Szaléziak az egykori gyerekkatonák társadalmi integrációjáért

A gyerekkatonák bevetése elleni világnap, február 12. kapcsán a Szaléziak.hu rövid elemzést nyújt és megoszt néhány pozitív tapasztalatot az egykor gyermekként harcolók társadalmi beilleszkedését célzó erőfeszítésekről.


Különösen Afrikára jellemző az a tény, hogy több ezer fiú és lány vesz részt a harcokban. A szegénység, a családok szétesése, az iskolából való kimaradás, bántalmazás, elhanyagolás és emberrablás a fő okai annak, hogy a gyerekek olyan körülmények közé kerülnek, amelyek megfosztják őket a gyermekkoruktól és rombolják a személyiségüket.

Sok terrorista csoport élő pajzsként és öngyilkos merényletek végrehajtására használja a gyerekeket vagy gyilkosságra kényszeríti őket. A gyerekek olcsó haderőt képviselnek, és könnyű őket manipulálni. Gyakran elkábítják és propagandafilmekkel traktálják, mielőtt harcba küldenék őket.

Az ENSZ a fegyveres konfliktusok fokozódásáról számol be az elmúlt években. A civil szervezetek és a kiskorúak védelmét szolgáló intézmények jelenleg úgy becsülik, hogy ötven fegyveres csoport tizenkilenc országban és nyolc kormány továbbra is toboroz vagy felhasznál gyermekeket az ott dúló fegyveres konfliktusokban.


A szaléziak több országban is segítenek gyermekeket és fiatalokat, akik átestek a gyerekkatonasággal járó traumatikus élményen, második esélyt nyújtanak nekik a tanulásra és a képzésre. A fizikai sebek idővel begyógyulnak, de az érzelmi és pszichológiai sebek gyógyítása egy életen át eltarthat. Kolumbia – Szalézi Szakképző Ifjúsági Központ, Cali

A szaléziak által működtetett szakképzési és ifjúsági központ gyermekgerillák rehabilitációjára szakosodott. Kolumbiában sok ilyen központban kínálnak a szaléziak lehetőséget a fiataloknak a tanulásra és a szakképzésre. Azoknak a gyermekeknek, akikkel soha senki nem törődött, mielőtt ide kerültek volna, a központ sorsfordító és életmentő lehetőség.

Egy nagy komplexumról van szó, tantermekkel, kosárlabdapályával, kollégiummal és műhelyekkel. Olyan fiúknak, lányoknak és fiatal felnőtteknek nyújt lehetőséget, akik megszöktek a lázadóktól, vagy elfogta őket a kolumbiai hadsereg. Egy tipikus hétköznapon a volt gyerekkatonák boldogan futkároznak a tágas udvaron, mások pingpongoznak vagy zenét hallgatnak. A legtöbben részt vesznek valamilyen szakmai képzésben. A gyermekeket a gerillacsoportok toborozták, valójában elrabolták és arra kényszerítették őket, hogy a gyakran legveszélyesebb „piszkos munkát” elvégezzék a harcok során.


A kolumbiai háború több mint negyven éve tart, számos fegyveres csoport vesz részt ebben a brutális harcban a hatalom birtoklásáért. Sok az olyan gyermek, akik nem ismertek mást életükben, csak a háborút, annyira fiatalon sorozták be őket. Tizenéveseket és még fiatalabb gyermekeket arra készítettek fel, hogy katonák legyenek, elrabolva tőlük a gyermekkorukat. Azok számára, akik túlélik és megszabadulnak a rémálomtól, létezik néhány hely, ahová segítségért fordulhatnak. Jelenleg körülbelül ötszáz gyermek vesz részt programokban, de ha elérik a békét, nagyobb szükség lesz az ilyen központokra. „Imádkozunk a békéért – mondja Mark Hyde atya, a Szalézi Missziós Iroda igazgatója. – És amikor eljön a béke, és szükség lesz további programokra, mint ez, a szaléziak ott lesznek, hogy segítsenek megfelelni az igényeknek.”

Kongó – Don Bosco Goma

Az elmúlt tíz évben mintegy 36 ezer gyerekkatonáról szólnak a jelentések a Kongói Demokratikus Köztársaságban, de az UNICEF jelentései szerint legalább hatezer még mindig aktív, különösen a falvakban az északi Kivu tartományban.

Amikor 2008-ban kitört a polgárháború ebben a régióban, több ezer ember menekült a Goma Don Bosco Központba, és ez lett a koordináló pontja számos nemzetközi humanitárius szervezetnek is. A szalézi központ továbbra is segíti a felszabadult gyerekkatonákat, hogy új életet kezdhessenek, mivel a sorozással az egész életük a feje tetejére állt.


Itt is elindították a máshol már jól bevált „Don Bosco megtanít élni” programot, amelynek keretein belül az itt menedékre találó volt gyerekkatonáknak, utcagyerekeknek és sérült gyerekeknek is lehetőséget biztosítanak a tanulásra. A program első lépcsőjeként a fiatalabb gyerekeket visszavezetik az iskolarendszerbe, vagy bátorítják őket, hogy kezdjenek el tanulni. Kis csoportokban foglalkoznak velük és sokkal engedékenyebbek, mint a megszokott iskolai oktatásban, hogy végül felzárkóztassák őket, és visszatérhessenek a hagyományos iskolába. Második lépcsőként olyan fiatalokkal foglalkoznak, akik már túl idősek vagy nem akarnak visszaülni az iskolapadba. Nekik különböző műhelyekben szakmákat tanítanak, és ezen belül folytatnak általános képzési programot.

A foglalkozások során a hagyományos életvitelhez szükséges tudást is megtanítják a gyerekeknek. A sporton keresztül is tanítják őket a csapatmunkára, barátságra és az önismeretre, de van zene, tánc, képzőművészet és színjátszás is.

A program harmadik lépcsőjeként a fiatalokat visszavezetik a munkaerőpiacra. A szaléziak kapcsolatot alakítanak ki különböző cégekkel, amelyek hajlandóak a náluk végzett fiatalokat foglalkoztatni. Srí Lanka – Szalézi rehabilitációs központ, Colombo

Srí Lankán még a lányokat is besorozzák katonának. A gyermekkornak az ártatlanság és a tanulás korának kell lennie, de az országban nem ez a helyzet. A helyi polgárháborúban harcoló gyerekek számára – immár több mint húsz éve – a harc és a fegyver a valóság, nem a tanulás és a játék. Míg egyes gyerekek harcolnak, mások felderítőként és vezetőként tevékenykednek, vagy az ellenőrző pontokat felügyelik. Más megbízásokat is teljesítenek, például a lányok főznek és mosnak a fegyveres katonákra. Néhányukat öngyilkos merényletekre is felhasználják. Nem és életkor nem nyújt védelmet a sorozáskor. Vannak gyerekek, akiket már egész fiatalon besoroznak, és a lányok még keményebb bánásmódban részesülnek, mint fiú társaik.

A lánykatonáknak ugyanúgy kell teljesíteni, mint a fiúknak, de nekik szembe kell nézniük a nemi erőszakkal is. Gyakoriak a szexuális kizsákmányolásról, az emberkereskedelemről és a kényszerített prostitúcióról szóló jelentések. A háború által kiváltott tipikus traumák mellett a lányok ki vannak téve a nem kívánt terhességnek, a nemi úton terjedő betegségeknek és a társadalom megbélyegzésének, ami megnehezíti, ha lehetetlenné nem teszi, a visszailleszkedésüket a közösségbe.


A colombói rehabilitációs központ, amelyet először az utcagyerekek és a szexuális visszaélés fiatal áldozatainak rehabilitációjára nyitottak meg, az elmúlt években a gyerekkatonák kezelését és képzését is biztosítja. Más szalézi missziók is nyitottak rehabilitációs központokat az ország egész területén, rajtuk kívül a Don Bosco Nővérek is működtetnek Negombóban egy házat a Segítő Szűz Máriáról elnevezve, amely 173 lánykatonának ad otthont.



2015. február 13.
forrás: magyarkurir.hu/hirek/szaleziak-az-egykori-gyerekkatonak-tarsadalmi-integraciojaert
Fotó: Szaléziak.hu