Amennyiben a valóságban lényegesen kevesebb csecsemőt érint a mikrokefália (rendellenes agyfejlődésből eredő kisfejűség), mint azt a hivatalos adatok mutatják, rájövünk, hogy a „rendkívüli, szokatlan, súlyos és hirtelen helyzetre” adott magyarázatok egy hazugságon alapulnak.

A módszer nem új. Az egészségügyi hatóságok rendszeresen alkalmazzák, mint például a 2009-es sertésinfluenza járvány esetében, amikor az amerikai járványügyi hivatal szerint az Egyesült Államokban 22 millió fertőzésről számoltak be.

Sharyl Attkisson, aki akkor még a CBS sztárújságírója volt, kiderítette, hogy a hivatal (CDC) már nem is számolta az eseteket. Hogy miért? Mert a sertésinfluenza gyanúval laborba küldött minták jelentős részében nemcsak sertésinfluenza, de semmilyen influenza vírust nem találtak. A CDC taktikát váltott hát és egy régi propaganda trükkhöz folyamodott: Hazudjunk jó nagyot és az emberek gondolkodás nélkül elhiszik majd.

Mi a helyzet a Zika vírussal? Azt állítják, hogy a mostanában diagnosztizált mikrokefáliás eseteket ez a vírus okozza, ami az elmúlt 60 évben a legrosszabb esetekben is csak enyhe lázzal és semmilyen egyéb súlyos hatással nem járó betegség volt.

Január 27-én az AP azt írta, hogy 4180 mikrokefália gyanús esetből 270-nél erősítették meg ténylegesen a rendellenességet.

Ezt nyomravezető jelnek hívják. Tehát 4180 helyett 270 esetről beszélünk.

Ez persze nem gátolja a médiát a „rettegett” vírussal kapcsolatos félelemkeltésben. A brazil katonák még mindig házról házra járva osztogatják a toxikus szúnyogirtó szereket, a gyógyszergyártók pedig továbbra is ezerrel dolgoznak a Zika vírus elleni oltóanyag kifejlesztésén.

Amennyiben pedig az emberek rájönnének, hogy megint egy átverésről van szó, a kutatók pedig elkezdenének felszólalni a propaganda és a hazugságok ellen, a WHO és a CDC elvégezné helyettük a munkát, és ha kell ott a helyszínen írják majd felül a már egyszer megvizsgált „eseteket”, amikről hirtelen kiderül, hogy mégiscsak a Zika vírus okozta őket. Hiszen ha egyszer a gépezet beindult, nincs megállás.

A második kérdés, amit meg kell vizsgálnunk, hogy azokban az esetben, amikor tényleg mikrokefáliáról van szó, vajon mi okozta a rendellenességet.

Több lehetséges okot is találhatunk. Ezek között van egy Brazíliában használt rovarirtó szer, egy terhes nők számára ajánlott oltás, a brazil vegyipar tevékenységei, az alultápláltság és az alapvető higiénia hiánya, a szúnyogirtó szerek és végül egy génmódosított szúnyog.

Elképzelhető, hogy a kisfejűséget, illetve az ilyen rendellenességgel született csecsemők számának esetleges növekedését ezek együtthatása okozza. Mindenesetre a Zika vírus és a kisfejűség közötti kapcsolatot eddig még nem sikerült kimutatni.

A lehetséges okok közül vizsgáljuk meg azoknak a génmódosított szúnyogoknak az esetleges szerepét, amiket azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy csökkentsék a mocsárlázat, a Zika vírust, a sárgalázat és a chikungunya vírust terjesztő szúnyogpopulációkat.

Az első érdekes tény, hogy a GM szúnyogokat éppen azon a területen engedték ki a természetbe, ahonnan a legtöbb születési rendellenességet jelentették (Juazeiro, Brazília). Ez igencsak árulkodó jelnek számít. Ki foglalkozik az összefüggés kivizsgálásával? Hivatalosan természetesen senki.

Ez körülbelül olyan, mintha azt mondanánk, hogy „bejártuk a háború sújtotta várost és bár a múlt héten éppen itt bombáztunk, az nem okozhatta a látható pusztítást”.

A GM szúnyogokat kiengedő Oxitec cég Bill Gates-től is kap finanszírozást, ami sohasem jó előjel.

Az Oxitec az Intrexon tulajdona, aminek Hoover profiljában a következőket olvashatjuk:

„Az egyik ember Frankenstein étele a másik számára megoldás a globális éhezés ellen. Az Intrexon a szintetikus biológiát illetve a biotechnológiát kihasználó technológiák kifejlesztésével foglalkozik, a gyógyszerektől a génmódosított növényeken át a génmódosított állatokig terjedő újítások elérése érdekében. A vállalat együttműködési megállapodást kötött a [génmódosított lazacot kifejlesztő] AquaBounty céggel…”

Génmódosított állatok. Pont erre van szükségünk. A génmódosított lazacot is éppen azért támadják ellenzői mert egyetlen elfogadható, tudományos tény sem támasztja alá, hogy az állat fogyasztása biztonságos lenne, illetve, hogy az nem okoz majd komoly gondokat a vizek élővilágában.

Az Intrexon egyik alelnöke az a Dr. Sam Broder, aki az Amerikai Rákkutató Intézet igazgatójaként komoly szerepet kapott az AZT nevű AIDS gyógyszer piacra dobásában. A kemoterápiában alkalmazott, korábban megbukott gyógyszert kivonták a forgalomból, hogy újra tesztelhessék. A botrányok kísérte klinikai vizsgálatok után újra megkapta az amerikai gyógyszerhatóság engedélyét. A gyógynak nehezen nevezhető szer meggátolja a sejtek szaporodását és az immunrendszer működését egy olyan betegség kezelése során, ami éppen az immunrendszert támadja. Ezen kívül nincs vele más gond.

2011-ben a cég két új ügyvezetőt üdvözölhetett Robert B. Shapiro és Jeffrey B. Kindler személyében. Shapiro korábban a Monsanto és az aspartame gyártó NutraSweet igazgatója volt, míg Kindler a Pfizer gyógyszeripari óriás ügyvezető alelnöke és a McDonalds jogi igazgatója volt. Ki ne bízna meg ezekben a fiúkban? Ha ők kibocsátanak egy génmódosított szúnyogot, biztosak lehetünk benne, hogy azok nemcsak biztonságosak, de ízletesek is.

A génmódosított szúnyogok „sikerének” kulcsa a következő: A génmódosított hím párosodik a Zika vírust hordozó nősténnyel, amelyek olyan utódokat hoznak létre, amelyek nem élik túl a lárva állapotot, így a Zika (vagy egyéb) vírust hordozó populáció drasztikusan lecsökken.

Csakhogy a módszerről nem készültek hosszú távú biztonsági tanulmányok, így tulajdonképpen élesben tesztelik.

„Próbáljuk ki és meglátjuk.” – a projekt mottója. Elvégre mi baj lehet belőle? Hogyan okozhatna bármi gondot egy génmosósított szúnyog?

Claire Bernish leírja, hogy hogyan:

A génmódosított szúnyogok feladata az lenne, hogy kontrollálják a természetben vadon előforduló, betegségeket hordozó szúnyogokat, mégpedig rendkívül tudományos módon. A kutatók kizárólag hím génmódosított Aedes szúnyogokat bocsátanak ki a szabadba, akik a természetes nőstényekkel szaporodnak. A tudomány az utódoknál jön be a képbe, ami szerint ezek az egyedek a tetraciklin nevű antibiotikum jelenlétének hiányában elpusztulnak, mielőtt elérnék a szaporodásképes kort. Csakhogy van egy kis bibi.

A Kereskedelmi és Mezőgazdasági Bizottság 2015. februári adatai szerint Brazília a világ harmadik legnagyobb antimikrobiális adalékanyag felhasználója a fogyasztásra szánt állattenyésztésben. Magyarul, Brazília harmadik helyen áll a világon a tetraciklin nevű antibiotikum felhasználásban az állattenyésztésben.

Az Amerikai Agronómiai Társaság tanulmánya szerint „az állatoknak beadott antibiotikumok 75 százaléka nem szívódik fel az állatban, hanem az ürülékkel távozik.” A jelentés konkrétan megemlíti a tetraciklint, mint olyan antimikrobiális szert, amelyik tartósan megmarad a természetben.

Az Oxitec egyik bizalmas belső dokumentumából az is kiderül, hogy az [utódok] túlélési rátája a 15 százalékot is elérheti, amennyiben a tetraciklin akár kis mennyiségben is jelen van: „A tetraciklin egészen kis mennyiségben is képes meggátolni” a génmódosítással elérendő elhullást.

Tehát ahhoz, hogy a vártnál sokkal több génmódosított utód élje túl a kísérletet, nem kell egyéb, minthogy a tetraciklint tartalmazó ürülék valahogy eljusson a szúnyogok szaporodási helyéhez.

Vajon milyen tulajdonságokkal bírnak ezek az utódok? Egy természetes és egy génmódosított egyed hibridjeiről van szó, amelyek ugyanúgy megcsípik az embereket, mint minden más szúnyog. Ilyen állatok nem éltek még a földön korábban. Igazából nagyon keveset tudunk rólunk, de a kutatók állítása szerint nincs ok az aggodalomra. Minden a legnagyobb rendben. Tudják, hogy mit csinálnak. Aki ezt beveszi, az hallgassa meg az én ajánlatomat is, mert hihetetlenül olcsó luxuslakásokat tudok a Jupiteren.

Térjünk vissza tehát a fent említett születési rendellenességekhez, amelyeket éppen ott regisztráltak, ahol a génmódosított szúnyogokat kiengedték és a saját állításuk szerint a betegséget éppen azok a szúnyogok terjesztik, amelyeket az újak elpusztítani hivatottak.

Köszönjük Oxitec. Köszönjük Bill Gates, Sam Broder, Randal Kirk és köszönjük Intrexon.

Az összeesküvés szó egyetlen egyszer sem hangzott el ebben az írásban, de ha már itt tartunk, egy mondat erejéig miért ne tennénk? Ki állíthatja teljes bizonyossággal, hogy mit hordoz vagy hordozhat egy ilyen génmódosított szúnyog?

Amikor felnézünk az égre és megpillantunk egy vadászgépet, aminek tételezzük fel, hogy még a típusát is be tudjuk azonosítani, mit mondhatunk teljes bizonyossággal azon túl, amit az adott gép leírásából tudunk? Honnan tudjuk, hogy mire képes mindazon túl, és hogy éppen mit hordoz a fedélzetén?

Ja, igen, a kutatók azonnal munkához láttak, hogy kifejlesszenek egy oltást a Zika vírus ellen. Tudjátok, a Zika vírus ellen, ami nem okoz komoly betegséget. Az aggódó hölgyeknek pedig azt tanácsolják, hogy addig ne essenek teherbe…