Szederkényi Károly Miklós:
Üdvösségünk sziklája

Az égre meredő sziklás hegyormok mindig lenyűgöző természeti látványként tárulnak az ember elé. A sziklákról sok esetben habzó vízesések zuhannak alá a mélybe.

Az angyali üdvözlet barlangja Názáretben

Külsejét tekintve a szikla erőt és biztonságot sugároz, belseje, a barlang pedig menedéket nyújt. Soha nem kívántam sziklára mászni, de csodálom a szikla jelenségét. „Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, és ujjongjunk üdvünk sziklája előtt!” (Zsolt 94,1) A zsolozsma imádságra hívó zsoltára naponta emlékezteti az imádkozó embert Isten egyedülálló tulajdonságaira, örökkévalóságára és változhatatlanságára. Aki bízik Istenben, az Örökkévalóban, az reméli az üdvösséget, vagyis várja a boldog örök életet.

Isten változhatatlansága az ember számára az isteni hűséget jelenti. Ő hű önmagához, szavához és teremtményeihez. Ennek felismerése ad okot az örvendezésre üdvünk sziklája előtt. Istent tehát a szikla jelenségével jellemezhetjük, vele való kapcsolatunkat a szikla tulajdonságaival szemléltethetjük. Az Úr maga is lehetővé teszi ezt kinyilatkoztatásában, hiszen a szikla képe gyakran megjelenik a Szentírásban Istenre vonatkozóan.

Saul király üldözése elől Dávid az Úrnál talál menedéket. Hálaimával köszöni meg szabadulását: „Sziklám és mentsváram az Úr, szabadítóm nekem az Isten, elrejtőzöm benne. Kősziklám, pajzsom, üdvösséget szerző szarvam, váram és menedékem, megmentettél az erőszaktól!” (2Sám 22,2–3). Zsoltárok sora tanúskodik arról, hogy az Úrban bízó ember élete biztonságban van.

A születés barlangja Betlehemben

A szorongatott helyzetben élő ember az Úrba kapaszkodik, a veszélyekben benne talál menedéket: „Hozzád menekülök, Uram, ne hagyd, hogy szégyent valljak! Igazságodban szabadíts és ments meg engem, hallgass meg és siess hozzám! Légy megmentő sziklám, erős, szabadító váram! Valóban te vagy a sziklám és váram, nevedért vezess és irányíts engem! Kimentesz a hálóból, amit elém vetnek, te vagy szabadulásom.” (Zsolt 31,2–5). Isten sziklaszilárdsága a Megváltó küldetésében mutatkozik meg a maga teljességében.

Az Isten Fia lesz az emberiség sziklája. Az üdvtörténelem Szent Pál tanítása szerint Jézus Krisztusban éri el csúcspontját: „Mindnyájan ugyan - azt a lelki ételt ették, ugyan - azt a lelki italt itták. Ittak ugyanis a lelki sziklából, amely kísérte őket, s a szikla Krisztus volt.” (1Kor 10,3–4) Isten Fia azért lett emberré, hogy a szikla menedékét, vagy is az üdvösséget megadja minden ember számára. Csak rajtunk múlik, hogy életünket erre a sziklára helyezzük-e: „Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.” (Mt 7,24–25).

Jézus a közössége életét fő apostolára, Péterre, a sziklára építette, így az Egyházat semmilyen erő nem döntheti le: „Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.” (Mt 16,18).

A Golgota a Szent Sír-bazilikában

A bibliai, írott kinyilatkoztatás mellett egy sajátos isteni üzenetet is találunk, amely nem szavakban, hanem csodálatos helyszínekben meséli el az embereknek Isten üdvözítő jóságát. Ez a Szentföld, amit Szent Jeromos nyomán az Ötödik Evangéliumnak is nevezhetünk. Olyan hely ez, ahol még a köveknek is nevük van. Rendszeres szentföldi zarándokként rácsodálkoztam arra, hogy az Ötödik Evangélium szerint megváltásunk eseményeinek legfontosabb helyszínei sziklához és barlanghoz kapcsolódnak.

Amikor csoportokat vezetek a Szentföldre, azt ajánlom a zarándokoknak, hogy érintsék meg kezükkel ezeket a sziklákat, sőt érintsék oda rózsafüzérüket is. Hiszen ezek a szent helyek jelennek meg lelki szemeink előtt, amikor a szentolvasó imádságot végezzük, és megváltásunk titkait felidézzük. Nem babonás cselekedetként gyakoroljuk ezt, hanem azért, hogy itthoni imádságainkban is érezzük: személyesen közünk van a szentföldi sziklákhoz.

Elsőként a názáreti barlangnál helyezzük olvasónkat az oltár elé, az Angyali üdvözlet-bazilikában. Az oltár latin felirata hangsúlyozza, hogy itt, ezen a helyen lett az Ige testté. Ez a megtestesülés helye, ahol Szűz Mária szíve alatt a Szentlélek erejéből megfogant Isten örök Fiának emberi élete. Az emberi élet tehát a fogantatással kezdődik. Ezen a helyen született meg a Máriát köszöntő legfontosabb imádságunk: az Üdvözlégy.

Egy másik jelentős napi imádságunk is e helyről indult el, az Úrangyala ima, amit reggel, délben és este, a harangszóra elimádkozunk, felidézve Szűz Mária és Gábor főangyal párbeszédét.

A Betlehem melletti Pásztorok mezeje-templom freskója

A galileai Názárettől kissé távolabb, a júdeai Betlehemben újabb fontos sziklabarlangokat találunk. A pásztorok az otthonukat jelentő barlangoktól indultak el ahhoz a betlehemi barlanghoz, ahol az angyal útmutatására megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő Kisdedet. Ez Jézus születésének barlangja a Születés templomában.

Ezt a templomot Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona építtette a 4. században. A születés helyét itt egy fehér márványba foglalt ezüstcsillag jelzi. Rajta a latin felirat: „Itt született Szűz Máriától Jézus Krisztus.” Ezen a helyen a zarándok ismét leborul, és megcsókolja a földet. Itt is megilletődötten helyezhetjük a szent helyre rózsafüzérünket az örvendetes titkokkal. Üdvösségünk történetének további két kiemelkedő sziklája Jeruzsálemben található. Első szentföldi zarándoklatomon megdöbbentett az a felismerés, hogy milyen kicsi a távolság Betlehem és Jeruzsálem között.

És milyen közel áll egymáshoz a születés örömének és a szenvedés drámájának hittitka. Charles de Foucauld atya egyik gondolatát idézem: „Habár karácsony az öröm kezdete számunkra, Jézus számára szenvedéseinek a kezdete volt.

Karácsony csak nyolc nappal előzi meg a körülmetélést... Betlehem csak nyolc kilométernyire van Jeruzsálemtől. Ha az ember Palesztinában van, fájdalmasan megrendül: miután 1888-ban Betlehemben voltam, meghallgattam az éjféli misét, szentáldozáshoz járultam a barlangban, majd kéthárom nap után visszatértem Jeruzsálembe. Kimondhatatlan volt a boldogság, amit a barlangban éreztem, amely Jézus, Mária és József hangjából visszhangzott annak idején, ahol közel voltam hozzájuk.

De jaj! Egy óra járás után a Szent Sír temploma, a Kálvária, az Olajfák hegye tornyosult előttem. Az embernek akarva-nem akarva változtatni kellett gondolatain, és a kereszt tövében kellett találnia magát.” Bizony, ott van a születés helyének közelében a szenvedés hegye, a keresztre feszítés sziklája, a Szent Sír barlangja. Mélyen átérezte ezt a közelséget Szent II. János Pál pápa is 2000-ben, a jubileumi szentévben.

Krisztus sírja a Szent Sír-bazilikában

Betlehemben mondott homíliájában utal erre: „Jézus bölcsője mindig a kereszt árnyékában van. A betlehemi születés csöndje és szegénysége egy valóságot alkot a Kálvária fájdalmaival, sötétjével és halálával. A bölcső és a kereszt a megváltó szeretetnek egy és ugyanazon misztériuma; a test, amit Mária jászolba fektetett, azonos a kereszten föláldozott testtel.” A fájdalmas titkokat felidézve a jeruzsálemi Szent Sír-templomban a Golgota sziklájához érinthetjük olvasónkat.

Majd néhány lépés, és az élet győzelmének helyszínére érkezünk, a Szent Sír barlangjába, ahol Jézus holtteste nyugodott, és ahonnan a feltámadás dicsőségébe lépett. Ez itt a dicsőséges szentolvasó első állomása.

Az idei karácsonnyal is elindulunk Betlehemből Jeruzsálembe, folytatjuk sziklamászásunkat. Jó lenne, ha felismernénk, milyen közel van egymáshoz Betlehem és Jeruzsálem. Bárcsak megéreznénk, milyen megtiszteltetés Krisztus sziklájára építkezni, mennyire biztonságos a belé vetett hit barlang-menedéke!

Boldog emlékű Tempfli József nagyváradi püspök úr jelmondata számunkra is életprogram lehet: „Petra Christus”, vagyis „A szikla Krisztus”. A Megváltó születése az áldozatos élet kezdete. Mi is ilyen életre kaptunk meghívást, hogy a betlehemi Gyermek küldetésével azonosuljunk, és egykor az ő végtelen létében is osztozzunk a menynyei Jeruzsálemben.

2021. december 26.
fotó: Fábián Attila
forrás: ujember.hu/wp-content/uploads/2021/12/211219D_hetilap_.pdf