Ezt is tudjad a szentmiséről

A II. vatikáni zsinat határozatai közt olvassuk: „A vasárnap, vagyis az Úr napja a legősibb ünnepnap. Ezt kell a legnagyobb nyomatékkal a hívek vallásos gyakorlatába ajánlani, és azon kell lenni, hogy egyúttal ez legyen az öröm napja és minden munkától való szünet napja!

Incze Dénes
szentszéki tanácsos,
c. esperes, ny. plébános,
Tusnádfürdő díszpolgára
1946.05.26. – 2015.08.11.
Ezen a napon kötelesek a Krisztusban hívők összejönni, hogy Isten igéjének meghallgatásával és az Eucharisztiának vételével megemlékezzenek az Úr Jézus szenvedéséről, feltámadásáról, így hálát adjanak Istennek, aki őket újjászülte az élő reményben, Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által!”

Ezt fejezte ki az első század tanítása is a szentmiséről, amelyet a Didache (A tizenkét apostol tanítása) című könyv őrzött meg számunkra: „Az Úr napján jöjjetek össze, törjétek meg a kenyeret és ünnepeljétek meg az Eucharisztiát. Előbb azonban valljátok meg a ti bűneiteket, hogy így áldozatotok szent legyen.

Senki olyan ne találtassék közöttetek, akinek társával viszálya van, és még ki nem békült vele, hogy be ne szennyezze a ti áldozatotokat. Mert így hangzik az Úr szava: Mindenhol és mindenkor tiszta áldozatot hozzatok nekem, mert én vagyok a nagy Király, mondá az Úr, és csodálatos az én nevem a népek között!”

Vallási életünk fájáról szebbnél szebb ájtatosságok dús hajtása fakadt 2000 évünk alatt: litániák, keresztutak, rózsafüzérek, vecsernyék, búcsújárások stb. De egy sem kötelező, csak ajánlatos. Nem így a szentmise. Az egyház ezt nem bízza a tetszésünkre.
Minden 7. életévét betöltött katolikus kereszténynek súlyos bűn terhe alatt kötelező a vasárnapi, és kötelező ünnepnapi szentmisén való részvétel. Nem elég a tévében, rádióban közvetített szentmise követése. Részt kell venni a teljes szentmisén, elejétől a végig. A zsinat tanítja: „A szentmise mintegy két részből tevődik össze: az Ige és az Eucharisztia liturgiájából.De ez a két rész olyan szorosan kapcsolódik össze, hogy egy egységes istentiszteleti cselekményt alkot. A lelkipásztorok buzgón tanítsák meg a híveket, hogy vas. és a parancsolt ünnepeken a teljes szentmisén vegyenek részt!”

A régi erkölcstanok hangsúlyozták, hogy a szentmise hanyagságból történő elmulasztása halálos bűn. Pontosan kicentizték, mennyi elmulasztása bocsánatos, mennyi pedig a halálos bűn. A hívek tudták, hogy egy kicsit lehet késni a szentmiséről. A zsinat erről nem beszél. Inkább azt hangsúlyozza, hogy kezdettől a végéig ott kell lenni. Ma a moralisták nem dobálóznak a halálos bűnökkel, de sokan vannak közöttük, akik állítják, hogy aki sokszor elkésik vagy mindig, az előbb-utóbb súlyos bűnt követ el.

Az érvényes szentmiséhez szükséges a szándék és a figyelem. Mert aki végigaludta, az nem vett részt szentmisén. Aki csak azért megy, hogy orgonaszót halljon vagy mást kísér el, az sem. Aki azért jött, hogy a templom művészi értékeit lássa, de nincs szándékában részt venni a szentmisén, nem tett eleget a parancsnak.

Fontos a figyelem is, hogy az eszem ne járjon máshol, hanem bekapcsolódjak a közös énekbe, imába. Együtt imádkozom a pappal. Nem forgatom fejem minden ajtónyílásra, hogy kik késtek el. Magam sem kések el. Lehetőleg minél közelebb ülök az áldozati oltárhoz. (Régente ide nem ülhettek a nagy bűnösök. Ennek maradványa az, hogy sokan ma is hátul bujkálnak!)

A szentmise alatt nem beszélgetek másokkal, nem köszöntök másokat, nincs kézfogás. A templomba belépve keresztet vetek a szenteltvízbe mártott jobb kezemmel, majd mielőtt a helyemre ülnék, ránézek a szentségházra és térdet hajtok. Leülök helyemre és imádságba, elmélkedésbe kezdek. Nem kommentálom szomszédomnak a prédikációt.

Hogy ne késsünk el, induljunk időben. Erre figyelmeztet a hármas haragszó. Az első: készülj, a második: indulj, a harmadik: légy ott! Nem illik kifelé indulni addig, míg a pap az oltárnál van. Tiszteletlenség.

A szentmise a mi legdrágább közös imádságunk. A megváltás ünneplése. Benne Jézussal találkozunk. XII. Piusz pápa írja: „A kereszt ereje a szentmiseáldozaton keresztül jut el hozzánk, hogy eltörölje minden elkövetett bűnünket”. Ezért ha egyéb nem is, hibáid és bűneid hozzanak el a szentmisére. A zsinat szava megfontolásra késztet: „Szükséges, hogy a hívek is felajánlják önmagukat áldozati ajándékul!” Úgy, ahogyan szép egyházi énekünk írja:

Mi is a szívünket, búnkat, örömünket áldozzuk, ó, Atyánk, neked.
Kezed áld vagy büntet, egész életünket adtad, hát el is veheted.
Jézusért bízva szenvedünk, Jézusé legyen életünk,
Ki értünk felfeszíttetett!


Incze Dénes
forrás: vasarnap.katolikhos.ro/42-szam-2011-oktober-16/347-utjelz800/752-ezt-is-tudjad-a-szentmiserl