A „forradalminak” nevezett technológia célja, hogy alapjaiban változtassa meg a jelenlegi pénzhasználatot és mérföldkőnek számít a készpénz nélküli világ megvalósulása felé.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy amennyiben ez a technológia az emberiség javát szolgálja, miért kell titokban tartani? Mi az, amit nem akarnak az orrunkra kötni?

Nem tudni hogyan és miért, de a titkolózás ellenére a Bloomberg mégis képes volt tudósítani a találkozóról, „A titkos ülésen, ahol a Wall Street az új digitális pénzt tesztelte” című cikkében. Vajon csak névben volt titkos az összejövetel, hogy ezzel tegyék csábítóvá a technológiát, hiszen, ami nehezen elérhető, azt mindenki jobban akarja?

Egy hétfői napon idén áprilisban a világ legnagyobb pénzintézeteinek 100 képviselője gyűlt össze a Nasdaq New York-i irodájában a Times Square-en. Nem azért jöttek össze, hogy a blockchain-ről, a pénzvilágot átalakítani hivatott új technológiáról csevegjenek, hanem azért, hogy továbbfejlesszék és teszteljék a szoftvert.

A nap végére egy forradalmi esemény szemtanúi lettek: az amerikai dollár olyan tisztán digitális eszközzé alakult, amivel azonnal kereskedni és fizetni lehet. Ezt ígéri a blockchain¹, aminek lényege, hogy a nehézkes és hibákkal teletűzdelt rendszert, amiben jelenleg egy napba is beletelhet, mire a pénzünket átvisszük a városon vagy a világon, egy olyanra cseréli, amiben mindez azonnali bizonyossággal megtörténik.

Érdemes megfigyelni, hogy a Bloomberg cikk nevezi titkosnak a találkozót. Nézzük a továbbiakat:

Miközben a bankszámlán tartott pénz ma is elektronikusan mozog, az ilyen tranzakciókat irányító rendszer egészen más, mint, amikor azt mondjuk, hogy a pénz digitális. Az elektronikus fizetéssel lényegében egy üzenet segítségével mondjuk meg a rendszernek, hogy a készpénzt az egyik számláról a másikra mozgassa és ennek egyeztetéséhez időre van szükség. Bizonyos esetekben napokba is telhet, mire a pénz megérkezik az egyik számláról a másikra, mert a bankok megvárják a tranzakció megerősítését.

A digitális dollár esetében azonban a blockchain rendszerhez hasonlóan a pénz már eleve a rendszerben van, így azonnal bármilyen eszközre átváltható.

„Ahelyett tehát, hogy egy jelentést vagy üzenetet mozgatnánk, magát az eszközt mozgatjuk,” mondja Ludwin. „A fizetés és annak rendezése tulajdonképpen egyetlen műveletté válik.”

Ez az újítás a készpénznélküliség felé mutató többi lépés és persze a jövőre vonatkozó próféciák ismeretében válik érdekessé.

Bizonyára sokan tudják, hogy Svédországban a tranzakciók 95 százaléka készpénz nélkül zajlik, ahol százával számolják fel a pénzkiadó automatákat. Dániában a kormány kimondott célja, hogy 2030-ra teljesen felszámolja a készpénzt az országban. A legnagyobb norvég bank pedig arra szólított fel, hogy minden készpénzt vonjanak ki a rendszerből.

Ezek az észak-európai országok élen járnak a készpénznélküliségben, de Európa többi része sem tétlenkedik. A folyamat elindult, a bankok pedig üdvözlik a változást, hiszen a hitel- és bankkártyák után különböző díjakat számolhatnak fel, miközben saját költségeik valójában csökkennek, ráadásul idővel minden egyes ember kénytelen lesz valamelyik bank ügyfelévé válni.

Az állam is örül az iránynak, egyrészt az adóelkerülés felszámolása, másrészt a pénzügyi tranzakciók nyomon követhetősége miatt.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az állam dönti el, hogy ki vehet vagy adhat el, amiből az következik, hogy bármilyen előírást rákényszeríthet állampolgáraira, legyen az egy személyazonosító módszer, hűségnyilatkozat vagy eskü. Képzeljük el mindezt egy globálisan központosított rendszer részeként. Hallottunk már ilyesmiről valahol?

1. A blockchain egy megosztott, decentralizált adatbázis üzleti szereplők részere. A Bitcoinhoz hasonlóan az egyes felhasználók mindegyike tárolja és hozzáfér a folyamatosan növekvő adatbázishoz („distributed ledger”), miközben nincs szükség egy központi egységre vagy nyilvántartásra. Ez a technológia hatalmas összeget spórolhat meg a bankoknak pár éven belül, ráadásul gyorsabbá teheti az elszámolást.(forrás) [↩]