„Nekem a Balaton a riviéra, napozni ott szeretek a homokon” – csendül fel a retro dal Kálmán Olga műsorvezetőből lett gyurcsányista kirakatbaba videójában, amit egy nap alatt 16 ezren osztottak meg a legnagyobb közösségi oldalon.
A két fő privatizáló, Medgyessy és Gyurcsány, az ő miniszterelnökségük idején került magántulajdonba, sőt külföldi kézbe a Balaton-part.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A hatásvadász felvételen csak ez a néhány dallam idézi valósághűen a nem is túl régmúlt időket és maga Kálmán Olga is emlékezetkiesésben szenved. Segitünk neki. A felsorolt magántulajdonban lévő kempingek, kikötők, szállodák régóta nem mindenkié. És a helyzet az, hogy a Balaton-partot nem az Orbán-kormány árusitotta ki. A tó körüli állami és önkormányzati érdekeltségeket a 2000-es évek elején vásárolták fel zavaros tulajdonosi hátterű, részben külföldi érdekeltségű cégek, cégcsoportok, amelyek aztán a beigért fejlesztésekből szinte semmit sem valósitottak meg és csak az adósság maradt utánuk. A Mészáros Csoport nem a köz vagyonát, nem a Balatont vásárolta fel, hanem a bedőlt balatoni portfóliót, visszahozva ezzel a nagy Balaton-fejlesztési programot a teljes reménytelenségből.
Van még egy rossz hirünk a hazudozó baloldalnak: a Balaton-part beépitését lehetővé tevő törvénymódositás sem az Orbán-kormány idején történt – erre is rosszul emlékeznek-, hanem 2006-ban a Gyurcsány-kormány idején, amellyel az SCD Group által tulajdonolt nem a fél, hanem az egész Balaton beruházásait akarták lehetővé tenni.
Nagy különbség a mostani és a 2010 előtti idők Balatonja között, hogy akkoriban a nagyvállalkozók balatoni érdekeltségeiket csődbe juttatták: üres igéretek, elolvadó tervek nyomában a régi idők retro kempingjei, dudvával benőtt szellem üdülőtelepek és rég felújitásra szoruló szállodák maradtak. Most a Balaton épül, a szálláshelyek egymás után újulnak meg és fogadják a rekord mennyiségű magyar turistát, akik után a szállodákat, kempingeket üzemeltető cégek a magyar államkasszába fizetik be a súlyos adóforintokat.
Ezért irigykednek, lázitanak, terjesztik a hazug hireket, felszámolt szabadstarndokról, 3000 forintos lángosról, mert a magyar turizmus motorja, Európa legbiztonságosabb üdülőhelye többé nem a Kádár-kor itt maradt látlelete és 2010 óta nem is politikai örököseinek játszótere.
Ahogy elindult a szezon, elindult vele a fake news áradat is
A közösségi médiában, ismert és kevésbé ismert tipikus fake news oldalakon, ahogy azt a korábbi években nemcsak megszoktuk, de meg is untuk már, gyakorlatilag a szezon indulásával kezdtek terjedni a teljesen abszurd rémtörténetek, a több ezer forintos strandbüfé számláról, ezer forintos sörről, ötezer forintos balatoni hekkről és 3000 forintos lángosról. Amikor aztán a miniszterelnök a koronavirus járvány elleni óvintézkedések jegyében azt tanácsolta, az idei nyár jelszava legyen „több Balaton, kevesebb Adria” csak jobban rákapcsoltak. Szinte minden napra jutott egy-egy fake news, például a Balaton-parti vendéglőben megalázott idős házaspárról, akik 7000 forintot fizettek két rántott szeletért. Ehhez speciel még a fotót is úgy lopták egy ismert recept oldalról. Aztán jött az újabb mantra a megfizethetetlen strand belépőkről, szabadstrandok felszámolásáról – miközben a déli parton továbbra is egymást érik a szabadstrandok, az északin a fizetős strandokon is alig emelkedtek a jegyárak, a legtöbb helyen 1000 forint alatt marad az egész napra szóló jegy. Mellesleg ezen a partrészen is válogathat kedvére, aki ingyen fürdene. A nemrég bezárt, balliberálisok és most Kálmán Olga által is elsiratott, állitólag utolsó keszthelyi szabadstrandra is azért került lakat, mert kutyás családi fürdőhelyet alakit itt ki egy vállalkozó, ahová jelképes 200 forintos áron bárki bemehet majd és igénybe veheti azokat a szolgáltatásokat a rendbe tett parton, amiről a gazzal, náddal benőtt iszapos szabadstrandon nem is álmodhattak volna.
Ezen a hétvégén lendült csak be igazán a nagy NER-ezés. A Momentum például helyszini kampányt tartott és felfestette, felmatricázta azokat a kempingeket, amelyek, mint mondják Mészáros kezében vannak, ezért már lassan le sem lehet menni a vizpartra. A politika ifjú liberális titánjainak éppen azokat a helyeket sikerült megjelölnie, amelyek nem is olyan régen még a milliárdos adósságot hátrahagyó, becsődölt SCD cégcsoport vagy a baloldalhoz köthető milliárdos, Leisztinger Tamás-féle Hungest Hotels tulajdonában voltak.
És, hogy mi is az az SCD Group, kik azok a Jászai Gellért vagy Leisztinger Tamás, azt a balatoni emberek nem fogják olyan könnyen elfelejteni, mint Kálmán Olga.
Potom 8 milliárdért lett az SCD Groupé az összes Balaton-parti kemping és tucatnyi szálláshely
A 18 leányvállalatot magába tömöritő, ismeretlen valós tulajdonosi hátterű, cégbirósági bejegyzések szerint brit hátterű SCD Group a 2000-es évek elején kezdett nagybevásárlásba a Balatonnál. 2003 és 2005 között egymást követően vásárolta fel a három legnagyobb balatoni szállásadó céget: a Siotour Rt.-t, a Balatontourist Rt.-t és Zalatour Kft.-t a magyar államtól, illetve a megyei önkormányzatoktól. A szinte valamennyi Balaton körüli kempinget és több szállodát is magába foglaló csomag még 10 milliárd forintjukba sem került. Viszont vállaltak összességében 100 milliárd forint értékű fejlesztést, beruházást, több milliárd forint kötbérfizetés terhe mellett. Jöttek a gigatervek és az igérgetések, hogy néhány év alatt teljesen átépitik, modernizálják az egész Balatont.
A cégcsoport külföldön bejegyzett anyacégének valós tulajdonosaira sosem derült fény. Az SCD Holding Zrt. magyar többségi tulajdonosa viszont a baloldali kormányokkal és politikusokkal kiváló kapcsolatokat ápoló Jászai Gellért volt. Az üzletemberről a Magyar Narancs közölt egy portrét évekkel ezelőtt. A cikk felidézi, hogy az SCD Groupot 3 millió forintos alaptőkével alapitotta Jászai két üzlettársával, Szatmári Gáborral és Bajka Zoltánnal. A társaság arca és ügyvezetője Jászai volt. Nem sokkal az alapitás után egy rejtélyes londoni postafiókcég, az SCD (UK) Ltd. lett a tulajdonos, amely cég mögött Jászaiék saját bevallása szerint angol pénzügyi befektető állt. Ennek a külföldi befektetőnek a nevében tárgyalt Jászai az önkormányzatokkal, állami szereplőkkel, amikor a Balaton valaha volt legnagyobb fejlesztését lengette be, az önkormányzatoknak nemcsak a helyi turizmus fellenditését, hanem 10 milliárdos extra adóbevételt is igért.
Gyenesei, Medgyessy és Ujhelyi is bábáskodott a nagy Balaton-projekt felett, amiből semmi sem lett
Ahhoz, hogy a nagy bulit megcsinálják, kellettek a jó kormányzati kapcsolatok. A Magyar Narancs cikke szerint Jászai Gellért kulcsembere Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, a Gyurcsány-kabinet későbbi önkormányzati minisztere volt. De a vállalkozó magánál a volt miniszterelnöknél, Medgyessy Péternél is bebiztositotta magát és terveit, akinek kormányzása idején a három Balaton körüli turisztikai céget megvehették.
Jászait állitólag Gyenesei István protezsálta be a baloldali kormányzati köröknél.
Fotó: MTI archiv
A Heti Válasz deritette ki, hogy 2005 nyarán, vagyis közvetlenül a Siotours, a Balatontourist és a Zalatours kiárusitása után Medgyessy kacifántos úton az SCD-től jutott hozzá a Balaton déli partján egy körülbelül 300 millió forintot érő vizparti villához, a mai napig nem tudni pontosan mennyiért, ráadásul az új vagyont nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában sem. A Zamárdi határában fekvő, egy Tihanyra néző vizparti 1550 négyzetméteres teleket kempingnyúlványként tartottak számon. A terület háromszor is gazdát cserélt az SCD Csoporton belül, mig végül a Medgyessy család nevén kötött ki.
A földhivatal az érintett telek esetében három egymást követő adásvételt jegyzett be egyazon napra, 2005. augusztus 19-ére. A Siotuor Rt.-ről először az idegenforgalmi társaság anyacégére (pontosabban: az anyacég anyacégére), az SCD Group Management Kft.-re szállt a tulajdonjog. Majd az SCD jogi képviselője, Tomcsányi Tamás ügyvédi irodája következett, hogy végül Medgyessyékhez kerülhessen a frissen parcellázott vizpart – irta a lap.
A Heti Válasz kérdésére akkor egy helyi ingatlaniroda szakértője legkevesebb 70 millióra becsülte csak a telek értékét. Ráadásul az nem üresen cserélt gazdát, hanem úgynevezett projekt-formában a kétemeletes villát is felépitette az eladó.
Visszatérve a Magyar Narancs riportjára, Jászai Gellértet kapcsolatba hozták az akkori szocialista belügyminiszterrel, Lamperth Mónikával és Ujhelyi Istvánnal is, aki akkor államtitkárként személyesen is részt vett az SCD fejlesztéseit bemutató fórumon.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy az országgyűlésen csont nélkül átment az SCD beruházásokat bebiztositó Balaton-törvény módositás. Balról, akik jobban ismerhették Jászai hátterét már minden fontos szereplőt megnyert magának, a Fidesz képviselői pedig ellenzékben nem akartak keresztbe feküdni a Balaton nagy lehetőségének.
Egy google-ben fellelt azonosithatatlan eredetű forrású fotó szerint ilyen lett Medgyessy zamárdi villácskája. Az ingatlanról még épülése közben az Index is közölt fotókat, amelyek komoly hasonlóságot mutatnak a google fotóval.
És jött a Lex SCD – Akik kilobbizták, hogy beépithető legyen a védett Balaton-part
Korábban a Balaton összképét, természeti értékeit óvó Balaton-törvény kempingek területének beépithetőségét és más tóparti beruházásokat lehetővé tevő módositást 2006-ban fogadta el az országgyűlés. Ezzel a módositással növelték a tóparti területek beépithetőségét a korábbi 8 százalékról 25 százalékra. Egy évre rá, 2007-ben jelentették be egy tapolcai sajtótájékoztatón a cégcsoport képviselői az egész balatoni régió fejlesztését magába foglaló Balaton-programot. Akkora gigaberuházások terveit tették le az asztalra 100 milliárd forint értékben, amely elhozza a következő század üdülőparadicsomát. A felvásárolt 23 kemping területére luxusszállót, konferencia-, wellness-, családi- és gyermekbarát hoteleket, szórakoztató-központot, jachtkikötőt, süllőfalut és élményparkokat igértek, amelyeket részben uniós pályázati forrásokból akartak felépiteni. A fejlesztésekhez négy banktól közel 17 milliárd forint kölcsönt vettek fel.
Eközben a baloldalhoz köthető milliárdossal, Leisztinger Tamással is üzletetek. Az ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó SCD Holding több szállodát is épitett a Leisztinger tulajdonában álló Hungest Hotelsnek. 2010-ben, túl egy gazdasági válságon és túl egy kormányváltáson,- elsöprő Fidesz győzelem után-, az MSZP-hez kötödő vállalkozó talán nem látta biztositottnak a jövőjét, ezért úgy döntött, hogy eladja azt. Vevőként az SCD Holding jelentkezett, de az adásvételt ebben a formában már nem bonyolitották le.
Leisztingert talán senkinek sem kell bemutatni, a baloldal egyik legismertebb oligarchája, még ma is az ország 14. leggazdagabb embere. Vagyona jelentős részét a privatizációkor szerezte. Az első milliárdokat a 90-es évek második felében, amit 2002-2010 között 50 milliárd forinttal növelt.
Leisztinger Tamás nem szereti ha fotózzák, nem is találni róla túl sok képet a neten. Itt éppen Puch Lászlóval, az MSZP képviselőjével, volt pénztárnokával sikerült lencsevégre kapni 2008-ban. Azt nem tudni, közös kapura játszottak-e? amelyek komoly hasonlóságot mutatnak a google fotóval.
A nagy összeomlás
Ahogy a kormányváltás bekövetkezett és a baloldali patrónusok a háttérbe kényszerültek gyakorlatilag befellegzett az SCD Csoportnak. 2011 augusztusában Jászai bejelentette, hogy a Balatontourist Zrt. kivételével eladja az összes turisztikai érdekeltséget, tehát valamennyi balatoni ingatlant, a sármelléki Fly Balaton repülőteret, pontosabban annak üzemeltetési jogát, illetve a Hunguest Hotelsre vonatkozó vételi opciós jogot is úgy, hogy az éveken át csillogtatott, szerződésekben vállat nagy tervekből, 100 milliárdos beruházásból szinte semmi sem valósult meg. Ezt a gazdasági válsággal magyarázták, ami azért különös, mert 2008-ban, a válság közepén, amikor a hitelezés leállt és az egész ingatlanpiac befagyott még masszivan kitartottak amellett, hogy a projekt pár éven belül meg fog valósulni, sőt további fejlesztésekben is gondolkodnak.
Végül a cégcsoport mindösszesen 3 milliárd forint értékben hajtott végre felújitásokat a kempingekben, továbbá állitólag előkészitette a nagyberuházásokat. 2011-re a holding szétesett, a fejlesztésekre létrehozott 26 projektcég jelentős része bedőlt, felszámolás alá került. 2012-ben az SCD budapesti ingatlanait birtokló társaság is. A bankok követelésén túl a magyar állam is pert inditott a privatizációs szerződésekben rögzitett kötbérekért. Két és fél milliárd forintról plusz kamatairól szólt a követelés, amit a kaposvári biróság tárgyalt.
Jászai néhány évre eltűnt a nyilvánosság elől, majd ügyesen „átigazolt”. Napjainkban, amikor Mészáros Lőrinc jobbkezeként, NER-lovagként, Fideszes strómanként emlegetik, jótékonyan megfeledkeznek arról, kiknek a jóvoltából és miként szerezte meg a Balatont, azokat az ingatlanokat, szálláshelyeket, amelyek valós érdemi fejlesztését már nem az SCD valósitotta meg.
Íme az SCD birodalom
Fotó: MTI archiv
Izraeli kalandorok tették rá a kezüket és épitettek volna zárt luxus üdülőt a Klub Aligából
Az SCD-sztorihoz képest smafu, de ha már az ellenzék szóba hozta, elevenitsük fel az állitólag NER által kisajátitott Club Aliga történetét is. A néhai MSZMP pártüdülő úgy jött létre, hogy Rákosi Mátyás mintegy másfél kilométer hosszan elkeritette a Balaton-partot az elvtársak zavartalan üdültetése érdekében, igy Balatonaliga település annak lakóival kvázi Balaton-part nélkül maradt. Az üdülőben, amit a köztől elorozva évtizedeken át élvezett a szocialista elit, Kádárnak, Aczél Györgynek, sőt Fidel Castronak is volt villája. A rendszerváltás után a terület kiürült, kezdte visszahóditani azt a természet. A helyiek ’92 után több kisérletet is tettek, hogy visszaszerezzék a kommunista rezsim által elrabolt Balaton-partjukat. Több fórumot, blogbejegyzést is találtunk, amely még őrzi az akkori egyik fontos tárgyalás leiratának részleteit.
A volt pártüdülő anno
Fotó: egykor.hu
A balatonaligaiak és a szocialista vezetők egyik megbeszélésén dr. Kajdi József, Antall József miniszterelnök hivatalának vezetője és Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára képviselte az állam és pártérdeket és magyarázta meg, miért nem visszaadják, hanem hasznositják a MSZMP vagyonát, amiről törvényt is alkottak.
Szilvásy átadott az aligai polgároknak egy névjegyet, amelyen Gyurcsány Ferenc elnök-igazgató neve volt. „Ő a segitség!” – mondta a miniszterelnök urat helyettesitő dr. Kajdit helyettesitő dr. Szilvásy. Szavait meg is indokolta: „Gyurcsány Ferenc úr szakértő az ilyen ügyekben, tanácsadó. Olyan bizalommal forduljanak hozzá, mintha én magam volnék...” – áll a visszaemlékezésekben.
A privatizáció 2006-ra lett sikeres, akkor amikor azon a régi névjegykártyán szereplő Gyurcsány már miniszterelnök volt. A Medgyessy-Gyurcsány-kormányok éveken át dolgoztak azon, hogy eladják az üdülőtelepet. Az ötödik pályázat lett sikeres és hamarosan az egész 55 épületből álló 47 hektáros üdülőterületet külföldi kezekbe került.
A Club Aligánban évtizedeken az enyészet volt az úr
Fotó: epiteszforum.hu
2006-ban érkezett meg a vevő – naná, hogy a Balaton-törvény módositásának évében. A legjobb ajánlattevő az izraeli Solel Boneh International (SBI) csoport érdekeltségébe tartozó mindösszesen 3 millió forint tőkével bejegyzett Pro-Mot Kft. lett, amely 5,5 milliárd forintot fizetett ki a magyar államnak. Ezért az összegért tiz ingatlan nagyobb részének tulajdonjogát megszerezte, a csaknem másfél kilométeres Balaton-parti sávra pedig a kikötővel együtt, vagyonkezelői jogot kapott.
A vevő céget, a 2002-ben magyar magánszemélyek által alapitott Pro-Mot Kft.-t még abban az évben megvásárolta egy ingatlanforgalmazó cég, amely azonnal tovább is adta két anyacégének, a Hollandiában bejegyzett SBI Real Estate Development B.V.-nek és a ciprusi, de izraeli hátterű Landano Ltd.-nek. Vagyis a magyar nemzeti vagyon szinte észrevétlenül idegenek markába csusszant. Ha eddig tudták követni a szövevényes adásvételeket és a tulajdonosi háttér alakulását, majd most elveszithetik a szálat. Az izraeli cég tulajdonrésze ugyanis néhány hónapon belül újra gazdát cserélt. A vevő az a szintén izraeli érdekeltségű ingatlanfejlesztő cég lett, amely korábban Európa hét országában hajtott végre jelentős ingatlanfejlesztéseket, Németországtól Bulgáriáig.
Aligán is jöttek a megalomán tervek, amik üres igéretek maradtak
A két külföldi ingatlanfejlesztő gigászi tervekkel állt elő, közte egy hatalmas 20 emeletes épülettel, ami ellen komoly tiltakozást szerveztek a helyiek. Az elképzelések egy új városrészről szóltak, lakó- és nyaraló ingatlanokkal, bevásárlóközponttal, exkluziv stranddal, sétánnyal.
A Balatonaliga Üdülőközössége Egyesület mindvégig, mig a fejlesztés lehetősége a fejük felett lengett attól tartott, annyira felduzzasztja a miniváros a telelülés lakosságát, hogy végül ők, az eredeti aligai lakosok és nyaraló tulajdonosok fognak majd kiszorulni a magántulajdonba került Balaton-partról, azt is felvetették, hogyha ez igy lesz, tüntetni és perelni is készek a szabad bejárás érdekében – irta annak idején a helyi sajtó.
Az aligai strand, ami a kommunista rezsim rablása óta nem az aligaiaké
Fotó: feol.hu
A nagyberuházás 2010-ben indult volna, csakhogy a Club Aligát birtokló magyar cég, a Pro-Mot Kft. egyik anyavállalata csődközeli helyzetbe került. Évekig húzódott az ügy, a helyiek ingatlanspekulációt sejtettek a háttérben és aggodalmaiknak rendre hangot is adtak. Úgy teltek, múltak az évek, hogy a területhez hozzá sem nyúltak. Bár egy ideig tagadni próbálták, hogy az Africa-Israel Group gondjai befolyásolják a fejlesztést, abból végül semmi sem lett. Évekig csend volt az aligai üdülő és a szuper beruházás ügyében, majd 2018-ban kiderült, hogy Pro-Mot Kft. annyi adósságot halmozott fel, hogy az 5,5 milliárd forintért megvásárolt komplexumtól, amelyre 75 milliárd forint értékű fejlesztést vállalat, eladni kényszerült.
A vevő az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. 100 százalékos leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. a vételárral és a követelésekkel együtt 4,5 milliárd forintot fizetett ki a 74,99 százalékos üzletrészért. Az Appeninn Holding kétség kivül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégcsoport, amely azonban több évi hányattatás után rendezi a Club Aliga sorsát és állapotát. Az évtizedek óta elhanyagolt, sok esetben balesetveszélyes épületek elbontása és a zöldterület rekultivációja, a kikötő és a strand felújitása ez év februárjában végre valóban megkezdődött. Az Appeninn Nyrt. tervei között szerepel az is, hogy a Club Aliga területén található, erősen leromlott állapotú szálláshely kinálatot megújitsa. Az elképzelések szerint 150-200 szobás, 3-4 csillagos, egész évben működő szálloda épülne. A szálloda mellett sportpályák, játszóterek, boltok és kávézók is létesülnének. A tervek szerint 2023 végére készülhet el a több milliárd forintos beruházás. A fejlesztéshez valóban 999 millió forint támogatást nyertek el a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében, csakhogy ehhez még egyszer annyit tesznek hozzá.
Fotó: MTI / H. Szabó Sándor
Balatonalmádi – Wossala csődbe vitte, a Mészáros Csoport felújitotta a Hotel Ramadát
Bár tovább is lehetne még sorolni a balatoni vagyonelemek balliberális oldal által elfeledett vagy feledtetni próbált történetét, utolsóként az elmúlt napok támadásaiban néven nevezett balatonalmádi Hotel Ramada hányattatott múltját idézzük vissza. A Ramada Balatonalmádi egyetlen nagy szállodája, néhány percnyi sétára a Balaton-parttól, amely annak ellenére, hogy a település egyetlen nagyobb szálláshelye 2009-re csődbe ment. 2005-ben egy teljes rekonstrukcióhoz 2,9 milliárd forint értékű svájcifrank-alapú hitelt vett fel a tulajdonos, a világbajnok vitorlázó Wossala György által alapitott Wossala Hotels Kft. 4 évre rá derült ki, hogy a fejlesztések mellett szállitókat nem fizettek ki és óriási adósságállományt is felhalmoztak. 2009 szeptemberében négymillió forint tartozás miatt az egyik szállitója felszámolási eljárást kezdeményezett a Wossala Kft.-ből korábban kivált Prémium Consult Kft. ellen. A másodfokú jogerős itélet után, amely megállapitotta a Wossala Hotels felelősségét, 2011-ben indult el a felszámolási eljárás. A Wossala Hotels Kft. az ekkori összesitések szerint több, mint 5 milliárd forinttal tartozott hitelezőinek. A kialakult helyzetet Wossala a gazdasági válsággal és svájci hitelcsapdával magyarázta.
Hotel Ramada – a szálloda korábbi honlapjáról
A szállodát a felszámoló 3,85 milliárd forintért hirdette meg, amely nem sokkal később a legnagyobb hitelező érdekeltségi körébe tartozó Erste Leasing Zrt. birtokába került. A bank 2010-ben érvényesitette jelzálogjogát és vette birtokba a Ramadát. Wossala György és üzleti partnerei 2015-ben előbb lizingszerződéssel, majd adásvételi szerződéssel váltak ismét a szálloda tulajaivá. A 210 szobás, 12 emeletes, saját stranddal is rendelkező hotel működtetésére létrehozták az Aurora Hotels Kft.-t, amelynek kezdetben a W-TEK Consulting Kft. volt a tulajdonosa, majd néhány hónappal később ahhoz a frissen alapitott Attika Kft.-hez került, amelynek többségi tulajdonrésze a Marshall-szigeteken bejegyzett Decanter Corporation birtokában van.
A tulajdonosváltás előtt rendre fellángoltak az újabb és újabb botrányok a szálloda és annak tulajdonosa körül.
Wossala 2010 előtt a Balaton nagy emberének számitott
Fotó: hajozas.hu
2016-ban kinai cégektől kellett visszaszerezni a balatonalmádi hotelt és üzemeltetési jogát
2016-ban azt követően vette meg Mészáros Lőrinc cége a Ramada Aurora Hotel and Resort épületét, hogy Wossalát már nemcsak a hitelek miatti nehézségek nyomasztották, hanem személyesen is pénzügyi botrányba keveredett. Az EON egy 12 millió forintos túlfizetés helyett egy adminisztrációs hiba folytán 120 millió forintot utalt a sportoló vállalkozó cégének. A vádirat, azóta megszületett jogerős itélet szerint Wossala arra utasitotta a cég gazdasági igazgatóját, hogy több megadott helyre utaljon. Összesen 108 millió forintot tulajdonitottak el jogtalanul, amelyből egy nagyobb összeg a cég zárolt projektszámlájára, 49 millió pedig Wossala magánszámlájára került. Társtettesként elkövetett jogtalan elsajátitás vétségében első- és másodfokon is bűnösnek mondták ki a vádlottakat. Az üzletembert 2017-ben a Győri Ítélőtábla jogerős itéletében két év próbaidőre felfüggesztett tiz hónap fogházbüntetésre és 49 millió forint vagyonelkobzásra itélte, társát pedig 400 ezer forint pénzbüntetésre.
És, ami egyáltalán nem elhanyagolható részlet, hogy a tulajdonrészt mégcsak nem is Wossaléáktól, hanem sajtóhirek szerint a Wossala család két kinai partnerétől, Xu Ruitől és Xu Zhenquingtől sikerült megvásárolni, tehát külföldi tulajdonból magyar kézbe visszamenteni.
Több tizmilliárdos fejújitási program, rekordokat döntő forgalom és vendégéjszaka szám
Az egykori csődbe vitt Ramada most a Hungest Hotels láncban működik, Bál Resort néven. Az idei évben a teljes felújitása is megkezdődött. De nem csak a balatonalmádi hotel újul meg. Az immár Mészáros érdekeltségbe tartozó szállodalánc áprilisban jelentette be, hogy nagyszabású felújitási programba kezd, több tizmilliárd forint értékben. Első körben hét hotel rekonstrukciója kezdődött meg: ezek a Hotel Répce, Bükfürdő, Hotel Helios, Héviz, Hotel Panoráma, Héviz, Hotel Bál Resort, Balatonalmádi, Grandhotel Galya, Mátraszentimre, Hotel Flóra, Eger és a Hotel Béke, Hajdúszoboszló.
Mi jó a Balatonnak?
Összegzésül tehát: a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozik a Balaton? Igen. Bár elég elrugaszkodott igy ez a kifejezés, hiszen arról az ingatlanvagyonról, szállodákról, kempingekről és vendéglátó helyekről beszélünk, amelyek régóta nem a közé. Ezt megelőzően is egy-két milliárdos zsebében voltak, hála az elvtársak 2000-től levezényelt privatizációs programjának. A valóban lényeges kérdés az, hogy jó gazda-e az új tulajdonos, jó-e a váltás a Balatonnak, az itt élőknek és nyaralóknak, a Balatont valóban szeretőknek? A válasz a csupasz tényeket figyelembe véve egyelőre az, hogy igen. Mindazt a fejlesztést, amire elvtársi érdekeltségi körnek is lehetősége lett volna, a Mészáros Csoporthoz tartozó cégek fejezték be vagy valósitották meg. Körbe a tó körül azt látjuk, az egész turisztikai térség épül, fejlődik és ez a vendégforgalomban is megmutatkozik. A Hungest Hotels szállodalánc által értékesitett vendégéjszakák száma az adásvételt követően már 2017-ben 90 ezerrel emelkedett, ami 1,5 milliárd forint árbevétel növekedést jelentett. Egy év alatt csak a Hungest szállodák vendégeinek száma 17 ezerrel nőtt. 2019-re a szállodalánc piacvezető lett. Szobakihasználtsága 70 százalékra nőtt. A Hungest Hotels Zrt. 2017-hez képest 86 százalékkal növelni tudta adózott eredményét. A forgalom és a vendégéjszaka szám az elmúlt években rendre rekordot döntött.
A Mészáros Csoport az érdekeltségi körébe tartozó szállás- és vendéglátóhelyeken több ezer embernek ad munkát, emellett a jótékonyságra is komoly hangsúlyt fektetnek. A balatoni szállodáikban ezen a nyáron például 200 millió forint értékben üdülhetnek ingyen a rászoruló családok – amihez hasonló gesztust valljuk be a 2010 előtt Balatont uraló vállalkozóknál nem volt példa.
A Balaton tehát köszöni szépen jól van, sőt nagyon jól van. Miközben az ellenzék szerint ugye elérhetetlen a magyarok számára – évek óta a magyar turisták kedvenc üdülőhelye. A legfrissebb KSH által közölt statisztikai adatok szerint az elmúlt 10 évben 30 százalékkal nőtt a magyar vendégek száma a tónál, akik 800 ezerrel több vendégéjszakát töltenek a turisztikai régióban, mint 2010 előtt. 2018-ban és 2019-ben történelmi rekordokat döntött a balatoni turizmus, a vendégek több, mint 70 százaléka magyar.
Az Így árusitották ki a Balatont – Hazugságok és a valóság bejegyzés először a PestiSrácok oldalán jelent meg.
A fényképek feltöltője és a cikk írója
2020 július 25.
forrás: adatfolyam.hu/2020/07/22/igy-arusitottak-ki-a-balatont-hazugsagok-es-a-valosag/
