Új ismeretek láttak napvilágot a magyarság származását, uralkodói vérvonalát, szakrális spiritualitását és Istenhez fűződő viszonyát illetően. A korszakalkotó és tabudöntögető adatok, melyek arra hivatottak, hogy megerősítsék nemzetünk magyarság-tudatát és visszaadják néki jogos önbizalmát és önbecsülését, felbőszítette a konzervatív szemléletű történelem híveit a helyett, hogy újragondolnák és új alapokra helyeznék a szemmel láthatóan részint meghamisított és kitalált, részint elutasított magyar ősiséget. Ebbe a kérdésbe tartozik Ős-budavár enigmája is.

Vágjunk is a közepébe! Az alapkérdés, amire a választ keressük, a következő: Hol található Alba Regia, az Árpádok szentséges erőkkel áthatott fővárosa, ahol végül a Szent Koronát a mindenkori szakrális magyar király fejére helyezvén égi, isteni erőkkel képezték ki, majd pedig vértezték fel az avatási ceremónia keretében a soron következő uralkodót?

Ha pedig be tudnánk azonosítani ezt a térséget, akkor az vajon többet is elárulhat számunkra egyrészt a múltunkról, másrészt a jövőnkről? Mit tudnának a jelenkori látók és tudók hasznosítani e szakrális szegelet örökségéből spirituális szempontból?

http://szittya.com/

Ősbuda kérdésének megválaszolásához végezzünk egy kis időutazást a Kárpát-őshaza olyan távoli múltjába, amelynek kutatása – ha lehet – még nagyobb ellenállást váltott ki egyes körökből, mint az hunok és a magyarok eddigi őstörténete.

Thierry Amadé, a híres 19. századi francia kutató, aki egész életében megszállottan foglalkozott Atilla és a hunok históriájával, beszámol egy francia hagyományról, mely szerint az ősfranciák, a gallok a trójai csata után elmenekültek Kis-Ázsiából. A trójai herceg vezette nép a Kárpát-medencébe vándorolt, mai divatos szóval migránsok voltak.

Itt uralkodójuk székhelyet is alapított. Fővárosuk a Szikambria (Sicambria) nevet kapta. Az ott élők magukat szikambereknek hívták.

Attila később egy ugyanilyen várost építetett a mai Visegrádi- és Pilis-hegység régiójában. Tehát már két azonos nevű fővárossal van dolgunk.

Mindezek tükrében értékelni tudjuk Thierry azon megállapítását, mely szerint a két Szikambria ugyanaz, mivel Attila az ott talált romokon építette úját saját székhelyét.

A két főváros megalapítása között több mint ezer esztendő telt el, mialatt a szikamberek továbbvándoroltak nyugatra és a mai Franciaország területén telepedtek le, ahol fővárosuk Párizs lett. Párizs neve egy Parisz nevű trójai hercegre utal, akinek a görög mitológia szerint roppant kalandos élete volt.

Emlékeztetőül egy kis adalék: Hermész Pariszt kérte fel arra, hogy Erisz almájának ügyében döntést hozzon. A három vetélkedő istennő – Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité – közül Parisz az utóbbit választotta. Ennek következtében vált a két másik istennő Trója ellenségévé, ami végül Trója pusztulásához vezetett.

http://pctrs.network.hu/

A történelmi bizonyítékokat pedig I. Szulejmán egyik krónikája szolgáltatja, a Tarih-i Üngürüsz, amely egy Paradisz nevű király Firanko nevű fiát említi, aki népével útra kelt Pannóniába. Majd talált egy Szikara nevű hegyet, ahol székhelyet építtetett.

Később egy Iszkender nevű király tört a szikamberek ellen. A történetet bonyolítja, hogy egyesek őt Nagy Sándorral azonosítják, aki több száz évvel később élt, de ez a történeti szál most mellékes. A lényeg ugyanis az, hogy Firanko Iszkender elől nyugat felé menekült és apjáról, Paradiszról nevezte el a fővárost. (Feltehetően ez a személy Homérosznál az egykori trójai király, Primaosz.) Firanko nevéből fakad a török geszta szerint az ország neve: „Firandzsijja”, amit mi Franciaországnak hívunk.

Tehát találtunk két teóriát: egy francia hagyományokon és egy népi elbeszéléseken alapulót, illetve egy szultánnak fordított-írott krónikáét. A konkrét kérdést így tehetnénk fel: azonos-e egymással a két Szikambria: Parisz/Firanko és Attila Szikambriája?

Mielőtt szabatosan válaszolnánk a kérdésre, vezessünk be még egy történeti szálat! A magyar krónikák Alba Regia városát, magyarul Fehérvárat nem azonosítják a mai Székesfehérvárral, mint ahogyan azt elvárjuk tőle. Számos ellentmondás és érthetetlen részlet fakad abból, ha a mai Székesfehérvárt tekintjük Alba Regiának. Ilyen például Anonymus beszámolója, aki szerint III. Béla egyszer Fehérvárról Esztergomba vágtatott, majd még aznap este visszatért a fehérvéri várba. Ez nonszensz. Képtelenség lóháton ezt az utat megtenni, ha a mai Székesfehérvár és a mai Esztergom közötti távolságban és domborzati viszonyokban gondolkodunk.

Ez a paradoxon viszont egy csapásra feloldódik akkor, ha megfontolás tárgyává tesszük Lánszki Imre elméletét, melynek alapján FEHÉRVÁR nem azonos a mai Székesfehérvárral, hanem Visegrád közelében állt egykoron. Nem a fent említett kutató az egyetlen, aki úgy látja, hogy a mai Buda vára megépítése előtt valahol a Dunakanyarban, a Pilisben volt az ominózus királykoronázó Fehérvár.

Erre több minden is következtetni enged: műholdfelvételek, hévizek, krónikák egyes részletei, sőt Visegrád német neve is sokat sejtet: Weisserburg, azaz Fehérvár. Ugyanide vezet Visegrád szláv nevének elemzése is.

Természetesen ez egy hatalmas térség lehetett egykoron, amely nem esik pontosan egybe a mai Visegráddal, ám ha a Képes Krónika ama képét vesszük alapul, amelyen Ősbudavár magasodik a háttérben, akkor egyértelműen hegyeket vélünk felfedezni, melyek a mai Székesfehérvárra enyhén szólva sem jellemzőek. Így fennáll annak lehetősége, hogy a Képes Krónika téved, amikor Árpád honfoglaló magyarjait Ősbudavárra érkezvén hegyek övezte térségben ábrázolja, avagy azok tévednek, akik Ősbudavárat nem Budakalász-Pomáz-Visegrád környékén keresik.

Összefoglalva, három Fehérvárról szereztünk eddig tudományt: a trójaiak alapította Szikambriáról, valamint Attila, hun király székvárosáról, továbbá Árpád vezér Fehérváráról.

A nagy dilemma úgy oldható fel, hogy tudomásunkra jut, hogy Attila nem üres, lakatlan vidékre érkezett, amikor hunjaival a Kárpát-medencébe bemasírozott, hanem egy azonos nyelvet, ti. a hunok nyelvét beszélő népet talált itt. Ők lehettek a trójai szikamberek leszármazottjai. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az első Szikambria megalapítói trójaiak voltak, akik pedig a szkítákhoz tartoztak, akkor a kör bezárul.

Vannak, akik etimológiai alapon bizonyítják a szikamberek szkíta mivoltát, mondván, a „szik” gyök a száraz, a szikes pusztákra és a sztyeppékre utal, ami összekapcsolja egymással a belső-ázsiai őshazából származó népeket: a szkítákat, a trójaiakat, a szikambereket, a hunokat, a székelyeket nyelvileg és vallásilag egyaránt. Így nyer értelmet a székvárosok alapítása: Szikambria, Ős-Budavár, Fehérvár. Ne feledjük, hogy a mai Budát csak 1247-ben kezdte el építtetni IV. Béla a tatárjárás után.

Az ősi föld ősi titkokat rejt.