A Facebook fellebbez a döntés ellen, ami a Belga Adatvédelmi Bizottság által indított per eredményeként született, azzal vádolva a céget, hogy az érintettek jóváhagyása nélkül követi őket.

A Facebook úgynevezett „datr sütiket” használ azok online követésére, akik meglátogatnak egy Facebook oldalt vagy rákattintanak egy Facebook „Tetszik” gombra. A süti akkor is telepítésre kerül a böngészőben, ha az illető nem regisztrált felhasználója a közösségi hálózatnak és akár két évig is ott maradhat, lehetővé téve a Facebook számára, hogy minden további látogatás vagy „Tetszik” gombra történő kattintás alkalmával kihasználja a süti biztosította lehetőségeket.

„A bíróság kimondta, hogy ez személyes adatnak minősül, amit a Facebook csak akkor használhat, ha az internetfelhasználó erre kifejezett hozzájárulását adta a belga adatvédelmi törvényeknek megfelelően,” áll a bíróság közleményében.

A Facebook azzal érvel, hogy a datr süti a webböngészőhöz, nem pedig a böngésző személyhez köthető, és csupán a legitim és a rosszindulatú látogatások között próbál különbséget tenni és kijelentette, hogy mivel a cég európai központja Írországban van bejegyezve, kizárólag az ír adatvédelmi biztos szabályozása vonatkozik rá.

„Több mint öt éve használjuk a datr sütit, hogy a Facebookot biztonságban tartsuk 1,5 milliárd felhasználónk számára. Fellebbezni fogunk a döntés ellen és azon vagyunk, hogy az oldal elérésében bekövetkező fennakadásokat minimálisra csökkentsük Belgiumban,”

mondta a Facebook szóvivője az AFP hírügynökség számára emailben küldött nyilatkozatban.

A Facebook ellen még 2011-ben Ausztriában, egy akkor még joghallgató által indított Európa kontra Facebook néven ismertté vált perben is új fejlemények vannak.

Bár az év elején az osztrák bíróság azt mondta, hogy nem illetékes tárgyalni az ügyet, a fellebbviteli bíróság felülírta ezt a döntést, tegnap pedig a Techcrunch már arról írt, hogy a per az osztrák legfelsőbb bíróság előtt van.

A joghallgatóhoz csatlakozott 25 000 felperes kitart amellett, hogy a Facebook jogtalanul gyűjti a felhasználók adatait. Amennyiben a bíróság a felperesek javára dönt, a fejenként követelt 500 eurós kártalanítás 12,5 milliárd eurót venne ki a közösségi oldal kasszájából.