Monsignor Bux:
„Teljes hitbéli válságban vagyunk”

A teológus és a Hittani Kongregáció ex-konzultánsa felszólította a pápát, hogy vallja meg a hitét és figyelmeztette, hogyha nem őrzi meg a tanításokat, nem tudja fenntartani a fegyelmet az Egyházban.

Monsignor Bux Monsignor Bux

Ahhoz, hogy az Egyházban a pápai tanítást és tekintélyt érintő krízist megoldja, a pápának hitvallást kell tennie, hogy megerősítse, mi a katolikus tanítás, és kijavítsa saját kétes értelmű szavait és tetteit, amik nem katolikusként lettek értelmezve.

Mindezt Monsignor Nicola Bux szerint kéne tennie, aki elismert teológus és XVI. Benedek pápasága alatt a Hittani Kongregáció konzultánsa volt.

Az alábbi interjúban Msgr. Bux elmagyarázza, hogy az Egyház teljes hitbéli válságban van és hogy az Egyházban tapasztalható megosztást a hitehagyás, a katolikus gondolkodás elhagyása okozza.

Msgr. Bux azután nyilatkozott, hogy a hírek szerint a pápa négy dubia-bíboros április 25-én írt levelére, amiben meghallgatást kértek az Amoris laetita-t illetően, nem válaszolt.

A bíborosok aggodalmukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy a fent említett dokumentum apostoli buzdítását a püspöki konferenciák és az egyéni püspökök nagyon különbözően értelmezik, sőt egyes magyarázatok még az Egyház tanításaival is szembemennek.

(Több ország püspöki kara pl. Németország, Argentína úgy értelmezték az apostoli buzdítást, hogy szentáldozáshoz járulhatnak az újraházasodott párok – a szerk.) Főképp azon aggódnak, hogy ez összezavarodást okozhatott, főleg a papok körében.
„Sok katolikus számára hihetetlen az, hogy a Pápa a püspököket arra kéri, hogy beszélgessenek azokkal, akik máshogy gondolkodnak (pl.: nem katolikus keresztényekkel), de nem akar először szembenézni a bíborosokkal, akik a főtanácsosai.” - nyilatkozta Msgr. Bux.


Monsignor Bux, milyen hatásai vannak az Egyházban lévő „tanítási anarchiának”, a hívők és a papok lelkére?

A tanítási anarchia első nagy hatása az Egyházra a megosztás, amit a hitehagyás okozott, pontosabban a katolikus gondolkodás elhagyása, amit még Lerini Szent Vince határozott meg: quod semper, quod ubique, quod ab omnibus creditur (amit mindenki, mindenhol és mindenkor hisz). Lyoni Szent Iréneusz, aki Jézus Krisztust a „az egység mesterének” nevezi, az eretnekekre utalva megjegyezte, hogy bár mindenki ugyanazt hirdeti, nem értelmezik ugyanúgy a tanításokat. Ez a Magisterium szerepe Krisztus tanításaira alapozva, hogy mindenkit visszavezessen az Egyház egységébe.
Szent Pál arra buzdította a keresztényeket, hogy egyetértésben és egyhangúlag beszéljenek. De vajon mit mondana ma? Amikor a bíborosok némák vagy a kollégáikat gyanúsítják; amikor a püspökök akik úgy gondolták, hogy az írás megmarad katolikus módon, de valamilyen oknál fogva az ellenkezőjét mondják; amikor a papok megtagadják az Egyház szertartásos hagyományait, és ezzel megalapozzák a hitehagyást és a katolikus gondolkodásról való leválást. VI. Pál előre látta, hogy ez a „nem katolikus gondolkodás a katolicizmuson belül holnap legerősebb ereje lesz, de sosem fogja képviselni az Egyház nézeteit. Egy kis nyájnak maradnia kell, bármilyen apró is.” (beszélgetés J. Guittonnal, 9.IX.1977)
Ferenc pápa Ferenc pápa

Milyen hatása van a tanítási anarchiának a hívők és az egyházi személyek lelkére?

Az apostol arra buzdít minket, hogy legyünk hűek az igaz, biztos és tiszta tanításhoz, amit Jézus tanításaira alapoztak és nem csak a szóbeli véleményekhez (vö. Titus 1:7-11; 2:1-8). A kitartás a tanítások mellett és az engedelmesség a dogmákhoz elvezeti a lelket az örök megváltáshoz. Az Egyház nem változtathatja meg a hitet és kérheti közben a hívőket, hogy maradjanak hűségesek hozzá. Ehelyett óvatosan kell közelednie Isten szavához és a hagyományokhoz.

Ezért az Egyház emlékezik az Úr ítéletére: „Jézus pedig ezt mondta: „Én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.” (János 9,39) Ne feledd, hogy akit megtapsol az egész világ, az a világhoz tartozik. Sőt, a világ szereti a sajátjait és viszolyog attól, ami nem az övé (vö. János 15:19). Reméljük a Katolikus Egyház mindig emlékezni fog, hogy ő is olyan emberekből áll, akik a Szentlélek segítségével fordultak Krisztushoz; minden emberi lény hozzá van rendelve (cf. Lumen gentium 13), de addig nem részei, amíg nem fordulnak az Úrhoz.

Hogyan lehetne ezt a problémát a legjobban megoldani?

A lényeg az, hogy a pápának milyen nézetei vannak a Lumen gentium 18-ban leírt Pápai minisztériumról és a milyen törvényeket akar beiktatni. A zavartság és hitehagyás ellen a pápának különbséget kell tennie – ahogy XVI Benedek tette – aközött, hogy ő mit gondol és mond privát, tanult személyként és hogy mit kell mondania a Katolikus Egyház pápájaként. Csak hogy tisztázzuk, a pápa kifejezheti a gondolatait, mint privát, tanult ember a vitás ügyekben, amik az Egyház által nem meghatározottak, de nem tehet eretnek kijelentéseket, még privátban sem, mivel az ugyanúgy eretnekség lenne.

Úgy hiszem, a pápa tudja, hogy minden hívő – aki ismeri a regula fidei-t (a hit szabályát) vagy a dogmát, ami mindenkit ellát az Egyház hitének kritériumaival, amit mindenkinek hinnie kell és amire hallgatnia kell – láthatja, hogy a pápa katolikus módon cselekszik-e, vagy az Egyház sensus fidei-je (a hit értelme) ellen tesz. Akár egy hívő is felelősségre vonhatja. Szóval, aki úgy hiszi, hogy a kételyek bemutatása a pápának nem az engedelmesség jele, az nem értette meg, 50 évvel a II. Vatikáni Zsinat után, a kapcsolatot a pápa és az Egyház között. A pápához valóm engedelmesség azon a tényen múlik, hogy a pápát kötik a katolikus tanítások a hithez, amit folyamatosan vallania kell az Egyház előtt.
Teljes hitbéli válságban vagyunk! Ezért, hogy a folyamatban lévő megoszlást megszüntessük, a Pápának – mint VI Pál 1967-ben, amikor hibás elméletek kaptak szárnyra a Tanácskozás után – Hitnyilatkozatot vagy Hitvallást kéne tennie, hogy megerősítse mi a katolikus, és kijavítsa saját és minden más püspök kétes értelmű és hibás szavait, cselekedeteit, amelyeket nem katolikus szellemiségben értelmeztek.
Másként nagyon furcsa lenne, hogy miközben egységre törekszünk a nem katolikus keresztényekkel vagy legalább egymás megértésére, a hitehagyás és megosztás egyre nő a Katolikus Egyházban. Sok katolikus számára hihetetlen az, hogy a pápa a püspököket arra kéri, hogy beszélgessenek azokkal, akik máshogy gondolkodnak, de nem akar először szembenézni a bíborosokkal, akik a főtanácsosai.

Ha a pápa nem őrzi meg a tanításokat, akkor nem tudja fenntartani a fegyelmet az Egyházban. Ahogy II. János Pál mondta, a pápának mindig erősen kell hinnie, hogy támogathassa testvéreit, és Krisztus szavai szerint: „Et tu autem conversus, confirma fratres tuos” (ha már te is hiszel, erősítsd meg a testvéreidet).



2018. február 7.
National Catholic Register, fordította: Pauer Viktória
forrás: osvenymagazin.hu/monsignor-bux-teljes-hitbeli-valsagban-vagyunk/