Purhab őrizte Komáromban a vizsolyi bibliát

Hollywoodi rendezőket is megihlethetne a Vizsolyon őrzött Károlyi-Biblia kálváriája: az 1590-ben nyomtatott ritkaság ugyanis a 2000-es évek elején egy komáromi padláson pihent fóliába és purhabba bújtatva. A tatabányai tolvajok véletlenszerű elfogása volt az igazi fordulópont a bűnügy felderítésében.


A páratlan dokumentum nyomtatását ma, (2020.07.20.)
430 éve, 1590. július 20-án fejezték be
(Fotó: Vajda János)

A Vizsolyi Biblia a 16. századi magyar nyomdászat csúcsteljesítménye is, mint könyvészeti műalkotás, a kor reneszánsz kézműves nyomdakultúrájának egyik legbecsesebb műkincse, olvasható a látogatóközpontja oldalán. A páratlan dokumentum nyomtatását ma 430 éve, 1590. július 20-án fejezték be. Hasonló szuperlatívuszokkal azonban nem illethetjük azt a 2000-es években történt bűntényt, amelynek főszereplője a Károlyi Gáspár által fordított Biblia Vizsolyon őrzött példánya volt. Legfeljebb kalandosnak.

Nagy bátorság volt kinyomtatni

Már maga a magyar nyelvű Biblia megszületése sem volt akármilyen történet egyébként. Noha magát a Bibliát először a 15. században (vagyis az 1400-as években), a huszita felkelés idején fordították magyarra, az nyomtatásban nem jelent meg és csak korai másolatai maradtak fenn. Az első nyomdába került fordítás Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven című munkája volt 1533-ban, ezt követte Sylvester János Újtestamentuma 1541-ben, majd Heltai Gáspár kísérelte meg 1551 és 1565 között a teljes kiadást.

Károlyi (Károli) Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-ban lett a gönci gyülekezet lelkipásztora. Az apokrif leveleket is tartalmazó teljes bibliafordításának 1586-ban látott hozzá, ekkorra már a pestisjárványok miatt elvesztette feleségét és gyermekeit. A vállalkozás azonban nem nyerte el mindenki tetszését: már a kinyomtatás pillanatában sem kapta meg a Habsburg császártól a királyi cenzúra engedélyét. Megszületésekor a fordítók, de különösen a nyomdász Mantskovit Bálint sokat kockáztatott: engedély nélkül Bibliát kinyomtatni, akár börtönt és vagyonelkobzást is vonhatott volna maga után.

Ráadásul egy korabeli vizsolyi tiszttartó, Tippán János fel is jelentette a nyomda működését a királynál. Noha évszázadokon át üldözték, kiemelt helye volt például Rákóczi György fejedelemnél: ő a Vizsolyi Bibliáját hadjárataira is magával vitte, hogy erőt merítsen Isten igéjéből a halálos veszedelemben. Károlyi Gáspár hagyatéki anyagában örököseinek szánt legbecsesebb örökség, melyet pontosan számba vettek. Gyülekezetek, főúri családok, kollégiumok és nagykönyvtárak féltve őrzött kincse, melyet azóta is reformációs kiállítások egyik reneszánsz ékköveként mutatnak be.


A Vizsolyi Biblia a Vizsolyi Református Templomban manapság
(Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet)

A londoni aukción eladott példány híre Bölcskei Gusztáv püspöknek is eszébe jutott, a motiváció kapcsán. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek beszélt arról, hogy a tettes vagy tettesek szerinte Magyarországon nem tudják értékesíteni az ellopott könyvet. Annyit viszont már tudni lehetett, hogy a vizsolyi templom egyik ajtaját baltával felfeszítve vitték az üvegbúra alatt őrzött nyomtatványt, az éjszaka közepén. A balta nyele egy gyerekjáróka lábából készült.

Tehát 2002. február 10-ére eltűnt a biblia a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Vizsolyról, határellenőrzést szigorítottak, többmilliós nyomravezetői díjat tűztek ki, és hamarosan a nyomozók látóterébe is került egy lehetséges gyanúsított. Egy harmincas éveiben járó rokkantnyugdíjas. Őrizetbe is vették, letartóztatásba is került, de aztán az Encsi Városi Bíróság 2003 tavaszán szabadlábra helyezte.

A fordulat autóval érkezett

Az idő telt, a bibliának se híre, se hamva nem volt…egészen szeptemberig. Ekkor történt ugyanis, hogy a miskolci rendőrök megállítottak egy autót, benne egy párral. Eddig semmi érdekes nem lenne ebben, nap mint nap számolunk be közúti igazoltatásokról mi is, de a párocska egészen zavartan viselkedett. Hihették a rendőrök, hogy a kocsi papírjai miatt aggódnak, ugyanis az sem volt rendben. Ekkor azonban a tatabányai férfi és nő előállt a farbával: közük van a Vizsolyi Biblia ellopásához.

Az események ekkor felgyorsultak, és kiderült, hogy anno is jó nyomon indultak el az egyenruhások, ugyanis kiderült, ki volt a felbujtó: az a bizonyos harmincas rokkantnyugdíjas Pestről. Tettestársként egy szintén hasonló korú komáromi férfi is képbe került. A tatabányai párocska vallomása segített tisztázni, mi történt: a komáromi férfi tört be a templomba, majd odaadta az értékes könyvet a duónak, azzal, hogy vigyék azt Pestre.

Purhab vigyázott a nemzeti kincsre a padláson

A korabeli újságcikkekből és MTI-anyagokból az nem derül ki, hogyan került ezután mégis Komáromba a biblia, de végül ott találtak meg a rendőrök. Kiderült, hogy már korábban is tartottak házkutatást a házban, aminek padlásán, egy tartály alatt, a szigetelés mögé rejtve, fóliába csomagolva és purhabbal körbefújva pihent a zsákmány. Szerencsére sértetlenül.


Korabeli beszámoló a biblia megtalálásáról
(a 24 Órában)

A bíróság első fokon letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a kvartettet. Az elsőrendű vádlottat másfél, a másodrendűt pedig egy év végrehajtandó börtönre ítélte a bíróság, míg a harmad- és a negyedrendű egy-egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az elsőrendű vádlott a komáromi betörő, a másodrendű a fővárosi felbujtó volt. A Vizsolyi Bibliát azért lopták el, hogy nyomdai úton hamisítsák.
A legtöbbször megjelent magyar könyv

A Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása 1981-ben 28 ezer példányban jelent meg, s a borsos ár ellenére újra kellett nyomni. 2002. február 10-én a vizsolyi templomból ellopták az ott őrzött példányt, amelyet végül Komáromban találtak meg, így visszakerült eredeti helyére.

A Vizsolyi Biblia nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen, ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv.

A Vizsolyi Biblia 2015. január 29-e óta, a hungarikum törvény védelme alá helyezett minősített érték, a magyar kultúra csúcsteljesítménye, a fordítói, szöveg-gondozói és kiadói (nyomtatási) munkák egyedülálló hatástörténete okán. Kulturális örökség szakterületi kategóriában, a magyar protestantizmus egyetlen hungarikuma, mely a magyar nyelviség, nemzeti identitás és reformációs kegyesség hitéleti gyümölcse. Értékvilága, Károlyi Gáspár nyelvezete, Szenci-Molnár Albert nyelvi- szöveggondozása és nyelvművelő munkássága a nyomtatott mű formai díszei magyarságunk közösségélményének egyik legszebb tárgyiasult forrásává teszik.

2020 július 25.
kemma Szűr Annamária (2020.07.20.)
forrás: boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/purhab-orizte-komaromban-a-vizsolyi-bibliat-4422953/




A Könyvek Könyve – 430 éves a Vizsolyi Biblia
„…szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni; egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”
Károlyi Gáspár vallomása – A Könyvek Könyve

Négyszázharminc éve, 1590. július 20-án fejezték be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyon a Károlyi Gáspár által fordított Biblia, a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának nyomtatását.
Az első teljes, az eredeti nyelvekről való magyar bibliafordítás, az úgynevezett Vizsolyi Biblia Károli Gáspár munkája. Az elnevezés a kinyomtatás helyére, a Hernád menti Vizsoly községre utal. Itt működött rövid ideig Mantskovit Bálint nyomdája, mely dacolva a protestáns nyomdák elkobzására vonatkozó rendelettel, végül is alig két esztendő alatt kinyomtatta a Bibliát. (Az eredeti, 1590-es kiadást 1981-ben hasonmás változatban megjelentette a Helikon Kiadó.)

Károli – eredeti nevén Radicsics Gáspár (1529 körül-1591) – Nagykárolyban született. A „Károli” nevet Nagykárolyra való emlékezésből és tiszteletből vette föl a kor humanista tudósainak mintájára: Carolus Gasparus. (Mivel írásban a „j” hangot akkor még nem jelölték „ly”-nal, nevének írása Károlinak rögzült. Kiejtése azonban már életében is Károlyi volt, s ma is ennek mondhatjuk, sőt, írhatjuk is.)

Az első teljes magyar Biblia fordítója Brassóban, majd Wittenbergben, a reformáció fellegvárában tanult. Ifjúkorától foglalkoztatta a bibliafordítás kérdése. Gönci beiktatására készített Két könyvében (1563, legújabb kiadás: Károli Gáspár, a gönci prédikátor. Magyar Hírmondó sorozat, Budapest, Magvető Kiadó, 1984) már több szentírási részletet közölt saját fordításában. A próféciák kiváló ismerőjének bizonyult. Prédikációiban és a felvidéki antitrinitáriusok (szentháromság-tagadók) elleni vitáiban is a Bibliára támaszkodott.


Vizsolyi református templom

Az 1580-as években az országban dúló pestisjárvány megfosztotta feleségétől és három gyermekétől. Megrázkódtatásai után fogott komolyan a fordításhoz, melynek elkészültében környékbeli prédikátortársai is segédkeztek. A Vizsolyi Biblia elé írott Elöljáró beszédében így vallott erről:

„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghöz vittem a Bibliának egészlen való megfordítását, melyben munkálkodtam közel három esztendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy én egy szempillantásig e nagy munkát el nem untam, hanem nagy serénységgel és szeretettel munkálkodtam, mígnem elvégezném azt… Követtük e fordításban sok jámbor, tudós embereket, kik… fordították a Bibliát… Akik ezelőtt valami részt fordítottak…, azokat is nem utáltuk meg, hanem megtekintettük.”

Az elkészült fejezeteket a gyermek Szenci Molnár Albert vitte naponta gyalogszerrel Göncről Vizsolyba hol gyalog, hol szekéren. Károli a gyors munkával járó hibákra is figyelmeztette olvasóit:

„Minden keresztény olvasókat kérek…, ha valahol az fordításban tévelgettem és az célt nem találtam, azt ne tulajdonítsák vakmerőségemnek, hanem az én gyarlóságomnak.”

A munka 1589. február 18-án kezdődött. Amikor még nem végeztek a teljes fordítással, a frissen elkészült részeket futár vitte Göncről Vizsolyba. A négy és félmillió betűt négy betűszedő napi tízezrével 450 napon át szedte. A nagy munka 1590. július 20-án fejeződött be (a főcímlapon a megjelenés ideje 1590. január 10.). A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú könyv három kötetben jelent meg.

A Vizsolyi Biblia megjelenése után nem sokkal Károli meghalt. Nagy vágya, melyről Szenci Molnár Albertnek beszélt, teljesült:

„Csak az Isten addig éltessen, míg a Bibliát kibocsáthassam, kész vagyok meghalni és Krisztushoz költözni”. Fordításának javítását maga Szenci kezdte el (Hanaui Biblia, 1608), többen folytatták (Váradi Biblia, 1661, Misztótfalusi Kis Miklós „Aranyos” Bibliája, 1685 stb.).


Károli Gáspár szobra (Fotó: Köztérkép)

A Vizsolyi Biblia a XIX-XX. század folyamán több revízión is átesett, de ezek sokszor szinte többet rontottak rajta, mint amennyit javítottak. A Vizsolyi Biblia nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette.

2007-ben megjelent a Vizsolyi Biblia, a Könyvek Könyve DVD-változata, amelyen az egyes oldalak mellett a modern szöveg is megjeleníthető. 2017-re, a reformáció 500. évfordulója tiszteletére az eredeti helyszínen, korhű nyomdagépen és papírra 200 példányban nyomtatták újra a 2015 elején a hungarikumok sorába is bekerült Vizsolyi Bibliát. Mivel a facsimile kiadást egyre többen keresik, idén februárra újabb 800 példányt készítettek.
Magyar bibliafordítások
2020 július 25.
írta: Weninger Erzsébet
forrás: montazsmagazin.hu/a-konyvek-konyve-430-eves-a-vizsolyi-biblia/