Tíz gyanús jel, hogy egy írás nem katolikus
Minden katolikusnak óvni kell hitünk tisztaságát. Sajnos katolikus csoportokban elég sok olyan bejegyzéssel találkozunk, ami nem katolikus forrásból származik. Önmagában nem a forrás a probléma, hanem az, hogy ezek a cikkek, sőt akár egy mondatos képaláírások hemzsegnek a katolikus tanítással ellentétes tartalmakkal.
Idegen íráshoz csak nagyon felkészülten szabad nyúlni, érteni kell a katolikus forráskritikához. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani néhány formai elem feltárásával. Most elsősorban a neoprotestáns jelekre hívom fel a figyelmet. Ide tartoznak a pünkösdista csoportok, az adventista irányzatok és az utóbbiból kinőtt jehovista felekezet.
- Az első feltűnő jel a szentírási idézetek jelölése. A protestánsok (nem csak a neoprotestánsnok) kettősponttal választják el a fejezetszámot a versszámtól: „Ján 2:3”, még a katolikus szokás vesszőt használ: „Ján 2,3”. Tehát a kettőspontos idézetjelölés biztosan nem katolikus forrásból származik.
- A katolikus használattól eltérő bibliai nevek. Ésaiás nálunk Izajás, Ozeás pedig Hóseás, és még sok példát lehetne hozni. A szentírási idézeteket érdemes összehasonlítani a katolikussal, mert ma már sok átértelmezett neoprotestáns Biblia terjed az interneten és nyomtatva is.
- Gyanús jel a sok angol szerző. A katolikus egyház egyetemes, nemcsak az angolszász világra terjed ki, sőt inkább újlatin és egyéb területeken terjedt el. Természetesen léteznek angol nevű katolikus hittudósok is, de amikor csak angol nevű szerzőket neveznek meg, az erősen anglikán, sőt inkább amerikai neoprotestáns forrásra utal. Ilyenkor érdemes a szerzőkre rákeresni a googlén, onnan igen hamar kiderül, hogy kiket is takarnak azok a nevek. Különösen feltűnő, ha nincs köztük egyáltalán klerikus, pl. fényképeken nyakkendős embereket látunk, egyetlen kolláré se tűnik fel.
- Bizonyos kifejezések gyakori használata, amelyek ismeretlenek a katolikus frazeológiában. Ma élő embereket neveznek „evangelistának”, holott számunkra csak a négy evangélium szerzőjét illeti ez a cím. Ugyanígy „prófétának” neveznek mai embereket, pedig a próféták kora számunkra az Ószövetséggel lezárult. Érdekes az „elragadtatás” szó használata is, ami egy téves nézet, nem következik a Szentírásból, miszerint két egymást követő végítélet lesz, az elsőben egyszerűen hipp-hopp magához veszi az Úr az igazakat, hogy megkímélje őket attól, ami az után jön.
- Külön kiemelem a Szent Szellem kifejezés használatát, ami teljesen idegen a katolikus szóhasználattól. A lélek és a szellem nyelvtörténetileg nem analóg a gnosztikusok görög psziché és pneuma szavaival. A kereszténység amúgy is csak testről és lélekről beszél, nincs jelentősége megkülönböztetésüknek, maradhatunk az évezredes Szentlélek szónál.
- A Szentlélek (Szent Szellem) feltűnően elkülönült viselkedése Istentől, mintha valami önállő teremtmény lenne. A katolikus karizmatikusok is hajlamosak hasonlóra, de pl. az adventi és jehovás csoportokban már a Szentháromságot is tagadják, a Szellem nem isteni személy, hanem teremtmény.
- Feltűnően rövid, kontextusból kiemelt szentírási idézetek. Sajnos ebbe a hibába katolikus szerzők is beleesnek, de neoprotestánsok számára ez az egyetlen mód, hogy zavaros tételeiket a Szentírásra vezessék vissza. A kontextus ugyanis helyre tenné a tévtanaikat.
- Angolszász bibliai etimológia. Mi a latin nyelvű Vulgátát tekintjük alapnak, de ha mélyebb értelmezésre van szükség, a görög nyelvű Újszövetséghez vagy a héber Ótestamentumhoz nyúlunk. A King James (állítólag Jakab angol király által fordított Szentírás) állandó emlegetése, annak szavainak elemzése egyértelműen nem katolikus forrásra utal.
- Világvége hangulat. Ez egyértelműen adventista vagy jehovás hatás, még akkor is, ha katolikus csoportokban egyre nagyobb divat. Próbáljunk megszabadulni tőle, különösen a profán, immanens történések belemagyarázásától a Szentírás apokaliptikus részeibe. Minden korban találhattunk hasonló jeleket, amiket most a gyorsabb, teljesebb hírközlés, a világháló felnagyít. Katolikus ember úgy igyekszi élni, hogy akár a következő órában itt lehet az Úr értünk, de végtelen sok nemzedékre tervezünk földi dolgainkban. Mert nem tudja a Fiú sem, csak az Atya, mikor lesz az az óra!
- Jellemzően a katolikus hagyomány elemeinek teljes hiánya. A forrás hallgat a szentségekről, nem hivatkozik egyházatyákra, szentekre, zsinati és vatikáni dokumentumokra, sőt sok ponton ellentétes a Katekizmussal.
forrás: romaikatolikus.blogspot.com/2018/09/
