„A földi idő az a megkezdett örök élet”
– Ezt üzeni Kozma atya halottak napján!

Az ember számára az idő a legnagyobb ajándék, az időnek pedig az az igazi üzenete, hogy mi mindannyian egymás életét szebbé tegyük – mondta a Metropolnak Kozma Imre atya, akit a közelgő halottak napja kapcsán kérdeztünk.


Kozma atya szerint, az a legfontosabb, hogy az élő kapcsolatainkat széppé tegyük, és az elválás után ne kelljen megbánni semmit

Az elengedés talán a legnehezebb feladat az élet során. Sok esetben fel sem tudjuk dolgozni szerettünk halálát. Ebben, de az élőkkel való kapcsolatainkban is segítséget nyújt a temetőbe járás, mindenszentek és a halottak napja Kozma atya szerint: „Minden temetőt járónak arra kell gondolni, hogy lehetőségünk addig van, amíg élünk!

Egy haláleset után az ember képes és kész is arra, hogy csak a jóra emlékezzen a szeretett személlyel kapcsolatban. Fontos, hogy az életünkben helye legyen a megbocsátásnak, a nagylelkűségnek. Ezért ilyenkor összpontosítsunk arra is, hogy az élőkkel való kapcsolatainkban minél kevesebb olyan történés legyen, amit aztán megbánunk, vagy amit szégyellünk”.

„A földi idő a megkezdett örök élet ”

„Az embernek az idő a legnagyobb ajándék, és az időnek az az igazi üzenete, hogy egymás életét szebbé, boldogabbá tegyük. Ennek nagy az ára, mert mindezért áldozatot kell hoznunk. Akit igazán szeretünk, azt szeretnénk az áldozatainkkal még gazdagabbá tenni, hogy élje át: nekünk milyen fontos és érte mindenre készek vagyunk.

A szeretetbe kicsit bele kell halni, hogyha úgy istenigazából össze akarunk egymással tartozni, mert minden emberi kapcsolat megéri, hogy ennyire emelkedett legyen. Tehát a földi idő az a megkezdett örök élet” – hangsúlyozta Kozma atya.

Üdvösségre születtünk

„Az üdvösség valójában az ember jóllétének szolgálata. Olyan szívesen használjuk ezt a fogalmat, csakhogy a jólét nem a gondtalan anyagi helyzetet jelenti. Sokkal inkább testi, lelki, szellemi, jó közérzet. Én valamiképpen a földi és az örök élet kapcsolatát látom ebben” – mondta az atya.

Az elválás sosem könnyű

„Az igazi kapcsolatoktól való elválás, soha be nem gyógyuló sebet okoz. Az elválás sosem könnyű, de ha az ember a mindennapjaiban valóban úgy éli meg az emberi kapcsolatait, hogy nem sebeket ejt, hanem inkább gyógyítja a másikét, akkor az elválás nem fáj kevésbé, de legalább tudjuk, hogy méltó kapcsolatunk volt a másik emberrel” – hívta fel a figyelmet Kozma Imre.


A mindenszentek ünnepe és halottak napja előtt a legszebb a temető, tiszteletet adva az elhunytaknak mindenki gondot fordít a sírokra

Aki nem jár temetőbe, az magát mentené a terhek alól

„Aki nem látogatja a szeretteit a temetőben, az igazából magát menti fel bizonyos feladatok és terhek alól. Azt szokták mondani: nem a temető a lényeg. Ez egy fals gondolkodás! Ne próbáljuk ezt egy ilyen szlenggel lesöpörni az asztalról. A fontos valóban az, amiről itt beszéltünk, és a temetőben meg csak menjen ki, és bánja meg azt a rosszat, amit esetleg annak tett, aki már nem él, és bizony a jót meg ne felejtse el, amit a szeretett személy tett” – mondta el az atya.


közzétéve: 2022-10-29
szerző: Metropol
fotók: Szabad Föld — MTI/Mohai Balázs
forrás: metropol.hu/aktualis/kozma-imre-atya-halottak-napja-847609/




-
Kozma Imre atya:
Üzennek a szentek, közöttük a helyünk

Sokan összekeverik a mindenszenteket a halottak napjával, pedig két különböző jeles napról van szó. Az egyik legilletékesebbet, Kozma Imre atyát, irgalmas rendi szerzetest, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökét kérdeztük, milyen jelentést hordoznak ezek a napok.


Kozma atya egész életét a legszegényebbeknek, a legelesettebbeknek szenteli (fotó: Ripost)

A mindenszentek arra emlékeztet, hogy nem azok vagyunk, akik vagyunk, hanem azok, akik lehetünk, fejtette ki a köztiszteletben álló szerzetes pap. A jelenben élünk, de a tét a jövőnk, jelen viselkedésünkkel a jövőnket határozzuk meg, és ebben a szentek példát mutatnak. Halottak napján pedig, ami november 2-án van, emlékezünk elhunyt szeretteinkre, mert az utolsó szó nem a halálé – hanem a szereteté.

Ripost: Még a római katolikus vallásúak számára sem egyértelmű, mi a jelentősége a mindenszenteknek, a keresztény ünnepek közül ez tűnik a hétköznapi élethez legkevésbé közelállónak. Miről szól ez a nap?

Kozma Imre: Ez a nap nagyon is közel áll a mindennapok gyakorlatához, a hétköznapi élethez. A szentek aktuális üzenetet tolmácsolnak: a földi élet két pólus között megy végbe, jelen és jövő, időbeli és örökkévaló között. A szentek a jelent élik, de a jövőre irányítják tekintetüket.

Ripost: A szentek kivételes emberek voltak, akik életüket áldozták másokért, a hitükért. Hogyan lehetne hasonló hozzájuk egy hétköznapi ember?

Kozma Imre: Elárulok egy titkot: mindannyian életszentségre hívattunk. Ez pontosan ugyanazt jelenti, amit a szentek tettek. Mi vagyunk a mai kor, a mai idők, a mai társadalmak sója és napfénye, gyertyalángja és jó illata. A szentség ugyanis azt jelenti: a másik emberért vagyok. Mindenki a másik emberért született a földre, nem pedig önmagáért.

Az emberi kapcsolatok lényege a szeretet, ami önmagában irracionális, csak akkor jelenik meg az életünkben, amikor megismerjük a másik embert, amikor össze akarunk vele tartozni, közösségben lenni vele, ahogyan Istennel is összetartozunk. Isten, vagyis Jahve azt jelenti: „aki van értetek”. Ő értünk van és mi egymásért vagyunk.

Ripost: Ha mindenki így élne, nem lennének háborúk, bosszú, ármány és ártás…

Kozma Imre: A világ bűne a gyűlölet, és a földön minden fájdalom, szenvedés ebből fakad. A szentek nem képzelődő emberek, hanem a jövő gondolata miatt képesek szembenézni a jelen pillanat nagy kihívásaival. Mindenek ellenére tudnak és akarnak békességteremtők lenni, mindenek ellenére tudnak és akarnak tisztaszívűek maradni, mindenek ellenére tudnak és akarnak irgalmat gyakorolni, mindenek ellenére tudnak és akarnak szomorúakat vigasztalni.

Ne gondolja, hogy a szentek sohasem hibáztak, hiszen emberek voltak, de törekedtek arra, hogy a többi emberért éljenek. Jézus is emberré lett, hogy vállalja a sorsunkat és szenvedése árán megváltson bennünket. Ezzel egyúttal példát adott nekünk, ahogyan a szentek is példát adtak az életükkel.


Közös a szentekben, hogy valamennyien másokért éltek

Ripost: Sokan gondolják úgy: túl kicsik, jelentéktelenek ahhoz, hogy hatással legyenek a világra. Hogyan vihetnénk végbe nagy dolgokat, amikor naponta dolgozunk, gyermeket nevelünk, intézzük az ügyeinket, éljük a hétköznapjainkat?

Kozma Imre: Nem világtávlatokban kell gondolkodni. Elég a saját világunkban, közvetlen környezetünkben úgy élnünk, hogy az eljövendő Mennyek Országára irányítjuk tekintetünket, s ez erőt ad ahhoz, hogy bátran szembenézzünk a jelen kihívásaival, nehézségeivel és ellentmondásaival. Fontos, hogy a szeretetet nevelgessük a szívünkben, a tevékeny szeretetet, amelyik hajlandó tenni és áldozatot hozni másokért. Ha így élünk, akkor miénk lesznek az evangéliumi boldogságok ígéretei.

Ripost: November2-án halottak napja van. A mai ember mintha elidegenedett volna a haláltól, nem tudjuk elfogadni az élet részeként. Ön mit tapasztal?

Kozma Imre: Régen az emberek hittek, és az életet Isten ajándékának tekintették. Amikor a hit meggyengült, az ember elveszítette a kapaszkodót és azt kérdezi, amikor történik vele valami: hogyan eshetett ez meg velem, miért pont én? Igazságtalannak tartja, ami történik vele, mert nem ismeri fel benne az isteni gondviselést. A halál megfejthetetlen titok, de ez a titok másként nézett ki Jézus halála és feltámadása előtt és másként utána.

Jézus nem törölte el a halált, de új tartalommal töltötte azt meg: saját halála révén belevitte a halálba a szeretetet. Értünk halt meg, szeretetből. Ezáltal a halál olyan valósággá vált, amelybe beköltözött a szeretet. Ezért a szereteté az utolsó szó.


létrehozva: 2023-11-01
forrás: ripost.hu/interju/2023/11/kozma-atya-uzennek-a-szentek-kozottuk-a-helyunk