Választás, 2022.
– Rendhagyó interjú Stoffán György íróval


A tavaszi hidegben, Székesfehérvár belvárosában, a Szent István Király Múzeumban találkoztunk Stoffán György íróval. Egy kávé mellett beszélgettünk hitről, háborúról, nagyböjtről… és mindenről, ami szóba került…

Ön sokáig nem írt politikáról, nem írt belpolitikai botrányokról, de az utóbbi időben záporoznak a cikkei, briliáns gondolatokat fogalmaz meg… Mi történt?

– Nem hiszen, hogy olyan briliáns gondolatok lennének. Csupán igyekszem a valóságot írni a valóságról. Nem nehéz. Adott. Ami a belpolitikai cikkek elmaradását illeti, számomra olyan volna az ellenzéki cirkuszokról háborogni, mintha oldalakat írnék bosszankodva arról, hogy beleléptem a canis merga-ba… Rangon aluli. Erről az ellenzékről, ennek az ellenzéknek a megnyilvánulásairól nincs mit írni. A faluszéli olajpadlós kocsma részeg vendégei ezekhez képest egyetemi tanárok… Emberileg, erkölcsileg, olyan mélységekben vannak, hogy sokszor elcsodálkozom, hogy vajon mennyit fizethetnek nekik azért, hogy vállalják ezt a szörnyen megalázó, szerepet. Mert ha egyszer a történelemkönyvek megemlítik őket, akkor az körülbelül olyan lesz, ahogyan Szamuelyt, Rosenfeld Rákosi Mátyást, vagy Cohen Kun Bélát emlegeti a história.

Jön a választás, kampány van. Milyennek látja a 2022-es kampányt?

– Nézze, az ellenzékről már elmondtam, amit el lehet mondani. A kormánypárti kampány? Attól függ kinek szól. Én egy kicsit másképpen közelítettem, szólítottam volna meg a választókat. De kell ilyen is… Valamiféle zsenialitás van a dologban, hiszen az értelmiség tudja kire kell szavaznia… A kampány „jelmondata” egy másik választói réteget szólít meg. Azonban komolyra fordítva a szót: Sajnos nem tartom teljesnek a kampányt, mert hiányolom a lényeget. Hiányolom a magyar kereszténység, mint összetartó erő említését, nem tudom miért szégyellik Krisztust, miért nem beszélnek többet a hitről, és miért lett a nyilvánosság a celeb papoké, akiket nem tisztelnek az emberek… Nem elég magunkat kereszténynek mondani, ennek a kereszténységnek vannak kötelezettségei. Szép, hogy segítünk a menekülteken, vannak tetteink, amelyek hasonlítanak a keresztény ember tetteihez, de a társadalmat vissza kell vezetni a gyökerekhez, a keresztény nemzet jelentőségének a felismeréséhez.

Miért szűnt vagy gyengült meg a magyarokban a kereszténység, mint a nemzet természetes volta?

– Nem csak a magyarokban gyengült vagy szűnt meg. Egész Európa emiatt szenved. És ez a mostani háború oka is, hiszen 108 éve az európai társadalmak egy erőszakos, liberális hazug szellemiségben erőszakos, liberális, hazug alapokon nyugvó társadalmi felépítményben élnek. Megszűnt a civil társadalom feletti keresztény erkölcsi kontroll, sokszor a vallást gúny tárgyává tették, a kommunista és a fasiszta korban a papokat nyilvános tárgyalásokon koholt vádak alapján elítélték… lejáratták az egyházat, megszűntették a királyságokat, soha nem volt demokráciák, köztársaságok születtek. A technika fejlődésével pedig hozzászoktatták az embereket a tragédiák fotelből való szemléléséhez. Ez lélekromboló edzés volt.

Ma, amikor a nagyböjti időszakban vagyunk, keresztutat járunk, kevés ember érzi át azt az áldozatot, amelyet Jézus hozott az emberiségért. Nem érzik át a szenvedést, az ártatlan ember elítélésének az erkölcsi súlyát, mert a mai ember mindezt nap mint nap megtapasztalja, hallja, látja. Emellett a jólét és a kapzsi haszonszerzés, az emberi jellemtelenség olyan szintre lépett, amilyen talán soha nem volt a világban. A II. Vatikáni Zsinat pedig, a katolikus egyházat elindította egy lejtős és rögös úton. Tévelygések, a hagyományok megszűnése, liturgikus válság és a Jézus-i parancsok félremagyarázása, relativizálása, a demokratikus egyház, azaz a pápaság nélküli egyház megszervezése folyik. Teljes a káosz a világban.

Szóval: mindezek ellenére a magyarok kereszténysége nem magánügy és nem lett volna szabad kihagyni sem a kampányból, sem a Békementből… de érthetetlen módon mindkettőből száműzték. És ez baj! Mert hit nélkül, a keresztényi elvek állami szinten történő őszinte megvallása és gyakorlása nélkül, a kereszténységet csak szlogenként emlegetve, nem lesz teljes a siker…

Ez egy kicsit bigott felfogásnak tűnik a számomra…

– Nem bigottság ez a részemről, bár a mai világban már az is bigottnak tűnik, aki letérdel az Oltáriszentség előtt vagy rózsafüzért tart a kezében. Ez egy keresztény ország akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik. Történelmi tény és évszázadokig Mária országának neveztük Magyarországot, a Magyar Királyságot. Aztán jött a kommunizmus, ami minden hagyományt és egyházi vonatkozást eltörölt, és ezeket a rendszerváltás sem állította vissza. A nemzeti normalitást törölték el, azt, ami értelmet adott és a lényeget jelentette. Nézze meg ma a társadalmat… Tudja, azt történt a magyarsággal 1945. után, ami ma Európával történik. Nekünk, a magyarság és a kereszténység olyan természetes és összetartozó fogalmak voltak, mint a családban „az anya nő, az apa férfi”. És ezt a természetességet a politikai „LMBTQ”, a szocialista, kommunista, liberális szellemiség és az ÁVH 1945-től szétrombolta.

Az elmúlt 80 évben mindössze egyetlen embernek, egyetlen politikusnak Kásler Miklósnak jutott eszébe őszintén, hogy ez a lényegünk, ettől maradtunk meg és ezt kellene visszaállítani. Ezért vagyok Székesfehérváron, mert az erről szóló monumentális tárlatot néztem meg, amely a Professzor úr álma volt… Sokat köszönhetünk ebben is Kásler miniszter úrnak. Nem hittem volna, hogy megérem: amit dr. Vas József szaléziánus történelemtanárunktól hallottam a szentendrei ferences gimnáziumban, az most valóra vált… Van magyarságkutatásunk, van egy csodálatos kiállítás az Árpádok négyszáz éves dinasztikus uralkodásáról és a magyar szentekről… elértünk az alapozáshoz. Mostantól tovább kellene építeni… Remélem lesz rá mód április 3-a után is.

Önnek elég kemény megállapításai vannak a mai korról…

– Mert nem tartozom a párt-, vagy eszme-kiszolgáló pénzéhes média-csicskások, bértollnokok közé. Negyven éve kimondom és előre kimondom a sok esetben beigazolódott valóságot, köntörfalazás, hízelkedés nélkül. Én negyven év alatt nem voltam sem kommunista vagy liberális, mint a mai nemzeti sajtó „fajsúlyos” megmondóemberei, akiknek pont ezirányú szocializálódásuk miatt, fogalmuk sincs miről beszélek, amikor a kereszténységről esik szó. A megkérdőjelezhetetlen jószándék, bizonyos tájékozottság nélkül édeskevés.

Bátortalan vagyok, amikor megkérdezem Önt, mi a véleménye a háborúról, annak kimeneteléről? – Nézze kérem, én nem vagyok jós. Ám, mert a mai világpolitikában aberrált elmebeteg politikai erők harca folyik, nem tartom kizártnak, hogy megszűnik ez a ma ismert civilizáció. Rettegnek az atomtól, de minél jobban belemerülnek a háborúba, annál inkább fennáll a veszélye az atom bevetésének. Mert a háborúban elborul az agy, megszűnik az emberiesség… hallgatnak a múzsák. Az a hazug és aljas szemlélet, amely ide sodorta a világot, 108 év alatt a harmadik háborút generálja. És ennek vége kell, hogy legyen. Vagy így, vagy úgy, de normalitás ellen nem lehet hadakozni, háborúzni. A normalitás mindig győz. Volt már a földön a miénkhez hasonló civilizáció… erre számtalan bizonyíték van. És lesz utánunk is. Ám, kár volt idáig eljutni. Élhettünk volna békében, szeretetben, ezekből adódó jólétben is. Nem kellett!

A világot átszőtte egy gyilkos, gyűlölködő, kapzsi, haszonelvű és embertelen szellemiség, amely a kapitalizmusban és a szocializmusban vált láthatóvá. A kommunizmus és fasizmus kevercse, most egyszerre és újra, eddig nem látott mértékben tombol és rombol. Ez válhat végzetessé. Józan ésszel ezt a folyamatot már nem lehet visszafordítani. A háború tehát, sajnos szükségszerű. Kellett történnie valaminek, ami kijózanítja a félrevezetett társadalmakat, az erkölcsileg lezüllött, a teremtés logikáját elvető és kettős mércét használó Európai vezetést, és a népeket. Csak remélni tudom, hogy Európa újra megtanul imádkozni és hinni Istenben! Ha nem, akkor elpusztul. És az nem Isten büntetése, hanem az emberi butaság, értetlenség és primitívség végeredménye lesz.


2022. március 24.
dr. Fehér Szabolcs
© Esti újság – Hírek és Bulvár minden mennyiségben
forrás: estiujsag.hu/belfold/valasztas-2022-rendhagyo-interju-stoffan-gyorgy-iroval