328 évvel ezelőtt könnyezett a kegykép, amit a Stephansdomban őriznek

A máriapócsi Szűzanya-ikon története és kultusza volt annak az előadásnak a témája, amelyet dr. Földvári Katalin, a budapesti Kodolányi János Egyetem történésze tartott október 14-én a Bécsi Egyetem nyitott, mindenki számára látogatható előadássorozatában.

Az esemény az egyetem és a Collegium Hungaricum szervezésében jött létre, és célja a kegykép történetének és vallási jelentőségének bemutatása volt, különös tekintettel a Stephansdomban őrzött eredeti ikon 18. századi kultuszára.
328 évvel ezelőtt, 1696. november 4-én a máriapócsi templomban imádkozó hívek arra lettek figyelmesek, hogy a Szűzanyát ábrázoló kegykép el kezdett könnyezni. A püspök jegyzőkönyvezte az eseményt, és nem csak a görögkatolikusok írták alá, hanem a protestánsok is.

Az esemény gyorsan felhívta a figyelmet a településre és zarándokok kezdtek el özönleni Máriapócsra, hogy tanúi lehessenek a csodának. Az ikon népszerűsége egyre csak nőtt és különleges helyet foglalt el a magyarországi és nemzetközi görögkatolikus egyház történetében.


Zarándokok Szent Lukács napján Máriapócson
(fotó: Máriapócs Nemzeti Kegyhely facebook oldala)

A kegyképet a Habsburgok 1697-ben Bécsbe szállíttatták, hogy a Stephansdomban helyezzék el. Az ikon itt már nem folytatta csodás tevékenységét, további könnyezésekről nem számoltak be.

Máriapócson viszont egy másolat készült az ikonról, amely szintén könnyezett, összesen további két alkalommal: 1715. augusztus 1-jén, valamint a legutóbb 1905. december 3-án, ekkor több napon keresztül egészen december 19-ig folyamatosan tartott a csoda.

Máriapócs napjainkban is zarándokhely, Nemzeti Kegyhely, ahol évente több tízezer hívő gyűlik össze, hogy tiszteletüket tegyék a Szűzanya előtt.
Dr. Földvári Katalin doktori disszertációját a máriapócsi ikonról írta
(fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Nyíregyháza)
Dr. Földvári Katalin előadásában részletesen ismertette a kegykép vallási és kulturális hatásait, beleértve annak szerepét a görögkatolikus identitás kialakulásában és megőrzésében. Az előadás különös figyelmet fordított a bécsi Stephansdomban található ikonra, amely fontos kapcsolódási pontot jelentett a Habsburg Birodalom és a magyarországi görögkatolikusok között.

Dr. Földvári rámutatott arra is, hogy az eredeti ikon egyszeri könnyezése és a hozzá kapcsolódó csodák jelentős hatással voltak nemcsak a vallásos hitre, hanem a politikai és társadalmi életre is, különösen a Habsburgok és a magyar nemesség kapcsolatában.

Egy ilyen csodás esemény volt többek közt az ártatlanul elítélt férfi története is. Az elbeszélés szerint ugyanis, a szomszéd faluban megesett gyilkosság vádja egy helybéli emberre terelődött, aki ártatlan volt.

Halálra ítélték, utolsó kívánságaként azonban megengedték neki, hogy imádkozhasson a pócsi templomban. Amikor belépett oda, a bilincs leesett róla és ennek hatására felmentették, megmenekült a kivégzés elől. A bilincs a mai napig ki van állítva a templomban található szószék mellett.

Az előadás során dr. Földvári Katalin bemutatta az ikon kultuszának terjedését Közép-Európában, és azt, hogyan vált a kép az osztrák és magyar keresztények számára is közös vallási szimbólummá.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a máriapócsi ikon nemcsak vallási szimbólum, hanem a nemzeti és etnikai identitás megőrzésének eszköze is volt a magyarországi görögkatolikusok számára.

Az ikon csodás eseményei erősítették a hívek közösségi összetartozását és hozzájárultak a görögkatolikus egyház megerősödéséhez a régióban.


A könnyező Istenszülő ikon a máriapócsi templomban
(fotó: Máriapócsi Nemzeti Kegyhely)

A bécsi Stephansdomban található Máriapócsi ikon története szorosan összefonódik a Habsburg-dinasztia történetével, akik vallásos buzgósággal fordultak a Szűzanyához, és különösen nagyra értékelték a csodálatos kegyképet.

Az ikon Bécsbe helyezése nemcsak vallási szempontból volt fontos, hanem politikai üzenetet is hordozott: a Habsburgok birodalmi hatalmuk kiterjesztését és védelmét is ezen ikon szellemi támogatásával erősítették meg. A kép története több szempontból is jelképezi a Habsburg uralom és a magyar görögkatolikusok közötti viszonyt, melyet mélyen meghatározott a hit és a politika szoros összefonódása.

Az előadás kiemelte, hogy az ikon Bécsbe szállítása és ottani tisztelete nem szakította meg a kapcsolatot Máriapóccsal. Sőt, a két helyszín között szoros spirituális kapcsolat alakult ki, amely a mai napig fennmaradt. A Stephansdomban található ikon emlékeztet a kegykép eredeti hazájára, Máriapócsra, és mind a mai napig zarándokok tömegeit vonzza mindkét helyszínre.

1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is misézett Máriapócson, első magyarországi látogatása során. A Máriapócsi Nemzeti Kegyhelynek napjainkban három fő búcsúja van: Szent Illés napja július 20-án, Nagyboldogasszony napja augusztus 15-én és Kisboldogasszony napja szeptember 8-án. Ezeken a búcsúnapokon kívül, – mely minden alkalommal tömegeket vonz – a zarándokok a könnyezés emléknapjain is összegyűlnek.


Kárpátaljai magyar görögkatolikusok az Illés búcsú napján a máriapócsi templomban
(fotó: P. Tóth Nóra, Máriapócs Nemzeti Kegyhely facebook oldal)

Dr. Földvári Katalin előadásának különleges jelentősége van a vallástörténeti kutatások terén, hiszen részletesen feltárta, hogyan vált a máriapócsi Szűzanya-ikon a közép-európai vallási és kulturális élet fontos elemévé. Az ikon csodás eseményei és azok társadalmi hatásai révén a történész bepillantást engedett abba, hogyan formálódott a görögkatolikus közösség identitása, és milyen szerepet játszott ebben az ikon tisztelete.

A kutatások során külön hangsúlyt kapott az a kérdés is, hogy a vallási relikviák hogyan szolgálhattak politikai célokat, különösen a Habsburgok birodalmában.

Az előadás rámutatott arra, hogy a máriapócsi kegykép nemcsak vallási, hanem kulturális és politikai szimbólummá is vált, amely összekötötte a magyar és osztrák hívőket, és hozzájárult a közös történelmi tudat kialakulásához.


forrás: Rólunk.at