Az Egyesült Államok középnyugati részén tomboló madárinfluenza járvány hihetetlen pusztítást végzett a nagyüzemi tojás és pulykatelepeken. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy a múlt héten további 20 üzemben bukkant fel a betegség és ezzel újabb 4 millió állatot kényszerültek levágni. A madarak számára rendkívül veszélyes, az embereket egyelőre békén hagyó H5N2 vírus eddig 168 helyszínen bukkant fel, 36 millió szárnyast érintve ezzel, túlnyomó részt Iowa államban és a környező területeken.

Ez az amerikai történelem eddigi legnagyobb madárinfluenza járványa. Iowaban, ami az Egyesült Államok elsőszámú tojástermelője, már a tojók 40 százalékát meg kellett semmisíteni.

A vírus azonban érintetlenül hagyta a háztáji és kisebb gazdaságokat. Miért?

Hon S. Ip, az Amerikai Földtani Szolgálat virológusa szerint a jelenség igazi rejtély a szakemberek számára. A háztáji gazdaságok általában a szabadban tartják az állatokat, ahol bármikor kapcsolatba kerülhetnek a vadon élő madarakkal, amelyek a szakemberek szerint a vírus forrásai.

A kereskedelmi felhasználásra nevelt baromfiállományokat ezzel szemben zárt térben, szigorú biológiai biztonsági előírások szerint nevelik, ami azt jelenti, hogy semmilyen kapcsolatba nem kerülhetnek a külvilággal, a dolgozók különleges csizmát és védőruhát viselnek, sőt még zuhanyozniuk is kell mielőtt az üzembe belépnek.

Ip elmondta, hogy a vadon élő madarak két módon terjeszthetik a betegséget: közvetlenül, például úgy, hogy a csirkék vagy pulykák közvetlenül érintkeznek a fertőzött ürülékkel vagy közvetetten, például a levegőben található részecskéken keresztül, amik a gazdaság szellőzőrendszerén át juthatnak be az üzembe.

„Amennyiben így terjed a betegség, azt gondolnánk, hogy a háztáji és kisgazdaságok madarait is széles körben érintenie kellene a vírusnak, de nem ez történik,”

mondta a kutató.

Emellett a betegség azután is tovább terjedt Iowa államban, miután a tojástermelők tovább szigorították a biológiai biztonsági intézkedéseket. Ip szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy a betegség a vadon élő madarakon kívül valamilyen más módon is terjedhet.

De hogyan?

Hon S. Ipnek fogalma sincs és elmondása szerint másnak se.

A Science folyóirat szerint a járvány „rejtélyes”.

„Az influenza terjedéséről elfogadott elméleteinket kihajíthatjuk az ablakon,”

mondta Michael Osterholm, a Minnesota-i Fertőző Betegségek Kutatóközpontjának igazgatója.

Tom Vilsack, az amerikai mezőgazdasági minisztérium államtitkára azzal próbálta magyarázni a jelenséget, hogy a vírus bizonyára a biztonsági protokoll megszegése miatt juthatott be a gazdaságokba.

„Előfordult például, hogy egyesek tavakból látták el ivóvízzel az állatokat. Ez baj, mert a víz fertőzött is lehet,”

nyilatkozta Vilsack egy interjúban.

„Olyan eset is volt, hogy egyesek nem zuhanyoztak az üzembe való belépés előtt, mert a zuhany nem működött. És mégis bementek.”

Miközben a hatóságok a járvány terjedési módjának megfejtésén törik a fejüket, a tojástermelők és pulykatenyésztők annak a szomorú problémának a megoldásán fáradoznak, hogy miként tudnának biztonságosan megszabadulni több millió potenciálisan fertőzött madártetemtől.

A járvány hatására komoly tojáshiány alakult ki az Egyesült Államokban és emiatt persze az árak is emelkedtek. Több cég elkezdett külföldi források illetve a tojást, mint alapanyagot kiváltó adalékok után kutatni. Az amerikai cégek helyzete nem egyszerű. Kanadában hiába keresgélnek, mert északi szomszédjuk is tőlük vásárolt eddig, Mexikót pedig szintén érintette a járvány. Európából pedig a szabályozási eltérések miatt bonyolult ilyen termékeket vásárolni.

Időkjelei: Mit gondoltok, miért nem érinti a járvány a háztáji madarakat?