Húsvét, a háború árnyékában 2023.
Akkor még nem tudták, hogy az a háború már nem lovas huszárokkal, karddal és kis puskákkal zajlik majd, hanem a kor legmodernebb fegyvereivel, bombáival, gyilkos gránátjaival.
Ma, akik háborúzni akarnak elmebeteg módjára, nem akarják tudni, hogy ők is elégnek a másodperc ezred része alatt, amikor a kor legmodernebb és leggyilkosabb bombáját ledobja valamelyik őrült háborúzó fél. Itt már nem lesz győztes és vesztes, s aki esetleg megmarad, annak is nehéz lesz túlélni, újrakezdeni. Őrült világot élünk, erkölcstelen és hazug kormányokat látunk, parancsteljesítő, ostoba, pénzéhes politikusok korát éljük, egy évszázadok óta hatalomra törő tömeggyilkos, vérszomjas „világkormány” vezetésével, amelynek az emberi élet semmit nem számít, s amely azt hiszi, hogy az emberiség drasztikus kiirtásával a világ urává válhat... Téved!
A keresztény ember a Sátán uralmát látja ebben. Annak az uralmát, aki képes volt megkísérteni az Istenfiát is, mert az a hatalom, amelyet bukott angyalként kapott, őrültté tette. Hiszen lehetősége van arra, hogy a lelkeket megszerezze, hogy a Pokol megteljék az őt követők szenvedő lelkeivel. Ma ennek a hatalomnak a kiteljesedését látjuk, mert a sokévszázados hazugság gyümölcse beérett. Az emberiség Ádámmá változott, s beleharap a kormányok, az államok Évaként letépett almájába. Ám, ma már nem a paradicsomból való kiűzetés lesz ennek az Istennel szembeni engedetlenségnek a büntetése, hanem a kárhozat, az örök halál, a szenvedésben való megsemmisülés.
A Nagyböjt, a Nagyhét és a Feltámadás ünnepe azonban reményt, lehetőséget ad a szabad akarattal bíró embernek, lett légyen az politikus, géplakatos, pap vagy ünnepelt celeb. Mert a Húsvét lényege Krisztus részéről felénk, a Megváltás, a szenvedések utáni Feltámadás, a könyörület. A mi emberi, hitbéli feladatunk pedig a hit megvallása, a bűnbánat, a Krisztussal való újrakezdés. Persze, ez csak azoknak a hit által megszerzett privilégiuma, akik egy pillanatra Jézus felé fordulnak, akik meglátják az ártatlan ember iszonyatos fájdalmát, akik hiszik a Feltámadás ígéretét. Azoknak, akik vissza akarnak térni a jézusi tanításokhoz, parancsokhoz.
Sokszor mondjuk, hogy „a világ megérett a pusztulásra”. Nem! Nem a pusztulásra érett meg a világ, hanem a szabadulásra! A hazug pártok, és kormányok igája alóli szabadulásra. Arra, hogy végre minden áltatás ellenére meglássa a Teremtés logikáját, s újra az legyen az iránytűje, ne a sátáni téboly, amelyben Sodoma és Gomora pusztulása rejlik. Az Isten végtelenül türelmes, az Isten nem a saját teremtményeinek a pusztulásban látja a megoldást, hanem az ember kijózanodásában. Az Isten viszont, nem könyörög ezért, mert korábban már világos használati utasítást adott az emberi léthez a Tízparancsolatban. És az a Tízparancsolat bizony kőbe vésetett, megváltoztathatatlan! Aki élni akar, az megtartja saját érdekében, megmaradása és élete érdekében... de legalábbis igyekszik betartani. Aki nem vesz tudomást róla, az elpusztul…
Azt senki ne gondolja, hogy a világot ez a hazugságból összetákolt világkormány, és az azt kötelezően vagy pénzért követő kormányok alakítják. Nem! A világ folyását Isten akarata alakítja, de teret ad az emberi szabad akaratnak. És csak akkor lép fel az övéi érdekében, és a Föld megmaradásáért, ha ez a szabad akarat, amelyet az emberiség mai vezetői a Sátánnak kiszolgáltattak, végső pusztulást hozna.
Nincsenek hát utolsó idők, nincs isteni fenyegetettség azok számára, akik hisznek, és követik azt a bizonyos, emberre vonatkozó használati utasítást. Mert sem a gazdaság, a pénz, sem az erkölcsi mélységek és a szeretet hiánya nem győzhet. Aki a Mindenható Istennel hadakozik az ab ovo vesztes. Halálraítélt. Aki e hadakozók közé áll, az is osztozik ebben a természetes sorsban. S mindez csak a bekövetkezéskor lesz hiteles azok számára, akik ma jót röhögnek akár a fenti sorokon is. Akkor könyörögnek majd irgalomért, s a bűnösök, akkor fogják átélni a keresztút borzalmait, amikor már a Sátán bevezette őket saját gyötrelmes birodalmába. És rend helyreáll…
Látjuk Jézust a kereszten, látjuk a szenvedő édesanyát, aki a kereszt alatt szinte haldoklik fia szenvedésének láttán. Látjuk a római katonát, aki lándzsáját eldobva kiáltja: „Ez valóban Isten Fia volt!” És látjuk a zsinagóga függönyét kettérepedni, és látjuk a sötétséget, amely Krisztus halálát követi! Látjuk mindazt, amit látnunk kell, ha Krisztus nélkül akarunk élni, ha megtagadjuk Őt és az Atyát!
Aki azonban hisz az mást is lát: a feltámadt Jézust, fehér ruhában, amint a félelemből bezárt helyiségbe belép és vigasztal, hitet önt Tamásba és a többi tanítványba. És látjuk azt is, hogy ezek a tanítványok, akik tanúi lehettek a Feltámadásnak, az egész földön hirdették Jézus igazságát, parancsait és ígéretét, miszerint nem csak Ő támadt fel, hanem az Őt követők is feltámadnak az utolsó napon, amelynek viszont nem tudjuk sem a napját, sem az óráját…
Ha végigolvassuk a Szentírásban a Passiót, majd a Feltámadás leírását, láthatjuk, hogy Jézus letartóztatása, szenvedése, halála és felt, ezeknek a körülményei, az emberi magatartások pontosan beilleszthetők mindennapjainkba. Mind egyéni sorsunkba, mind az országéba, s ma a politikai élet sötét hónapjainak történetébe. Mert nem sok kellene ahhoz, hogy béke lehessen, ne pusztulás. Mindössze fel kellene nézni a keresztre… Látni kellene Jézust azoknak is, akik ma divat-keresztények, keresztényellenesek, istentagadók, nemzetközi és hazai pártpolitikai niemandok, gyilkosok és egyben öngyilkosok is!
Mert Jézus személyében ott a teljes megújulás ígérete. A húsvéti szent napok, az Oltáriszentség alapításának a napja, a szenvedés, a megfeszíttetés és a halál napja… majd a feltámadás felfoghatatlan csodája.
És nem „csak” a Biblia bizonyíték, hanem az a kézzel tapintható bizonyíték is látható, amelyet igyekeznek a fizetett, kétkedő tudósok bagatellizálni, ám ennek ellenére létezik és megkérdőjelezhetetlen: a torinói lepel… Ha az sem elég, akkor százezernyi életút, tudós és egyszerű ember vallomása, vagy a saját életed, amikor bajba kerülsz… és segítséget kérsz… és megtapasztalod, mert abban a pillanatban van hited. Higgy és menedékre találsz ebben a vesztes, így csak ideiglenesen fennálló, sátáni világban! Ne késlekedj!
Ne kételkedjen tehát senki, mert:
Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
