„Az egész Szentírást Isten sugalmazta. Isten szeretetét Isten szavaiból ismerjük meg” címmel tartotta Ferenc pápa új sorozatának harmadik katekézisét a (2024.) június 12-i szerdai általános kihallgatás keretében. A Szentlélek, aki a Szentírást sugalmazza, egyúttal magyarázza is azt, amikor örökkön élővé és tevékennyé teszi. A Lélek a sugalmazott írást sugalmazóvá teszi annak hirdetésén keresztül.
„A Szentírásnak egyetlenegy jövendölése sem származik önkényes értelmezésből. Hisz sohasem keletkezett jövendölés emberi akaratból, hanem mindig csak a Szentlélektől sugalmazva beszéltek – Isten megbízottaiként – a szent emberek” – hangzott el a kihallgatás előtt az olvasmány Péter apostol második leveléből (2 Pét 1,20-21).
A Szentlélek sugalmazza és egyúttal magyarázza is a Szentírást
Folytatjuk a Szentlélekről szóló katekézist – kezdte beszédét a pápa –, aki az Egyházat Krisztushoz, a mi reménységünkhöz vezeti. Ő az Egyház vezetője. Legutóbb a Lélek munkáját a Teremtésben szemléltük, ma pedig a Kinyilatkoztatásban látjuk, aminek a Szentírás Istentől ihletett és mérvadó tanúságtétele. Ahogy Szent Pál tanítja „Az egész Szentírás Istentől sugalmazott mű” (2Tim 3,16), Szent Péter pedig így szól: a Szentlélektől sugalmazva beszéltek a szent emberek” (2 Pét 1,21). Ez a Szentírás isteni sugalmazottságának a tanítása, amelyet a Credóban megvallunk: „Ő, a Szentlélek szólt a próféták által”.
A Szentlélek, aki a Szentírást sugalmazza, egyúttal magyarázza is azt, amikor örökkön élővé és tevékennyé teszi. A Lélek a sugalmazott írást sugalmazóvá teszi. A II. Vatikáni Zsinat tanítja: „Az isteni írásokat a Szent Hagyománnyal együtt mindig hite legfőbb szabályának tartotta és tartja, mert Isten sugalmazására egyszer s mindenkorra vannak írásba foglalva, s változatlanul közvetítik magának Istennek igéjét, és a prófétáknak és az apostoloknak szavaiban a Szentlélek hangját szólaltatják meg” (DV 21). Ekképpen a Szentlélek folytatja az Egyházban a feltámadt Jézus tevékenységét, aki Húsvét után „megnyitotta a tanítványok értelmét, hogy megértsék az Írásokat” (Lk 24,45).
A hit és ima légkörében a Szentírás szövege megvilágosodik és hozzánk szól
Megtörténhet ugyanis, hogy a Szentírás bizonyos szakaszát, amelyet sokszor különösebb megérintettség nélkül olvastunk, a hit és az ima légkörében olvasva egyszer csak az a szöveg megvilágosodik, hozzánk szól, fényt vet egy megtapasztalt problémára, vagy éppen világossá teszi előttünk Isten akaratát egy bizonyos helyzetben. Minek is köszönhető ez a változás, ha nem a Szentlélek sugalmazásának! Világossá válnak a Szentírás szavai a Lélek hatására és megérint minket egy kéz, ahogy a Zsidókhoz írt levél tanúsítja: „Az Isten szava ugyanis eleven, átható és minden kétélű kardnál élesebb” (Zsid 4,12).
Az Egyház maga a Szentírás lelki olvasásából táplálkozik, a sugalmazó Lélek vezetése alatt. Középpontjában áll világítótoronyként Krisztus halálának és feltámadásának eseménye, amely az üdvösség tervének a beteljesedése, betölt minden próféciát, feltárja az összes rejtett titkot, és megadja a könyv olvasása igazi értelmét. A Jelenések könyve mindezt a könyvpecséteket feltörő Bárány képében írja le. Az Egyház, Krisztus jegyese, a Szentírás sugalmazott szövegének meghatalmazott tolmácsolója, hiteles hirdetésének közvetítője. Minthogy az Egyház Szentlélekkel van felruházva, ezért sugalmazó, „az igazság oszlopa és támasza” (1Tim 3,15) és az a feladata, hogy segítse a híveket az igazság keresésében és a bibliai szövegek pontos magyarázatában.
Szenteljünk időt a személyes és elmélkedő Szentírás olvasásra!
Kitért a pápa Isten Igéjének lelki olvasatára, ami a lectio divina. Ez azt jelenti, hogy időt szentelünk a személyes és elmélkedő olvasásnak. Nagyon fontos, hogy minden nap időt szánjunk a Szentírás olvasására, amit nagyon segíthet egy zsebben hordott kis Szentírás. A Szentírás igazi közösségi olvasása a szentmise igeliturgiája az olvasmányokkal és az evangéliummal. Ennek magyarázata a homília, aminek rövidnek kell lennie és váltsa életre Isten Szavát. A homília egy-egy kép, gondolat, érzés segítségével legyen rövid, ne több, mint nyolc perc, de érintse meg a szívet – kérte a pápa.
A Szentírásnak is van egy, a zeneművekhez hasonló alaptónusa, mely elejétől a végéig kíséri, ez a hang pedig Isten szeretete. „Az egész Biblia Szent Ágoston szerint Isten szeretetéről beszél”. Nagy Szent Gergely pápa pedig úgy határozza meg a Szentírást, mint „a mindenható Isten levelét teremtményének” és azt kéri, hogy „Isten szívét Isten szavaival próbáljuk megismerni”. „Ezzel a kinyilatkoztatással a láthatatlan Isten szeretetének bőségéből mint barátaihoz szól az emberekhez és társalog velünk, hogy meghívja őket és befogadja a saját közösségébe” (DV 2) – zárta szerdai katekézisét Ferenc pápa a II. Vatikáni Zsinat tanításával.
Köszöntések, felhívás a békéért
A katekézist követően a Szentatya köszöntötte a jelenlévő csoportokat, külön kiemelve a Róma közeli Frosinone város és egyházmegye küldöttségét, mely az ott született és 1500 éve elhunyt Hormiszdasz pápára emlékezik, aki 514 és 523 közt ült Péter székében.
Holnap, csütörtökön tartjuk Páduai Szent Antal egyházdoktor liturgikus emlékét, aki jeles prédikátorként, a szegények és szenvedők védelmezőjeként ébressze fel mindenkiben a vágyat, hogy továbbra is a hit útján járjon, legyen Jézus követője az evangélium hiteles tanújaként.
Végül pedig azt kérte a pápa, hogy ne feledkezzünk meg a sokat szenvedett Ukrajnáról, Palesztináról, Izraelről és Mianmarról.
Imádkozzunk a békéért, amire ma oly nagy szükség van, mert a háború mindig vereség.
