perc mértek, mely egy magzat pulzusszámának felel meg.

A Mária köpenyén látható csillagok állása pontosan megfelel a valóságnak, úgy helyezkednek el, mint ahogy a mexikói égbolton a téli napforduló idején volt 1531-ben. A NASA tudósai szerint a tilmán látható színek (a „festék”) nem állíthatók elő semmilyen, ma rendelkezésre álló eszközzel. A festés a szövet felett lebeg, anélkül, hogy ahhoz hozzáérne.



források: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír — gloria.tv/media/1B4yfTaPc7W



A Guadalupei Szűzanya szemének rejtélye -

A Guadalupei Szűzanya szemének rejtélye

A Guadalupei Szűzanya szeme a pillanat tudományának egyik nagy rejtélye. Több száz kutató, mérnök, környezetvédelmi rendszer diplomás stb., évek óta tanulmányozták ezt a rejtélyt, amire senki sem tudott magyarázatot adni.


A szövet, amelyre a Guadalupei Szűzanya képét nyomtatják, maguey szálas. Ez a vászon mérete 175 x 105 cm, a nyomtatott kép 143 cm magas.

A nagyon kicsi (8 mm-es) képirizáló és szempupillák legalább tizenhárom karakter nagyon részletes képet nyomtattak.

Érdekes megjegyezni a jelenetet ugyanazzal a tizenhárom karakterrel, amely 1531. december 12-én volt Fray Juan de Zumárraga püspök szobájában, amikor az indiai Juan Diego elmagyarázta köpenyét, hogy megmutassa a virágokat, amelyeket a Szűzanya megtisztelt azzal, hogy összejátszott Ect.

De ezeknek a szemeknek a rejtélye tovább tart. Meglepő módon az a tizenhárom ember, akit a bal szemed pupillájában látsz, ugyanaz, mint a jobb szem különböző arányokkal, mint egy emberi lény szemében, amely tükrözi a szemében lévő tárgyakat. Előre.

Számtalan módszert és technikát alkalmaztak ezeknek a szemeknek a tanulmányozásában. Valamint a műholdak és űrszondák által a vizuális információk továbbítására használt folyamatok.

Ezek a Tönsmann tudós által végzett tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy „ezt a képet nem ember keze festette”.

Sokan mások megpróbálták mikroszkóp alatt replikálni azt, amit ezekben a szemekben láthatunk, nyilvánvalóan kudarcot valók az erőfeszítéseikben.

Újabb meglepetést találtak a kutatók, amikor a Szűz tanítványaihoz közelebb hozva fényt a részletek megfigyelésére, megállapíthatták, hogy összehúzódnak, miközben ezt a fényt eltávolítva újra kitágultak, akárcsak az élő szemnél az acc szárnyak.

Ezért az ayate-ra nyomtatott kép szemében számos olyan szemészeti hatás figyelhető meg, amelyet még ma sem lehet ecsettel reprodukálni.



Salvatore Di Senso
forrás: facebook.com/groups/981535672401454/-permalink/1187230505165302



Amerika védőszentje – Guadalupei Boldogságos Szűz Mária -

Amerika védőszentje – Guadalupei Boldogságos Szűz Mária

December 12-e a Guadalupei Boldogságos Szűz Mária ünnepnapja. A guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Mária-ikon Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. A Guadalupei Miasszonyunk neve a mexikói nép nyelvén: Lupita.


A Szűzanya 1531. december 9-én jelent meg egy egyszerű indiánnak, Cuauhtlatoatzinnak (Beszélő Sas), aki a keresztségben a Juan Diego nevet kapta. A jelenés a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon történt.

A ragyogó, aranyködbe burkolózó nőalak Isten Anyjaként mutatkozott be, és arra szólította föl az indiánt, menjen a püspökhöz, s közölje: „Azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” A püspök égi jelet kért a jelenés hitelessége bizonyítására. December 12-én a Szűzanya virágokat küldött neki, melyek átadásakor a köpenyen, melyben a virágokat Juan az ölében vitte, csodálatos módon megjelent Mária képe.


Az indiánköpenyre festett kép a lehajtott fejű, imára kulcsolt kezű, dicsfénnyel övezett, félholdon álló Szüzet ábrázolja: kezében nem tart gyermeket. A félholdat angyalalak tartja.

A jelenés helyén épült fel a Miasszonyunk-bazilika 1709-ben. Itt őrzik Diego köpenyét (tilmáját). A mindmáig épen maradt ruhadarabot és a kegyképet zarándokok milliói látogatják évente. Juan Diegót II. János Pál 2002-ben szentté avatta. A Szentatya beszédében elmondta: „Nagy örömmel jöttem e guadalupei bazilikába, Mexikó és Amerika mártír szívébe, hogy szentté avassam Juan Diegót, az egyszerű és alázatos őslakót, aki megszemlélhette a tepeyaci Szent Szűz kedves arcát, amely annyira kedves Mexikó egész lakosságának.”


A mai modern bazilika építését 1974-ben kezdeményezte a mexikói püspöki kar. A tizenkétezer hívőt befogadó templom kívülről sátorra hasonlít.

A tilma két ízben is csodás módon menekült meg a pusztulástól. 1791-ben véletlenül salétromsav ömlött rá, ám megmagyarázhatatlan módon nemcsak a szövetnek, de még a kép színes részeinek sem esett semmi baja. 1921-ben pokolgépet robbantottak a kegykép alatt, amely teljesen sértetlen maradt, még üvegborítása sem sérült meg, holott 150 méterrel odébb megrepedt a márványpadló.


A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították. II. János Pál pápa a Guadalupei Boldogságos Szűz Mária ünnepét 2002-ben az egész Egyház számára elrendelte.

Istenünk, irgalmas Atyánk! Te népedet Fiad szentséges Anyjának különleges védelme alá helyezted. Add, hogy mindazok, akik a Guadalupei Boldogságos Szűz Máriát segítségül hívják, az igazság és béke útján mindig buzgó lélekkel munkálják a népek fejlődését. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Ámen.



forrás: magyarkurir.hu/hirek/amerika-vedoszentje-guadalupei-boldogsagos-szuz-maria



Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin guadalupei látnok -

A szent, aki eredetileg Beszélő Sas volt:
Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin guadalupei látnok


December 9. Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin (ejtsd: kuátlátoácin) (1474–1548) emléknapja. A mexikói csicsimek indiánnak 1531-ben jelent meg a Szűzanya a Tepeyac-dombon, itt áll a guadalupei bazilika, amely ma a világ leglátogatottabb zarándokhelye. II. János Pál 2002. július 31-én avatta szentté Juan Diegót, aki ezzel az első amerikai indián szent lett.


Juan Diego Cuauhtlatoatzin életéről a legtöbbet a Nican Mopohua című 1649-ben kiadott nahuatl nyelvű írásból tudunk: 1474-ben született egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól húsz kilométerre északra. Földműveléssel foglalkozott. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin (más írásmódokkal Quauhtatoatzin, Guauhtlatoatzin vagy Cuatliztactzin), ami nahuatl nyelven azt jelenti: Beszélő Sas.

1521-ben Hernando Cortez elfoglalta az azték fővárost. 1524-ben megérkezett Tenochtitlánba az első tizenkét ferences misszionárius. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok közül a keresztény hitre tértek. Cuauhtlatoatzin a Juan Diego, felesége a Maria Lucia keresztény nevet kapta. Áttérésük után Tolpetlacba költöztek, közelebb a tenochtitláni keresztény misszióhoz. Juan Diego 1529-ben elvesztette feleségét, gyermekük nem volt.

Lakhelyéről tizennégy kilométert kellett gyalogolnia, hogy szentmisén vehessen részt. 1531. december 9-én is épp szentmisére indult, akkor ezen a napon ünnepelték a Szeplőtelen Fogantatást.

A fennmaradt írásos dokumentumok négy jelenésről számolnak be. Ezek tanúsága szerint Szűz Mária arra kérte a Juan Diegót, vigye üzenetét a püspökhöz, azt kért, hogy építsenek egy templomot. A püspök jelet kért. Juan Diego újra találkozott a jelenések csodálatos Asszonyával. Gyékényből szőtt tilmájában (általvető köpenyében) épp a Tepeyac-dombhoz ért, ahol valamikor Tonantzin azték anyaistennő szentélye állt.

Ekkor hallotta az Asszony hangját: „Ne ijedj meg semmitől! Ne aggódj semmiért! Semmi se szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se ettől, se semmiféle más betegségtől, se gondtól, se fájdalomtól!” A Tepeyac-dombon pedig, meglepetésére, illatos virágok sokasága pompázott: hideg, decemberi időben Amerikában ismeretlen virágfajták jelentek meg, így például kasztíliai rózsák.

Az ámuló indián kötényt formált tilmájából, és teleszedte mindenfajta virággal. A püspök előtt elengedte köpenye két csücskét, az illat kiáradt, a virágok a földre hullottak. A tilma, az agavérostokból szőtt köpeny szövetén pedig Mária ragyogó képmása lett láthatóvá. A főpap térdre ereszkedett; megértette, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte. A csoda megrázta Mexikóvárost.


Zumarraga püspök felépíttette Tepeyac hegyén a Mária-templomot (azóta bazilika), melyet a Guadalupei Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ott helyezték el a Mária-képpel ékesített szegényes indián köpenyt, a tilmát. Juan Diego lett az őre. Elmélyült imádságban élt.

A templomot fölkereső indiánoknak saját nyelvükön beszélte el újra meg újra a vele történt csodát. Amit nem hittek el a spanyol hódítóknak, elhitték indián testvérüknek. A Beszélő Sas megszólalt, és hangját egész Mexikó meghallotta. Szavai sasszárnyakon emelték az őslakosságot az evangélium magaslataira.

A mennyei Úrnő szentélyének megépülése után az indiánok tömegesen tértek meg. Néhány év leforgása alatt 9 millió azték keresztelkedett meg.


Juan Diego 1548. május 30-án, hetvennégy évesen halt meg. Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá 1990-ben, majd szentté 2002. július 31-én Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában.

Istenünk, te botladozó szolgáid előtt az üdvösség útját szentjeid példájával és közbenjárásával egyengeted. Add meg jóságosan, hogy Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin példája, akinek mennyei születésnapját ünnepeljük, közelebb segítsen minket hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkönörökké.
Ámen.

Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.


A tilma ma is megvan.

„Az agavé-rostokból szőtt anyag élettartama mintegy húsz év. Juan Diego tilmája kivétel. Több mint négyszázhetven év alatt nem ment tönkre, nem rohadt szét, mint annak természetes úton történnie kellett volna. A csodás virágok elenyésztek, de a tilma megvan. És ott a rajta lévő színes kép – a tudósok, akik megvizsgálták, nem tudnak természetes magyarázatot adni keletkezésére.

Félreértés ne essék: vannak kétségtelenül festett részek is a tilmán, ezek azonban feltehetően későbbi sérülések vagy foltok javítgatása következtében keletkeztek, és a felületnek csak kis részére terjednek ki. Az eredeti kép azonban nem festmény. Nincsenek rajta ecsetvonások, és sem az anyag szálain, sem azok belsejében nem található semmiféle festékanyag.

A guadalupei kegykép: csoda – írja Kovács Gábor atya. – A kis falusi indián köpenye hozzánk, a természettudományos kor gyermekeihez is beszél. Juan Diego jelentéktelen személye éppen jelentéktelenségében vált jelentőssé. A Beszélő Sas, mély alázatában, eléggé semmivé vált ahhoz, hogy rajta keresztül az Ige beszéljen. Az Ige, amely kezdetben volt, és Istennél volt. Az Ige, amely Isten maga.”



források: Hagiosz.net
Wikipédia
magyarkurir.hu/hirek/a-szent-aki-eredetileg-beszelo-sas-volt-szent-cuauhtlatoatzin-juan-diego-guadalupei-latnok




Ez a Guadalupei Szűzanya arca -

Ez a Guadalupei kegykép



Ez a Guadalupei Szűzanya arca,
3d rekonstrukcióval készült,
a mesterséges intelligencia technikáival





Salvatore Di Senso
forrás: facebook.com/groups/-981535672401454/-permalink/-1094435484444805