A múlt

A jelen

Titkos szimbólumok

A bankó másik oldala

Innentől csupán össze kell adni a „MDCCLXXVI” képlet alapján a számokat:
1000 + 500 + 100 + 100 + 50 + 10 + 10 + 5 + 1 = 1776

A 13-as számnak hatalmas szerepe van az egydolláros szimbolisztikájában, de ne siessünk annyira előre, és vegyük egy picit jobban górcső alá a piramist. A tizenhármas szám itt az eredeti 13 gyarmatot jelképezheti, a befejezetlenség pedig az ország további bővülését, de akadnak erre egészen más elképzelések is. Az egyik ilyen, miszerint a 13-as szám a sátán száma, az egyes lépcsőfokok pedig korszakokat jelentenek. A tizenhárom korszak lejárta után bekövetkezik a világégés, de Isten győzedelmeskedni fog (mindent látó szem jelentése) a magasságokban, és új világrend alakul. Erre utal a „NOVUS ORDO SECLORUM” szöveg is a piramis alatt, ami angolul annyit tesz, mint New World Order, azaz „ÚJ VILÁGREND”. Persze ez elég meredek feltételezés, s kevesen hisznek benne, sokkal populárisabb a gyarmatokhoz kapcsolható értelmezés, és azt is hozzá kell tenni, hogy több bizonyíték is csatolható hozzá, azonban ez még nem jelent semmit. Erre utal a szem körül olvasható információ is, az „ANNUIS COEPTIS”, ami durva fordításban annyit jelent, „RÁBÓLINTOTT KEZDEMÉNYEZÉSEINKRE”. Eszerint maga Isten bólintott rá az amerikaiak kezdeményezésére egy új világrend létrehozásában. Vagy épp a szabadkőművesek világuralomra törekvő tervének megvalósulására? Még mielőtt rávágnánk, hogy badarság, ássuk kicsit mélyebbre magunkat. Az összeesküvés-elméletek rajongói között a befejezetlen piramis az Egyesült Államok pecsétjén a szabadkőművesség szerepét jelképezi az Egyesült Államok megalapításában. Ez bukkant fel a 2004-es „A nemzet aranya” című filmben is. Az első szabadkőműves ábrázolás 14 évvel a pecsét elkészülte után jelent meg, és nem mindig tartalmazza a piramist, még ha a háromszög, ami időnként felbukkan náluk, hasonlít is egy piramisra. A piramis felülete világos, azonban annak nyugati oldala árnyékolt. Ez utalhat arra, hogy az Egyesült Államok (újonnan alakulva) nem tudja, hogy mihez kezdjen a nyugati civilizációkkal, illetve még nem áll módjában felfedezni. A piramis körül, illetve annak közvetlen tövében két növényt is látunk, ezek eredete ismeretlen, sajnálatos módon olyan kicsik, hogy nem lehet beazonosítani őket annak ellenére, hogy tucatnyian próbálkoztak már vele. Egyesek odáig mentek, hogy biológusokat is bevontak a kutatásba, de nem zárult eredménnyel a kísérlet. Az ábra túl kicsi, és még nagy felbontásban is túlságosan életlen ahhoz, hogy ennyiből pontos fajmeghatározást lehessen végezni. Szőrszálhasogatásnak tűnik a dolog, de az amerikaiak az egydolláros kérdéskörét halálosan komolyan veszik, és azt se feledjük, hogy szimbolisztikai szempontból hasznos információval lehetnénk gazdagabbak, már ha van egyáltalán bármiféle jelentése a növényzetnek. Esetlegesen cáfolná azt a még mindig elterjedt nézetet, miszerint a növényeket csak véletlenszerűen, nem gondolkodva, ihletszerűen „rajzolták” oda a pecsét készítői. Talán valóban okkal kerültek rá a képre. A reményt, reményteljes jövőt jelképezi. Azt, hogy az új állam létrejötte virágzást hoz majd a vidékre.



Ha kicsit tovább nézelődünk, rögtön szemünkbe ötlik az „IN GOD WE TRUST” felirat, mely voltaképp nem zavar olyan sok vizet, mint az elsőre látszik. Benjamin Franklin, aki a pecsét létrejöttében fontos szerepet játszott, és ugyebár szabadkőműves volt, abban hitt, hogy az ember egyedül nem képes véghezvinni nagy tetteket, de ha ebben az Isten is segítségére van, akkor bármit elérhet.



A jobb oldali pecsét már érdekesebb a feliratnál, bár nem annyira népszerű, mint az első pecsét, legalábbis összeesküvés elmélet körökben. A való életben azonban előszeretettel használták, és használják máig. Minden nemzeti temetőben jelen van, és rendszerint helyet kap a hősi emlékműveken is. Ráadásul az Amerikai Egyesül Államok elnökének pecsétje szintén ugyanez, kisebb módosításokkal. A hivatalos elnöki beszédek során állandóan látható a háttérben, ezzel szemben igen kevesen sejtik, valójában mit is szimbolizálhat. A pecséten látható állat nem más, mint a fehérfejű rétisas, az Egyesült Államok címerállata, amit már fentebb is megemlítettünk. Két okból választották a győzelem/dicsőség szimbólumának: Mert nem fél a vihartól, és elég okos és megfontolt hozzá, hogy átrepüljön fölötte. A sas nem visel koronát, vagy egyéb ékszereket, hisz az amerikaiak még csak most szakadtak el Angliától. Ha jobban megfigyeljük maga a pajzs is felfüggesztetlen, arra utal, hogy ez az ország már a saját lábán áll. A pajzs tetején egy fehér csík fut végig, ez sokak szerint magát a Kongresszust jelképezi, mintegy egyesítő szándékkal felruházva. Az államok lassan egy nemzetté lettek. Erre utal a sas szájában tartott szalagon futó szöveg, a „E PLURIBUS UNUM” is, melynek jelentése „Egy (létrejött) a sokból”. Vegyük csak szemügyre, mit is tart karmaiban a sas! Olajágakat, és nyilakat. Ezek önmagukban is jelentéssel bírnak, az olajág a békét, a nyilak pedig egyértelműen a háborúra utalnak. Azt jelenti, hogy a sas (az állam) nem fél a béke megőrzéséért háborúzni. Az állat feje mindig olajágak irányába fordul, azonban szemei a nyilakra tekintenek vissza, mintha sejtené a háborút, teljes készenlétben állna egy esetlegesen bekövetkező csatára.



Ezek bár elég egyértelműek, még mindig nem kezelik őket tényként, illetve nagyon sok olyan ember is akad, aki nem is hallott ezekről az értelmezésekről, csupán a befejezetlen piramisról vagy a mindent látó szemről. A valóság azonban más, ennél sokkal mélyebb dolgokat rejt magában az egydolláros. Az egyik legérdekesebb dolog, hogy az egész bankót a 13-as számra, és annak szimbólumrendszerére építették. Lássuk csak:

10 nagyobb csoportosulás látható rajta, melyek mind 13 elemet tartalmaznak egyenként.

ANNUIS COEPTIS=13 betű
E PLURIBUS UNUM=13 betű
13 szintű a befejezetlen piramis
13 csillag/pentagram látható a sas feje fölött
13 függőleges csík látható összeszámolva a pajzson
13 nyíl a sas karmaiban
13 levél az olajágon, amit a sas tart karmaiban
13 olajbogyó az olajágon

13 ovális alakzat látható mindkét pecsét szélén, melyek vízszintesen futnak tovább (ez ugye két külön elemnek számít, így jön ki a tizenhárom)

És ha ez még mindig nem lenne elég, az alábbi szavakkal, a matematika segítségével eljátszva még egy érdekes dolog válik nyilvánvalóvá. Ezek a szavak mind rajta vannak a bankón:

„FEDERAL RESERVE NOTE”
„THE UNITED STATES OF AMERICA”
„THIS NOTE IS LEGAL TENDER FOR ALL DEBTS PUBLIC AND PRIVATE”
„WASHINGTON, D.C.”
„ONE”
„TREASURER OF THE UNITED STATES”
„SECRETARY OF THE TREASURY”
„ONE DOLLAR"
„WASHINGTON”

Ha összeszámoljuk a betűket, az összesen 169, amiben a 13 pontosan 13-szor van meg. Ez is véletlen lenne?

A dolog, azonban nem ilyen egyszerű. Még mielőtt összeesküvés elméleteket szőnénk a tizenhármas köré, járjunk utána, miről is van szó! A közhiedelemben a 13-as szám szerencsétlenséget hoz, ezért nincs bizonyos épületekben (kórházakban) tizenharmadik emelet, vagy motelekben tizenhármas szoba, vagy ajtó. Az amerikaiak roppant babonásak ezzel a számmal kapcsolatban, és igen komolyan veszik mítoszát. Miért hemzseg azonban az egydolláros a 13-astól? A megrögzöttebbik tábor szerint ez is a szabadkőművesek ténykedésére utal, ugyanis a szerencseszámuk pont a 13-as volt. Mielőtt azonban mindenki egy nagyot csettintene megelégedésében, leszögeznénk, hogy van egy sokkal hihetőbb, és logikusabb magyarázat a tizenhármasra. A szám maga az eredeti 13 államot jelképezi. Ezért van 13 lépcsője a piramisnak, és ezért befejezetlen, mert mint tudjuk, azóta már nem 13 állam képezi az Amerikai Egyesült Államokat, hanem ötven. Ez megmagyarázza az egész egydollárosra levetített tizenhármas számmisztikát.

Valóban ilyen egyszerű lenne a megfejtés? Szerintünk igen. Nem kell mindenben jelentéseket fölfedezni, és nem kell mindenre áltudományos magyarázatokat ráhúzni. Ennek talán legjobb példája a híres bagoly alakzat, mely szintén az egydollároson található, mindjárt az előlapján. Egész hajmeresztő elméleteket dolgoztak ki ezen állat jelenlétére a dolláron, összehozva az Antikrisztus jelképével, vagy épp a szabadkőművesekkel. Terjedni kezdett az a már önmagában is abszurd „legenda”, miszerint a bankón látható alak egy fülesbaglyot ábrázol. Fotók jelentek meg több amerikai elnökről, és egyéb médiaszemélyiségről, melyeken mindegyikük egy fülesbagolyhoz hasonló jelet formáz ujjaival, s rögtön szárnyra kaptak az őrültebbnél őrültebb ötletek, melyek szerint például a bagoly egy hatalmas, szörnyű titok jelképe, melybe minden amerikai elnököt, és magasabb pozícióval bíró illetőt beavatnak, a titkot azonban nem árulhatják el, mert az szögestől fordítaná föl világunkat. A képen (alul) látható paca valóban bagolynak nézhető a fantáziadúsabbak számára, azonban még mielőtt ezt tényleg elhinnénk, nézzük meg az itt látható képet. Nyilvánvaló, hogy ez a véletlenszerű alakzat van odabújtatva a levelek és a keret mögé, ez kelti annak önös illúzióját, ráadásul ezt az alakzatot a bankjegy több részén is föl lehet fedezni.



A sas felett látható 13 csillagra – mely, ha jobban megnézzük, egy Dávid csillagot formáz – is van logikus magyarázat. Valójában George Washington rendelésére készült, ő ugyanis megkérdezte Haym Solomont (Haim Solomon), hogy mit kér cserébe a hadseregnek tett neves szolgálataiért cserébe. Solomon annyit felelt, hogy ő maga személyesen nem kíván semmit, viszont az „embereinek” szeretne valamit. Ennek lett eredménye, a Dávid csillag formáció. Kevesen tudják, de Haym Solomon volt az az ember, aki financiális támogatásaival szinte egyedüliként mentette meg a kontinentális hadsereget, később pedig nincstelenként halt meg.



A pecsét alkotói közül csak Benjamin Franklinről mondható el érdemben, hogy valóban a szabadkőművességgel állt kapcsolatban, és valóban elképzelhető lenne önmagában, hogy a szabadkőművesek egy komplett rejtvényt hagytak hátra az egydollároson. Az új, egyesült világrendre utaló jelek, a szabadkőművesség szimbólumai mind-mind megtalálhatók rajta, akárcsak az általuk oly kedvelt tizenhármas szám is. Ráadásul a piramis alapkövén látható dátum lehetne akár a bestia száma is, azaz a 666-os. Egyesek szerint az Illuminátusokra utal az 1776-os (MDCCLXXVI) dátum is, merthogy ekkor alakult meg az Illuminátusok rendje. Több módszer is létezik, hogy az 1776-os dátumba érkezzünk meg. Lehetséges, hogy a pecsét szabadkőműves tervezői a babiloni számrendszert használták, ami köztudottan nem a tízes számot vette alapul, hanem a hatost. Példaként a 600=1000, 60=100, és 6=10. Részletesebben nem is taglalnánk, azt hiszem, ha bárki megnézi a három piramist ábrázoló képet, akkor meglátja benne a logikát, és azt, hogy mire akar kilyukadni. És hogy ennek mennyi az esélye? Nos, nem sok, ahogyan annak sem, hogy a szabadkőművesek kreálmánya az egydolláros. Mindezt a fentebb levezetett szimbólumértelmezés tudatában jelenthetjük ki. Ez esetben azok nyertek, akik józan paraszti ésszel gondolkodtak, és történelmi tényekre vezették vissza az összes ábrázolást, ugyanis nincs szó többről, mint hagyományokról. A 13-as aktualitása ugyan elveszett, mintegy hagyományként máig látható a bankjegyen, ezzel emlékeztetve bennünket (inkább az Egyesült Államok lakóit), honnan is indultak, és hová tart az ország, mivé lett.

Mindenki maga dönti el miben hisz. És hogy miért nem aludt ki máig az egydolláros körüli hisztéria? Túl sok veterán harcolt az országért, túl sokat adva fel azért életükből, hogy aztán később az egésznek a jelentése elvesszen. Túl sokan reménykedtek, hogy Amerika egy jobb otthonná válik számukra, és túl sokan maradtak ott a csatamezőn, akik soha nem tértek haza.