Prédikáció: Nagyböjt IV. Vasárnap

Kedves testvérek!

A mai negyedik nagyböjti vasárnapot örömteli alaphangulatban ünnepeljük és ebben hasonlít a második nagyböjti vasárnaphoz. A második vasárnap evangéliuma a Táborhegyre vezetett minket, Krisztus színeváltozásában mutatja meg magát, Istensége világít fel. A mai vasárnap is örömmel tölt el minket.

A szentmise elején az Introitus mondja nekünk „Örülj Jeruzsálem” boldogan adjátok át magatokat az örömnek, mert szomorúak voltatok. A rózsaszínben díszített oltár és a rózsaszín miseruha még fokozza ezt az örömteli hangulatot.

Az első és a harmadik vasárnap a harcról és a szenvedésről szól. Első vasárnap Krisztus sivatagbeli megkísértéséről, míg a harmadik Vasárnap az ördög kiűzetéséről a némából. Nem ismerjük fel ezeken az élet realitását? Őröm és szenvedés váltják egymást, nem ezt tapasztalja mindenki az az életben? Az öröm közepén van a szenvedés és a szenvedésben ott kopog szívünkben az öröm. A rózsa szimbóluma jól mutatja az öröm és szenvedés váltakozását.

Ezt a szimbólumot adja nekünk ma az Anyaszentegyház. Az első századok ősegyházában a a mai vasárnapon a keresztények rózsákkal ajándékozták meg egymást és a pápa, az úgynevezett „aranyrózsát” szentelte és annak jelentőségéről beszélt.

A Rózsa az örömet és a szenvedést köti össze. Egy részt a virágok királynője, túltesz a többi virágok szépségén, másrészt tövisek veszik körül és emlékeztet minket, hogy az életben tövisek és bogáncsok, tehát szenvedések és viszontagságok során kell keresztül mennünk, hogy a mennyországba juthassunk.

A rózsabokor így kiválóan szimbolizálja a húsvéti ünnep körét. Magában foglalja a Böjti időszakot és a húsvétot. Böjtölésen és bűnbánaton keresztül jutunk a húsvéti örömhöz. Az élet olyan mint egy Böjti időszak. Követnünk kell megváltónkat az útján. Krisztus követői leszünk keresztünket viseljük. Lemondunk magunkról, tövissel teli úton megyünk munkánkban, kötelezettségeinkben, nehézségeinkben és szenvedéseinkben, de az Úr megígéri a rózsát. „… Aki meg akarja találni életét, elveszíti, aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja”. [Mt. 10,39]

Tisztán olvashatjuk a mai evangéliumban: „röviden húsvét előtt volt”. A rózsa már a húsvét hírnöke, a tavasz a feltámadásra emlékeztet minket, így örülnek a hívek mivel a húsvéti ünnep közel van. Az egyház emlékeztet minket, hogy az öröm és szenvedés váltásánál, hogy a szenvedés nem öncélú, hanem átmenet egy sötét kapun keresztül a feltámadáshoz. A sötét alagút végén fény vár ránk. Ezt az örömet érezzük ma, mivel azt hallhatjuk, hogy az egyház gyermekei vagyunk és így Isten gyermekei. Az olvasmányban Szent Pál azt mondja „… az a Jeruzsálem amely fentről származik, az szabad és az anyánk”. Mit takar a Jeruzsálem kulcsszó mondani?

Majdnem minden szent szövegben a mai napon Jeruzsálemről van szó. Az Introitusban, az olvasmányban, az énekekben, az olvasmány és az Evangélium között a Graduáléban, ahol hallhatjuk: „...örültem amikor mondták, hogy Isten házába megyünk”. Dávid zsoltárában a jeruzsálemi Szentélyről van szó.

A traktusban hangzik el: „Nem fog örökké inogni, aki Jeruzsálemben lakik”. Az evangéliumban olvassuk: „röviden húsvét előtt volt”. Ez a mondat ver hidat Jeruzsálemhez.

A communioban szintén a Jeruzsálem szó hallható, és nem véletlenül a mai vasárnap Stáció temploma a „Szent Kereszt templom Jeruzsálemhez” Rómában. Mit jelent nekünk katolikusoknak Jeruzsálem? Azt jelenti amit az első keresztényeknek is. A mennyei Jeruzsálemet, amely fel van díszítve mint egy menyasszony, és egyben az egyházat is jelenti.

Krisztus menyasszonya az egyház, az egyházzal házasodott. Ez azt jelenti, hogy a lelkekkel, amelyekért magát adta feláldozva önmagát, hogy megmentse a lelkeket és a mennyekbe vezesse őket. Isten gyermekei vagyunk és nagy javakat kapunk az egyházban mint például az Eucharisztiát, erre a csodálatos kenyér szaporításnál az evangéliumban leszünk emlékeztetve.

E csoda végén a János evangéliumban az úr azt mondta: „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él”. [Jn 6,51] Örvendezzünk e harc közepette, melyet a liberalizmus és modernizmus ellen vívunk. A célra, amely reánk vár. Aki követi a keresztet viselő megváltót jutalmat kap. A Szent Keresztelő és a Szent lelki táplálék kegyelme erejével, mennyei anyánk kezét fogva megyünk a tövisekkel teli, bogáncsos úton végig, hogy végül elérjük a mennyei Jeruzsálemet az örök boldogságot és életet, amelyet urunk ígért.

Ámen



2015. március 15., vasárnap
forrás: predikacio.blogspot.hu/2015/03/predikacio-nagybojt-iv-vasarnap.html