Varga László kaposvári megyéspüspök a gyónás fontosságáról és mélyebb értelméről beszélt egy nemrég tartott előadásában. Rámutatott, hogy a gyónás elsősorban azért fontos, mert örömet szerzünk vele Istennek. Lukács evangéliuma 15. fejezetére hivatkozva kiemelte, hogy Isten ugyanúgy örül minden megtérő bűnösnek, mint a pásztor az elveszett bárány megtalálásakor vagy az asszony az elveszett drachma előkerülésekor.
A püspök hangsúlyozta, hogy korunk kereszténysége sokszor önközpontú, „szelfi-kereszténységként” éli meg a hitet. Ennek lényege, hogy minden rólam szól: „én mit érzek, nekem mire van szükségem, mit ad nekem a gyónás.”
Ehelyett a valódi hit személyes szeretetkapcsolat az élő Istennel, amelyben nem én vagyok a központ, hanem a másik fél is fontos. A bűn pedig mindig ezt a kapcsolatot sérti meg.
László atya szerint a gyónás három irányban is örömöt hoz: örömet szerez Istennek, örömet szerez az Egyháznak, hiszen minden bűn zavarja a test, az Egyház egészének működését, valamint örömet szerez a gyónónak is, hiszen lelki és testi terhektől szabadítja meg.
Kitért a bűn természetére is, miszerint bűnt akkor követünk el, amikor tudatosan nem engedelmeskedünk lelkiismeretünk vagy Isten szavának. Arsi Szent János szavait idézte, aki szerint a bűn „gyilkosság”, mely megöli az Istennel és embertársainkkal való szeretetkapcsolatunkat. Rámutatott arra is, hogy
nem csak konkrét bűnök, hanem „bűnállapot” is létezik, amely akkor alakul ki, amikor leválasztjuk magunkat Istenről és a számunkra fontos emberekről, önmagunk kezébe véve életünk irányítását.
Pozitív és negatív bűntudat
Varga püspök a gyónás kapcsán beszélt a pozitív és negatív bűntudatról is. A negatív bűntudat romboló, míg a pozitív bűntudat gyógyító, hiszen lehetővé teszi a bűn beismerését, megbánását és ezáltal az abból való megszabadulást. Kiemelte, hogy Isten nem bűntudatot, hanem bűnbánatot kér tőlünk.
A bűnök súlyosságának megítélésénél Varga László atya négy szempontot említett: mi volt a bűn oka, hányszor történt meg, milyen körülmények között, és mi volt a bűn célja. Kitért továbbá a bocsánatos és súlyos bűnök közötti különbségre, valamint megemlítette a keleti hagyományban szereplő nyolc bűnforrást, amelyekből különösen kiemelte az akédiát, az életünk jelenlegi valóságának elutasítását és a hiábavaló vágyakozást.
A gyónás értelme kapcsán hangsúlyozta, hogy nemcsak személyes lelki megkönnyebbülésről van szó, hanem arról is, hogy helyreáll a kapcsolatunk Istennel és az Egyházzal. Mivel a gyónás a keresztségből fakad, újra visszahelyezi a gyónót abba a tiszta állapotba, amelyben a keresztség pillanatában volt.
Az előadás végén részletesen bemutatta a gyónás menetét, amely magában foglalja a lelkiismeret-vizsgálatot, a bűnök felsorolását, a bánat kifejezését és a feloldozás elfogadását. Rámutatott, hogy a lelkiismeret-vizsgálatban nagy segítség a Szentlélekhez való ima, valamint szentírási részek (például a tízparancsolat, a nyolc boldogság, vagy a hegyi beszéd) átelmélkedése.
László püspök előadásával arra buzdította a jelenlévőket, hogy ne féljenek őszintén és rendszeresen gyónni, mert a gyónás révén Isten, az Egyház és a gyónó maga is valódi örömöt él át.
