Ferenc pápa két motu propriója a szentségi
házasság érvénytelenítési eljárásának
gyorsításáról

„Elősegíteni az eljárások gyorsítását, nem pedig a házasságok érvénytelenítését” – Ferenc pápa ezzel a mondattal jelöli meg a szeptember 8-án, kedden bemutatott két motu proprio célkitűzését.


A „saját indíttatásból kiadott apostoli levelek” egyike a római latin-rítusú egyháznak, a másik pedig a keleti egyházaknak szól, „Szelíd bíró Úr Jézus” illetve „Szelíd és irgalmas Jézus” bekezdésekkel.

Ferenc pápa a tíz-tíz oldalas apostoli levelek elé hosszabb bevezetőt írt, melyben elmondja a célkitűzését, eljárásmódját, a rendelkezéseket és azok érvényességét.

Az elődök nyomán és a szinódus szándéka szerint
„A lelkek üdvösségéért érzett aggodalom” indította a pápát arra, hogy ezt a „reformdokumentumot nyújtsa a püspököknek a házasság érvénytelenítésének okairól”.
Ebből a célból az „egyházjog, a lelkipásztori és bírói gyakorlat kiváló szakembereiből egy csoportot bízott meg, a Rota Romana dékánjának vezetésével, hogy vázoljanak egy reformtervezetet, szilárdan tartva magukat a házastársi kötelék felbonthatatlanságának alapelvéhez”. Ezt a tervezetet a pápa „átelmélkedte, más szakértőkkel megvitatta és végül a motu propriók formájába öntötte”. „Péter utódjának a feladata, hogy a püspöktársaival együtt oltalmazza a házasságnak a hitben és egyházfegyelemben való egységét, ugyanis a házasság a keresztény család sarokpontja és eredete.

A hívek hatalmas számára tekintettel...

Ezt a reformtörekvést táplálja a híveknek a hatalmas száma, akik jóllehet követni akarják lelkiismeretük hangját, nagyon gyakran ki vannak véve az egyház jogi struktúrájából, fizikai vagy erkölcsi távolság miatt; a szeretet és az irgalmasság megkövetelik, hogy az egyház maga mint anya megközelítse a fiait, akik elszakadva érzik magukat”.

Ne hagyjuk a késlekedés okozta kétség sötét felhőit...

Ferenc pápa hivatkozik „a legutóbbi rendkívüli szinóduson a püspöktestvérei többségének szavazatára, mely gyorsabb és egyszerűbb eljárásokat óhajtott. Ezekkel az igényekkel teljes összhangban döntött, hogy elősegítse az eljárások gyorsítását, nem pedig a házasságok érvénytelenítését. Az ítéletek késleltetett meghozatala ne hagyja sokáig a hívek szívét, akik helyzetük tisztázását várják, a kétség sötét felhői között.”
Ferenc pápa hangsúlyozza, hogy az apostoli levelében „elődei nyomdokán halad, akik azt akarták, hogy a házasság érvénytelenítésének az ügye bírói út legyen és ne pedig adminisztratív, hogy így oltalmazzák a legnagyobb mértékben a szent kötelék igazságát”.
A reform nyolc alapvető kritériuma

A motu proprio nyolc pontban sorolja fel a reform alapvető kritériumait:
  1. Egyetlen ítélet legyen a végrehajtói érvénytelenítés javára, ne pedig kettős döntés, hogy a feleket elfogadják az új szentségi házasságra.

  2. Egyetlen bíró legyen a püspök felelőssége alatt, mindenesetre klerikus, papi személy.

  3. A püspök maga bíró. A II. vatikáni zsinat tanítását szeretné ez a gyakorlatba átültetni, amely szerint a püspök a saját egyházában pásztor és fő, és ennélfogva bíró is a reá bízott hívek között.
  4. Rövidebb eljárás. Túl azon, ahogy a jogi eljárást könnyebben járhatóbbá teszi az új módszer, ezt akkor kell alkalmazni, amikor különösen nyilvánvaló tényezők állnak fönn.

  5. Fellebbezés a metropolia székhez. Illő, hogy helyreállítsák a metropolia székhez való fellebbezést, minthogy az egyháztartomány fejének ez a hivatala, mely századok óta fennáll, egy megkülönböztető jele az egyház szinodalitásának.

  6. A püspöki konferenciák feladata. A püspöki konferenciák feladata, hogy elérjék az elveszett híveket és a megtérésre vezessék, mindenkor tiszteletben tartva az egyes részegyházak püspökeinek jogait. A püspöki konferencia segítse ugyanakkor az egyes püspököket, hogy a gyakorlatban valósítsák meg a házassági ügyek eljárásának a reformját.

  7. Fellebbezés az Apostoli Székhez. Megfelelőnek látszik, hogy megmaradjon a lehetőség az Apostoli Szék rendes fellebbviteli Bíróságához, vagyis a Rota Romanához való fellebbezés lehetősége, mely tiszteletben tartja ezt az ősrégi jogi alapelvet, mely által megerősödik a kötelék a Szent Péter Széke és a részegyházak között. A Rota Romana törvényét egyébként hamarosan hozzáigazítják a reformfolyamatok szabályaihoz, a szükséges időhatáron belül.

  8. Előrejelzések a Keleti Egyházak számára. Ferenc pápa úgy látta jónak, hogy elkülönítve bocsássa ki a másikkal egy időben azokat a normákat, amelyek megreformálják a Keleti Egyházak kánonjog kódexének házasságfegyelmi eljárásait.



2015. szeptember 8.
Fordította: Vértesaljai László | Vatikáni Rádió
Fotó: L’Osservatore Romano
forrás: magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-ket-motu-proprioja-szentsegi-hazassag-ervenytelenitesi-eljarasanak-gyors




Balázs atya válaszol

Dr. BARSI BALÁZS OFM
ferences szerzetes,
teológiai tanár
Kérdés: Barsi Balázs atyához

Miért nem engedi meg a katolikus Egyház a válást még olyan esetben sem, amikor az egyik fél egyértelműen áldozat?
A református egyház pedig miért engedi meg a válást és az újraházasodást?

Balázs atya válasza:

A válás eredendően szembenáll a házasság természetével, hiszen még ha nem ölt szentségi jelleget, a házasság akkor is, lényege, eredete és rendeltetése alapján felbonthatatlan. Ezt a természeti törvényt védi Krisztus és védi az Egyház.

És – minden látszat ellenére – védi az emberi szabadságot is azzal, hogy kinyilvánítja, hogy ha az akarat szabad, akkor arra is szabad, hogy valamit szabadon egy egész életre szólóan válasszon. A szentségi házasság felbonthatatlansága jelzi, hogy a férfi és nő szeretete a legnagyobb kiteljesedésre van rendelve, tehát a szentség útja.
És mint ilyen nem lehet pusztán emberi vállalkozás, hanem a mennyek országa radikális követelménye, melynek megfelelni csak Isten kegyelméből lehetséges.

Jézus Krisztus parancsa világos: „Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza!” Az Egyháznak tehát nincs felhatalmazása arra, hogy egy érvényes házasságot felbontson, mert azzal a Szentírás, az isteni kinyilatkoztatás fölé helyezné magát. (A református egyház – ahol egyébként a házasság nem szentség – ugyancsak nem bont fel házasságot, csak tudomásul veszi, ha valaki polgárilag elválik, és belátása szerint megáldja azokat, akik polgárilag újraházasodnak.)

A Katolikus Egyház szükség esetén megparancsolja az ágytól-asztaltól való elválasztást, ám ez nem a házasság kötelékének (ligamen) felbontása, mert ilyen esetekben a feleknek tisztaságban és önmegtartóztatásban kell élniük, szentségekhez járulniuk, hiszen fájdalmasan élik az Isten által akart, de az eredeti bűn következményeként megsebzett kizárólagos kapcsolatukat. Így is a szentség útja lehet a házasság, hiszen a kereszten függő Krisztust sem kapott viszontszeretetet, ő mégis imádkozott kivégzőiért és mindnyájunkért. A kereszt és a feltámadás, az örök élet hite ilyenkor különösen felragyog azok életében, akik elválasztva, de el nem válva, fájdalmasan élik a hűséget.

Az is előfordul, hogy a Katolikus Egyház bizonyos esetekben, alapos vizsgálat után semmisnek nyilvánít egy házasságot, vagyis nem felbontja, hanem érvénytelennek nyilvánítja, kijelentve róla, hogy létre sem jött, mert a szentség lényeges elemei hiányoztak, hiába volt a harangzúgás és a nászinduló, a gyűrűhúzás és az egyházi áldás. Persze kényes terület ez is, és a nagyszámú semmisnek nyilvánítás megkérdőjelezi a katolikus házasok felkészítésének minőségét.

Azt, akit házastársa elhagy, az Egyház nem bünteti, hanem segíti, erősíti, gondozza, és arra az esetre, ha kitartva életállapotában a szentség útján marad, megígéri neki az örök életet. De még az elvált, majd polgárilag újraházasodott híveit sem taszítja el az Egyház, hiszen – a közhiedelemmel ellentétben – attól, hogy szentségtörő életállapotuk miatt nem áldozhatnak, még nincsenek kiközösítve. Lelkipásztori gondoskodás veszi őket körül, melyben éppen azért bízhatnak, mert az Egyház hűséges Krisztushoz, aki által ők maguk is új, isteni életre születtek a keresztségben a Szentlélek erejéből.



További részletek erről a témáról:
Az életszentség titka, 2006-os kiadás: 109-129. o., 2010-es kiadás: 113-133. o.
forrás: barsibalazs.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=89





Ferenc két motu propriója a szentségi házasság
érvénytelenítési eljárásának gyorsításáról

Így felelt: „Nem olvastátok, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette őket, és azt mondta: Ezért a férfi elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy test lesz a kettő? Most már többé nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.” [Mt 19,4-6]

Ferenc, - aki pápa - saját - szerintem előírt útján - haladva megint olyat lépett - döntött -, ami megkérdőjelezi az Egyház kétezer éves krisztusi tanítását. Eddigi nyilatkozati, döntései is csak aláásták a hagyományozott tanítást, azt devalválták, illetve azt sugározták a híveknek, hogy lényegtelenek, UGYAN IS A PÁPA MONDTA. A házasság szentségével megint egy alappillért bont le Ferenc, amikor az irgalom nevében azt írja elő, hogy gyorsítsák fel az érvénytelenítést. Igen, egyenlőre még nem azt mondja, hogy bontsák fel a házasságot, hanem csak érvénytelenítsék, azaz létre sem jöttnek nyilvánítsák.

Ez megint az a szint, amikor kezdem elmosni a tanításban az eleve kijelölt határvonalat, majd amikor elég idő eltelt és nem látszanak - tisztán - a határvonalak, akkor át lehet térni a felbontásra is, mert a népek már nem érzik a különbséget, pontosabban csak azt fogják látni, érzékelni, hogy eddig is fel lehetett bontani (óh, nem csak érvényteleníteni, de hát mi a különbség a kettő között), a végeredmény ugyan az.



2015. szeptember 11.
Apologéta
forrás: apologetica-hitvedelem.blogspot.hu/2015/09/ferenc-ket-motu-proprioja-szentsegi.html#more