Ám nemcsak azért nevezhető a túrázók legkedveltebb központjának, mert friss levegőt és érdekes természeti képződményeket kínál a hátizsákkal barangolók számára, hanem azért is, mert egyes területei hazánk geológiai múltját tárják fel, míg más zegzugai a ködbe veszett történelmi korok titokzatos hagyatékait őrzik, melyekre a mai napig választ keresnek bizonyos kutatások. Ha vonzanak a mágikus töltésű helyek, a Pilist semmiképp se hagyd ki!
Kirándulás a Föld szívéhez
Egy ezoterikus vélekedés szerint a Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő és környéke alatt különleges energiák munkálkodnak, melyek feltöltik az ott heverő köveket gyógyító rezgésekkel.
A feltételezések alapján Dobogókő elnevezése nem azzal áll összefüggésben, hogy a sziklák furcsa, üreges hangot hallatnak, amikor valaki dobbant egyet rajtuk a lábával. Ez a megnevezés inkább arra utal, hogy itt található a bolygónk szívcsakrája, melyet a mérhető energiamezők sokasága igazolhat.
Az ősi tudás alapján Szent György-vonalak hálózzák be a Földet, melyek egyfajta energiarendszerek. Az emberi testhez hasonlóan a bolygón ott alakulnak ki csakrák, ahol az energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást, ezek a pontok pedig szakrális helynek tekinthetők. Az energiamezőket vizsgálva a Pilisben egyedülálló éltető energia lakozik, hiszen itt páratlanul sok csomópont fedezhető fel.
Talán csak puszta véletlen, hogy a Dunakanyar íve, valamint a folyó számos elágazása régen szív alakban ölelték körbe a Pilis hegységet. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található.
Gyógyító forrás
A Szentkútról híres Csobánkát szintén energiaközpontként tartják számon, melynek területén négy fő áramlási csatorna metszi egymást. A zarándokok által látogatott forráshoz több Mária-jelenéssel kapcsolatos legenda is fűződik, viszont már a 19. század elején – a látomások és a búcsújárások elterjedése előtt – ismerték az emberek gyógyító erejét, ezért is hívták sokáig Lázkutacskának.
Titokzatos kolostorromok
Pilisszentlélekről egy kanyargós úton juthatsz fel a pálos kolostor feltárt romjait őrző domboldalba. A pálosok rendje az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melynek a Pilis hegység szolgált ősi központjául. A rend fő célja a pogány értékek, valamint az ősi magyar kereszténység megőrzése volt, de sokan máig úgy sejtik, hogy a valódi feladataikat homályos titkok fedik.
Egyes feltételezések szerint a pálosok nagy bölcsességeket birtokoltak, illetve a Föld szívközpontjának őrzői lehettek. Valóban kissé furcsa, hogy kivétel nélkül olyan szakrális területeken építették fel a kolostoraikat, melyek közelében a Dobogó földrajzi név is megtalálható.
Egertől északra, a Dobogó-bérc alatti völgy szintén egy pálos rendház maradványait rejtegeti, és ugyanígy a Mátrában is összeköthető a Dobogó helynév a megmaradt kolostorromokkal.
Az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy által alkotott Pilis-hármas környékén számos kolostormaradvány található. Ez a három, gúla alakú csúcs nemcsak azért különleges, mert szabályos formájuk mesterséges kialakítást sejtet, hanem, mert az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan, az Orion csillagképnek megfelelően helyezkednek el. A rendházak alapjait pedig pontosan úgy jelölték ki, ahogy az Orion többi csillaga áll.
A legenda szerint az utolsó Árpád-házi király egy-egy szertartással időlegesen lezárta a szakrális központ energiapontjait, melyeket Károly Róbert fia, Nagy Lajos nyitott meg ismét azzal, hogy Szent Pál testét visszavitette a Pilisbe.
A Hunyadi Mátyás halálát követő írásokból az is kisejlik, hogy Mátyás király szintén szoros kapcsolatban állt a pálos renddel. A pálosok rendjét sokan ősi tudást őrző táltosok csoportjának tartják, kiknek feladata a Pilis titkainak őrzése volt: felügyeletük nélkül még a királyok sem léphettek be a hegyvidék legbelsőbb, legszentebb részeibe.
A múlt ösvényein járhatsz
A kutatók sokáig Óbuda területén keresték az Árpád-kori építkezések maradványait, ám a feltárt leletek nem jelentettek egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a korabeli írásokból ismert, ősi Buda romjaira bukkantak volna.
Más vizsgálódások alapján múltunk elveszett ösvényei a Pilisben keresendők, vagyis az Árpád-házi királyok fővárosa a Dunakanyarban, az Esztergom, Dömös és Dobogókő által határolt területen lehetett.
Ezek szerint előfordulhat, hogy Attila,Árpád és a magyar királyok sírjainak rejtélyét a pilisi táj dédelgeti magában.
