Gänswein érsek az egy éve elhunyt XVI. Benedekről:
Krisztusra szegezett tekintettel élt, mint Mária

XVI. Benedek halálának első évfordulóján Georg Gänswein érsek, az emeritus pápa egykori személyi titkára szentmisét mutatott be december 31-én a Szent Péter-bazilikában. Megállapította, hogy Joseph Ratzingernek az Úrral való bensőséges kapcsolata visszatükröződött emberi kapcsolataiban, teológiai és lelkipásztori munkájában.


„»Karácsony az év legszebb napja!« – ezt mondta XVI. Benedek csodálattal eltelve egy évvel ezelőtt, élete utolsó földi karácsonyán. A Szent Család ünnepén van az első évfordulója annak, hogy visszatért az Atyai Házba, ahol – reményeink szerint és imádkozva érte – örökké szemlélheti a karácsony nagy misztériumát” – kezdte homíliáját Gänswein érsek.

XVI. Benedek személyi titkára az ünnep evangéliumából indult ki, amely Jézus templomi bemutatásának történetét meséli el. Abban, hogy Mária és József elindultak Jeruzsálem felé az éppen negyvennapos Jézussal, hogy bemutassák az Úrnak, XVI. Benedek az Úrhoz intézett imádságuk kifejezését látja, akit már fiukban, Jézusban látnak és szemlélnek is.

XVI. Benedek 2011. december 28-án megtartott katekézisében ezekkel a szavakkal írta le Szűz Mária szemlélődő tekintetét: „Szívének tekintete már az angyali üdvözlet pillanatában az Úrra irányul, amikor a Szentlélek kegyelme által megfogan. A következő hónapokban fokozatosan érzékeli jelenlétét, egészen a születés napjáig, amikor szeme anyai gyengédséggel mélyed fia arcába, ahogy pólyába burkolja és a jászolba helyezi.

Jézus emlékei, amelyek elméjében és szívében rögzültek, Szűz Mária létezésének minden pillanatát meghatározták. Krisztusra szegezett tekintettel él, és kincsként őrzi minden szavát. Szent Lukács azt mondja: »Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat, és szívében egyeztette« (Lk 2,19). Így írja le Mária hozzáállását a megtestesülés misztériumához, amely mindvégig jellemzi létezését: megőrzi a dolgokat, és szívében elmélkedik rajtuk” – idézte fel Gänswein érsek.


Ily módon az evangélista megismerteti velünk az Istenanya szemlélődő szívét, „minden hívő példaképét, aki megőrzi és összehasonlítja Jézus szavait és tetteit, amely összehasonlítás mindig előrelépést jelent Jézus megismerésében”; barátságkötés vele, ami úgymond „fertőzővé” válik. Mély közösségben élni Jézussal, mint Mária, azt jelenti, hogy „megfertőzzük” embertársaink szívét: ez a vonzó és missziós egyház alapvető dimenziója – állapította meg XVI. Benedek személyi titkára.

A péteri szolgálatról való lemondását követő években XVI. Benedek mindenekelőtt a hitélet e dimenziójának szentelte magát. A 2013. február 24-i Úrangyala során e szavakat mondta: „Az Úr arra hív, hogy »menjek fel a hegyre«, hogy még jobban az imának és az elmélkedésnek szenteljem magam. De ez nem jelenti az Egyház magára hagyását, éppen ellenkezőleg, ha Isten ezt kéri tőlem, akkor pontosan azért, hogy továbbra is ugyanazzal az odaadással és szeretettel szolgálhassam őt, mint ahogyan eddig is próbáltam.”

XVI. Benedek imáját, különösen élete utolsó éveiben, egyre erősödő intenzitás és bensőségesség jellemezte. Ez tükröződött magatartásán és arcán is: egyre inkább az egyetlen Úr szemlélésévé vált, aki a Szentlélek erejével továbbra is vezeti Egyházát – hangsúlyozta Gänswein érsek.

Benedek pápa a már idézett katekézisében ezt követően kijelentette, hogy az első, aki megtapasztalta Szűz Mária imájának „fertőző” mivoltát, Szent József volt: „Alázatos és őszinte szeretete jegyese iránt, valamint az a döntés, hogy életét egyesíti Máriáéval, őt is vonzotta, és bevezette, aki már »igaz ember« volt (Mt 1,19), az Istennel való egyedülálló intimitásba… Az evangélium, mint tudjuk, semmit sem őrzött meg József szavaiból: az övé a csendes, de hűséges, állandó, szorgalmas jelenlét.”


Szent József tehát a szülők és mindannyiunk számára is példakép: „Máriával együtt Jézust az imára nevelte. Bizonyára magával vitte a zsinagógába a szombati szertartások alkalmával, valamint Jeruzsálembe, Izrael népének nagy ünnepeire. József a zsidó hagyomány szerint a mindennapi életben és a főbb vallási alkalmakkor is vezette a házi imádságot. Így a Názáretben eltöltött napok ritmusában, az egyszerű ház és József műhelye között Jézus megtanulta az ima és a munka váltakozását, és felajánlani Istennek a fáradságot is, amellyel megkereste a családnak a szükséges kenyeret.”

A Szent Család minden család ikonja, amely arra hivatott, hogy egy olyan családegyházat alkosson, amelyben Jézus jelenléte körül megélik az Atyaistennel való gyermeki kapcsolatot, amely az emberek közötti emberi kapcsolatokat is átalakítja. XVI. Benedek nemcsak viselte a József nevet, hanem igyekezett is követni védőszentjét, mindenekelőtt Jézus és Mária iránti mélységes szeretetével, valamint az imádsággal és munkával váltakozó mindennapi élethez való hűségével – idézte fel egykori személyi titkára.

Minden nap középpontja az Eucharisztia volt számára, a fény, az erő és a vigasztalás forrása. Hűségesen végezte a zsolozsmát és a rózsafüzért, az imákat, amelyek a nap szerkezetét adták. Az Úrral való bensőséges kapcsolat visszatükröződött a körülötte lévő emberekkel való kapcsolatában is. Ezeket a kapcsolatokat nagy szívélyesség, alázat és egyszerűség jellemezte. Teológiai és lelkipásztori munkássága is mindig Isten elsőbbsége és az Egyház építése felé irányult.


Ezt követően Georg Gänswein érsek visszatért a Szent Család témájához, amelyben megcsodálhatjuk a születőben lévő Egyház misztériumát, az Úrral és az egymással való szeretetközösség titkát. XVI. Benedeket idézve arról beszélt, hogy „Az Eucharisztiában Jézus táplál bennünket, egyesít önmagával, az Atyával, a Szentlélekkel és egymással, és ez a világot átölelő egység hálózata a jövőbeli világunk előképe korunkban.”

Az Eucharisztiában az Úr tovább építi az Egyházat, magához vonz minket, és egyesít bennünket egymással, hogy megalakítsuk nagy családját. Ahogy Benedek pápa mondta: „Az Egyház (…) – a történelmi megjelenéséhez tartozó minden emberi gyengesége ellenére – úgy tűnik fel, mint a szeretet csodálatos teremtménye, amely azért jött létre, hogy Krisztust közel vigye minden emberhez, aki valóban találkozni akar Vele, az idők végezetéig. És az Egyházban az Úr mindig kortársunk marad.”

Homíliája végén Gänswein érsek emlékeztetett, hogy az Eucharisztiában mindig jelen van a karácsony titka. Az Eucharisztiában az Egyház Isten családjaként épül, az Eucharisztiában egyesülünk minden hívővel, beleértve a szenteket és elhunytainkat is. Az Eucharisztiában egységben maradunk XVI. Benedekkel is, és őszintén hálásak vagyunk Istennek élete ajándékáért, tanításának gazdagságáért, teológiájának mélységéért és azért a ragyogó példáért, amelyet ránk hagyott ez az „egyszerű és alázatos munkás az Úr szőlőjében” – zárta homíliáját.

A reggel 8 órakor a Katedra-oltárnál bemutatott szertartást követően délelőtt 10 órakor a Vatikánban található Teuton Kollégiumban Gänswein érsek előadást tartott XVI. Benedek életének utolsó éveiről és az emeritus pápa örökségéről.


December 30-án, szombaton szintén a vatikáni Teuton Kollégiumban konferenciát rendeztek a néhai egyházfő halálának évfordulója kapcsán. A XVI. Benedekről elnevezett aulában három előadás formájában áttekintették életét, tanítását és örökségét egy évvel elhunyta után. Az eseményt az EWTN, az amerikai Örök Ige Televíziós Hálózat szervezte a Christiana Virtus Alapítvánnyal és a vatikáni Joseph Ratzinger–XVI. Benedek Alapítvánnyal közösen.

Először Vincent Twomey és Federico Lombardi SJ folytattak párbeszédet a XVI. Benedek – emlék és örökség címmel. Ezt követően Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció korábbi prefektusa és Matthew Bunson professzor beszélgetett arról, miként állt Jézus Krisztus XVI. Benedek teológiájának középpontjában. Délután XVI. Benedek halálát az örök élet fényében vizsgálta Kurt Koch bíboros és Ralph Weimann professzor.

2023. január 05., csütörtök
fotók: Vatican Media–MTI/Sándor-palota
forrás: https://katolikus.ma/eltemettek-a-volegeny-jezus-hu-baratjat-xvi-benedek-emeritus-papat/





Beteljesedőben a prófécia?

„Hamarosan a papok a szociális munkások szerepére jutnak és a hit üzenete politikai vízióvá válik.


Minden elveszettnek fog tűnni, de a megfelelő időben, a válság legdrámaibb szakaszában újjászületik majd az Egyház. Kisebb lesz, szegényebb, majdnem katakombális, de szentebb is lesz. Mert többé már nem azoknak az egyháza lesz, akik a világ kedvére akarnak tenni, hanem az oké akik hűek Istenhez és az Ő örök törvényeihez.

Az újjászületés egy kicsiny, hű maradék munkája lesz, amely látszólag ugyan jelentéktelen, mégis rettenthetetlen mert már keresztül ment egy megtisztulási folyamaton. Mert Isten így dolgozik. Egy kicsiny nyáj ellenáll majd a gonosz ellen.”
Joseph Ratzinger




-

Négy bölcs tanítás XVI. Benedek pápa utolsó üzenetéből, amelyet a világnak küldött

XVI. Benedek pápa, a briliáns gondolkodó és termékeny író, 66 könyvet írt életében. Utolsó műve „Mi a kereszténység? Az utolsó írások” címmel 2023. január 20-án jelent meg olaszul, csak hetekkel a 95 éves pápa 2022. december 31-én bekövetkezett halála után. Az Ignatius Press kiadó július 17-én jelentette meg a könyv angol fordítását.


A szövegek eredeti nyelve német volt. Elio Guerriero, a Communio c. teológiai folyóirat igazgatója fordította le azokat olaszra, a Benedek pápa szándéka szerinti referencia nyelvre. Guerriero korábban más művek kiadásakor is együttműködött Benedek pápával.

A pápa ebben az utolsó könyvében számos fontos kérdéssel foglalkozott, amelyeket korábban nem érintett. Emellett tisztázta és bővítette is különböző társadalmi és teológiai kérdésekre vonatkozó gondolatait.

XVI. Benedek pápa szándékosan tartotta vissza a könyv megjelenését a halála utáni időszakra. E döntése nagy figyelmet keltett. A könyv előszavában idézett levelében Benedek pápa a következőképpen fejtette ki indítékát: „Ami engem illet, amíg életben vagyok, nem akarok többé semmit publikálni. A velem szemben álló német körök dühe olyan erős, hogy ha bármi, amit mondok, nyomtatásban megjelenik, az részükről azonnal iszonyatos felzúdulást vált ki. Ettől meg akarom kímélni magamat, és a kereszténységet is.”

A könyv megjelenésének időzítésével kapcsolatban Joseph Fessio atya, SJ, az Ignatius Press szerkesztője lapunknak elmondta, hogy „Benedek pápa nagyon is tudatában volt annak, hogy lemondása szokatlan, és zavart okozhat. Nem akart úgy tűnni, mint aki párhuzamos tanítóhivatalt hoz létre. Nagyon tapintatos volt.”

A könyvről azt mondják, hogy valamiféle „utolsó üzenet a világnak”.
„A Mi a kereszténység? minden idők egyik legkiválóbb egyházi személyiségének életművét zárja le”- mondta Fessio atya. – „Ez a végrendelete.”
A könyv előszavát Guerriero írta, aki kifejtette a könyv kiadásának célját: „A jelen kötet nem csupán a korábban megjelent szövegek gyűjteménye néhány újjal kiegészítve, hanem egyfajta lelki végrendelet, amelyet a bölcsesség szellemében írt egy atyai, a hívek és az egész emberiség elvárásaira és reményeire mindig érzékenyen figyelő szív.”

Mindössze hat fejezetével a könyv könnyen áttekinthető bemutatása Benedek pápa munkásságának. .A tárgyalt témák között van a „Világvallások és a keresztény hit”, „Keresztény-iszlám dialógus”, „Párbeszédben a zsidók és keresztények ”, „A katolikus papság” és „A szentáldozás jelentése”. Ezenkívül elmélkedéseket tartalmaz II. Szent János Pál pápáról és és Alfred Delp jezsuita atya életéről, aki részt vett a nácizmussal szembeni ellenállásban.

„Ez a könyv nem túlzottan tudományos. Bármely művelt ember megértheti valamennyi írását” – mondta Fessio atya. – „Tartalmának nagy része a világhoz, minden emberhez szól.”

Vannak-e meglepő dolgok a nagy egyházfő e “végrendeletében”? Igen, mondta Fessio atya, de nem több, mint Benedek pápa más műveiben.

„Valahányszor az ő írásait olvasom, új dolgokat tanulok, de erre számítottam” – mondta. „Ez nagyon eklektikus könyv, amely számos, korunkra rávilágító felismerést tartalmaz. Benedek pápa megosztotta, amit fontosnak tartott elmondani.”

A könyv sok bölcs tanítása közül valók az alábbiak:

1. Szent József csendes bölcsessége

XVI. Benedek nagy szeretettel viseltetett Krisztus nevelőapja iránt, akiről a nevét kapta, és nagyon igyekezett példáját követni. Különösen megragadta Szent József hallgatása, ezt a bölcsességhez vezető útmutatásnak tekintette.

Könyvében így ír: „[Szent Józsefet] a szüleim adták nekem, mint védőszentet egy életre. Minél idősebb leszek, annál világosabbá válik számomra alakja. Egyetlen szava sem maradt ránk, sokkal inkább az, hogy József képes volt másokat meghallgatni, és cselekedni. Egyre jobban megértem, hogy éppen hallgatása az, ami megszólít bennünket, és a tudományos ismereteket meghaladva, bölcsességre kíván vezetni.”

Később a pápa leírja, hogy bár a Szentírásban Szent József egyetlen szava sem szerepel, mégis hogyan ismerjük meg őt határozott cselekedetei révén. Isten ugyanis több alkalommal feltárja Szent Józsefnek, hogy mit kell tennie, és ő minden alkalommal azonnal követi az útmutatást, amint felismeri, hogy az Isten akarata.

Élete állhatatos „igen” volt Isten felé, tettei hangosabban beszéltek, mint ahogyan szavai valaha is beszélhettek volna. Ahogy XVI. Benedek pápa fogalmazott: „Hallgatása egyben üzenete is.”

2. A misszionáriusi munka forrása a szeretet és az öröm

XVI. Benedek pápa könyvében rámutat, hogy milyen szerepe van a missziós munkának a mai világban, amikor helyét gyakran a vallások közötti párbeszéd veszi át.

Ezt írta: „Az örömet át kell adni. A szeretetet át kell adni. Az igazságot át kell adni. Ha valaki nagy örömben részesült, nem tarthatja meg egyszerűen magának; tovább kell adnia. Ugyanez igaz a szeretet ajándékára és a nyilvánvaló igazság felismerésének ajándékára is… Hirdessük Jézus Krisztust, ne azért, hogy minél több tagot szerezzünk közösségünknek, még kevésbé a hatalom érdekében. Azért beszéljünk róla, mert úgy érezzük, hogy át kell adnunk az örömöt, ami nekünk adatott. Akkor leszünk Jézus Krisztus hiteles hirdetői, amikor lényünk legmélyén valóban találkozunk vele, amikor a vele való találkozás révén megkaptuk az igazság, szeretet és öröm nagy élményének ajándékát.”

3. Óriási szükség van ma Isten irgalmának üzenetére

„A hit nem eszme, hanem egy élet” című fejezet egy hosszú szakaszában a pápa kifejti, hogy a modern ember bizonyosságot kíván Isten irgalmasságáról, amit „az idők jelének” nevez. Az irgalmas szamaritánus példázatára hivatkozva arról ír, mennyire fontos dolog az, hogy „az emberek lelkük mélyén várják a szamaritánust, aki segítségükre jön majd, lehajol hozzájuk, megkeni a sebeiket, gondozza és biztonságba viszi majd őket.”

Benedek pápa azt írta, hogy II. Szent János Pál és Ferenc pápa is az irgalmasságot helyezte pápai üzenetének középpontjába: „Az emberiség irgalomra vár… Végső soron tudják, hogy szükségük van Isten irgalmára és gyengédségére. A technológiai világ keménységében, ahol az érzések már semmit sem számítanak, mégis egyre növekszik a várakozás egy szabadon adott, megmentő, üdvözítő szeretet iránt.”

4. Elmélkedések Alfred Delp atyáról

XVI. Benedek pápa személyesen kötődik Alfred Delp jezsuita atyához, aki a náci Németországban halt mártírhalált, és arra kéri a híveket, hogy „sötét időkben elevenítsék fel Jézus Krisztus e nagy tanújának emlékét”.

Delp atya örökségét így magyarázza:

„Delp atyát testileg nyilván megölhették korának hóhérai, ahogyan kezét is megláncolhatták, de Isten igéje nincs láncra verve, és éppen a mártírok véres tanúságtételén keresztül szól hozzánk újra meg újra. Az Úr segítsen bennünket, hogy korunkban és kérésünk szerinti formában mi is tanúi lehessünk Jézus Krisztusnak.”


közzétéve: 2023. január 21.
előzmény: Catholic News Agency
fordította: T. Nagy Edit
fotó: Giulio Napolitano/CNA
forrás: zarandok.ma/negy-bolcs-tanitas-xvi-benedek-papa-utolso-uzenetebol-amelyet-a-vilagnak-kuldott/