Szent XXIII János pápa szerint a civil társadalom akkor omlik össze, ha a családon belüli béke nem marad fenn.
A pápa két világháború szörnyűségének is szemtanúja volt, és buzgón imádkozott a társadalom megjavulásáért. A korabeli kilátások nem tűntek kecsegtetőnek, de abban reménykedett, hogy a világ megváltozhat, ha a családon belüli béke megmarad.
Ad Petri Cathedram (Szent Péter székéhez) kezdetű enciklikájában kifejtette, hogy a családon belüli béke a kulcsa annak, hogy a világban is béke legyen.
Mert ha a béke és az egység nincs jelen a családi otthonokban, hogyan is létezhetne a civil társadalomban?
Ennek a harmonikus egységnek, amely a keresztény házasság szentségéből és felbonthatatlanságából fakad, a családi körben kell fennállnia. Ez az alapja a civil társadalom rendjének, haladásának és jóléte nagy részének is.
Szent XXIII. János pápát a názáreti szent család példája inspirálta és arról beszélt, hogyan terjedt el ez a szeretet az egész világon.
A názáreti otthonban égő szeretetből kell inspirációt merítenie minden családnak. A családban virágoznia kell minden keresztény erénynek és az egységnek, hogy az erényes élet példája fényesen ragyogjon.
Szent XXIII. János pápa szerint, ha a család szenved, a társadalom többi része összeomlik.
Imádkozzunk buzgón Istenhez, hogy ezt az értékes, jótékony és szükséges közösséget minden sérüléstől, kártól megóvjuk. A keresztény család szent intézmény. Ha ingadozik, ha elutasítják, vagy figyelmen kívül hagyják az isteni Megváltó által felállított normákat, akkor az állam alapjai megremegnek, a civil társadalom elárultatik és veszélyben van. Ezáltal mindenki szenved.
Ezt a nézőpontot sok szent osztotta, köztük Szent II. János Pál pápa is, aki mindent tőle telhetőt megtett, hogy hangsúlyozza a család megőrzését, mint létfontosságú szükségletet.
Ha mi békét és igazságot akarunk a világban, először saját családunkra kell tekintenünk, saját otthonunk békéjéért és egységéért kell dolgoznunk.
