Szökőnap
Ma senkinek sincs névnapja

Az idei év szökőév, a február most 29 napos – ez azonban hagyományosan nem azt jelenti, hogy ilyenkor egy plusznapot csapnak a február végére, és jó napot.

Ennél eggyel bonyolultabb a naptári számítás: február 24. napja duplázódik meg, így a szökőnap a hagyományos év február 23. és 24. napja közé ékelődik (az eredeti 24. elé, tehát az eredeti 24-éből 25-e lesz, 25-éből 26-a, és így tovább), ezért Mátyás névnapja a naptárakban és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, ami „Mátyás ugrása” néven is ismeretes.

Ennek következtében a szökőévekben február 24. napján senki sem ünnepli a névnapját.
Idén tehát a Mátyás, Dára, Darina, Darinka, Edömér, Etel, Eunika, Euniké, Hedda, Hédi, Hedvig, Janek, János, Jávorka, Jázmin nevű embereknek egy nappal később, február 25-én lesz a névnapjuk.
A szökőnapra egyébként azért van szükség, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati vagy évszakok szerinti idővel.

A Wikipédia szócikke szerint ez azért alakult így, mert az ókori római naptár hagyományát követjük. Eredetileg amikor Numa Pompilius i. e. 700 után beemelte a téli időszakot is a számlálásba, a február 23 naposra rövidült, tehát addig volt állandó. Ekkoriban kétévente egy 22-23 napos szökőhónapot (mercedonius néven) illesztettek be, mivel az alapév 355 napból állt.

Később i. e. 46-tól az időnként beiktatott szökőnapnak is 25–26. között maradt a helye a Julianus-naptárban, mivel a római adórendszerben fontos hónapkezdő nap (kalendae) közelségét akarták ezzel elkerülni. A rómaiak a hónapok napjait nem előre, hanem a következő hónap kezdetétől levonva számolták vissza. Tehát a rómaiak a február 24. napjának megduplázásával képezték a szökőnapot.

Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás Magyarországon is terjedni látszik, néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjánál, hanem február 29-nél van feltüntetve.

Mivel az idei év szökőév, így még 311 nap van hátra ebből az évből.

forrás: telex


Szökőnap

A szökőnap a Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába beékelt toldaléknap, amelyre azért van szükség, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel

Február 29. vagy február 24.?

Annak, hogy melyik napot tekintjük szökőnapnak, naptártörténeti oka van. Nem egyszerűen kap a hónap egy toldaléknapot február végén, hanem a február 24. napja duplázódik meg, így a szökőnap a hagyományos év február 23. és 24. napja közé ékelődik (az eredeti 24. elé, tehát az eredeti 24-éből 25-e lesz, 25-éből 26-a és így tovább), ezért Mátyás névnapja a liturgikus naptárakban és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, ami „Mátyás ugrása” néven is ismeretes. Ennek következtében szökőévekben február 24. napján senki sem ünnepli a névnapját.

Ez azért alakult így, mert az ókori római naptár hagyományát követjük. Eredetileg amikor Numa Pompilius i. e. 700 után beemelte a téli időszakot is a számlálásba, a február 23 naposra rövidült, tehát addig volt állandó. Ekkoriban két évente egy 22-23 napos szökőhónapot (mercedonius néven) illesztettek be, mivel az alapév 355 napból állt. Később i. e. 46-tól az időnként beiktatott szökőnapnak is 25-26. között maradt a helye a Julianus-naptárban, mivel a római adórendszerben fontos hónapkezdő nap (kalendae) közelségét akarták ezzel elkerülni.

A rómaiak a hónapok napjait nem előre, hanem a következő hónap kezdetétől levonva számolták vissza. Tehát a rómaiak a február 24. napjának megduplázásával képezték a szökőnapot. Vagyis február 23-a március kalendaejának 6. napja, azaz a március 1. előtti 6. nap és február 24-e március kalendaejának 5. napja közé került még egy nap szökőévben, így külön nevet kapott: "március kalendaejának bissextilje", ami annyit tesz: a március kezdete előtti „másodszori” hatodik nap, ez után pedig a rendes évben is megszokott március kalendaejának 5. napja következett (ami közönséges években február 24-e, szökőévben 25-e), ezért van az, hogy nem február 29., hanem 24-e a szökőnap.

Ugyanakkor számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás Magyarországon is terjedni látszik, hiszen néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjánál, hanem február 29-nél van feltüntetve. Ennek logikája, hogy a február 29. az a dátum, ami csak a szökőévekben fordul elő, hiszen máskor a február csak 28 napos.


Szökőév

A szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál, azért, hogy a naptárt (4 évente) szinkronba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel (latinul: annus bissextilis, azaz 'szökőnapos év').

Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, ami ugyanannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest. Ha időnként beillesztünk egy plusz napot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán – akkor ez a csúszás korrigálható.

A szökőnapokat – melyek a naptárat hangolják össze a csillagászati év hosszával – nem szabad összekeverni a szökőmásodpercekkel vagy „ugrómásodpercekkel”, amelyek az órát hozzák szinkronba a nap hosszával. A Gergely-naptár

A világ legtöbb országában a Gergely-naptárt használják, mely 1582-ből XIII. Gergely pápától származik. Az első nikaiai zsinat (325) óta, amikor is a tavasz kezdőnapját március 21-ében állapították meg, az eltérés már 10 napra nőtt a julián naptár és a csillagászati naptár közt. Ezért 1582-ben Gergely pápa elrendelte, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy ezáltal az eltérést kiküszöböljék. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21-e szombat után, november 1-je vasárnap következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Ez a naptár meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz.

Mely évek a szökőévek?

Egy év akkor szökőév, ha
az évszám maradék nélkül osztható 4-gyel, de nem osztható 100-zal,
kivéve, ha az évszám osztható 400-zal.

A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut a kettős szabály alkalmazásával. (Az esetek valós volta miatt a 400/4=100 végeredményből le kell vonni a 400 előtti 100. éveket, amelyekből 3 van. Így lesz a képlet teljes:400/4=100-3=97.)

Ez alapján tehát szökőév 1976, 1980, 1984, 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 és 2024. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, 2200 és 2300.
Viszont szökőévek a következő esztendők: 1600, 2000 és 2400.

A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza kb. 365,2422 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0003 nap. Ez azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 3000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. John Herschel (1792–1871) javasolta – másokkal egyetemben – hogy a pontosság kedvéért minden 4000. év legyen kivételesen nem szökőév, azonban ez a javaslat nem élvez támogatást, főként annak ritka alkalmazása miatt.

Melyik nap a szökőnap?

A szökőnap február 24. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ. Ám tévesen gyakran február 29-ét tartják szökőnapnak.

A julián naptár

A julián naptár minden 4-gyel osztható év februárjában egy plusz napot iktat be. E szabály alapján egy átlagos év hossza 365,25 nap lesz. A különbség a csillagászati évhez képest 0,0076 nap évente, ez pedig azt jelenti, hogy 130 év alatt a csillagászati év 1 nappal megelőzi a julián naptár szerinti évet.

A julián naptár az ókori egyiptomi naptáron alapul. Az egyiptomiak azonban nem használtak szökőéveket, bár ismerték magát a jelenséget, hogy a csillagászati év csak 1460 évenként esik egybe a naptári évükkel (ennyi idő alatt áll össze a kihagyott szökőnapokból egy teljes év).

Kínai és héber naptár

Mind a kínai, mind a héber naptár holdhónapokban méri az időt, és így a szökőévnek egy külön hónapja van, a szökőhónap (melyet gyakran „embolizmikus hónapnak” neveznek, görög szó alapján).

A kínai naptárba a szökőhónap egy bonyolult szabály alapján kerül be, ami biztosítja, hogy a 11. hónap mindig tartalmazza a téli napfordulót. A hónap mindig ugyanazt a számot kapja, mint a megelőző hónap; például ha a második hónapot követi, akkor egyszerűen „szökő második hónapnak” nevezik.

A héber naptárban a szökőhónap neve Adar Rishon (első Adar) és mindig Adar hónap elé kerül, melynek neve ekkor Adar Sheni (vagyis második Adar). A metonikus ciklus 19 évében ez mindig hétszer történik meg, pontosabban a ciklus 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. évében.

Iráni naptár

Az iráni naptár szintén négy évente iktat be egy szökőnapot, de nagyjából 33 évente ez a periódus egy évvel meghosszabbodik, tehát ekkor a szökőévek között öt év telik el. Ez a pontosabb, ám bonyolultabb rendszer a tavaszi nap-éj egyenlőséghez igazodik. Előfordul, hogy az említett 33 éves periódusokat megtöri egy 29, vagy egy 37 éves periódus.





Szökőév 2024: mi a szökőnap és kinek kell majd dolgoznia a februári extra munkanap miatt?

2024 szökőév lesz, így februárban egy nappal többet kell dolgozni ugyanazért a bérért. A szökőév olyan év, amelyben egy extra napot adunk a naptárhoz, hogy korrigáljuk a csillagászati és naptári év közötti eltérést. A szökőév a Gergely-naptár csillagászati és civil időszámítás összehangolása miatt van. Cikkünkben mutatjuk, mi a szökőév, és azt is, mi a szökőnap.

A 2024-es év szökőévnek minősül. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben egy extra napot tartalmaz a naptár. Ebben a cikkben bemutatjuk a szökőév és szökőnap fogalmát, valamint megmagyarázzuk, miért lesz 2024 szökőév.

Mi a szökőév?

A használt naptárunk igyekszik a lehető legpontosabban követni a csillagászati eseményeket. Azonban ez nem mindig lehetséges, mivel ezek az események nem minden nap ismétlődnek meg pontosan. Emiatt kis eltérés alakul ki a csillagászati és a naptári év között. Ennek korrigálása érdekében minden negyedik évben beiktatnak egy plusz napot.

Miért lesz 2024 szökőév?

Minden olyan évszám, amely négytel osztható, de nem osztható százzal, szökőévnek minősül. Ilyen lesz például a 2024-es év is. Azok az évek is szökőévek lesznek, amelyek oszthatók százzal és négyszázzal is.

Példaként említhetjük az előző éveket: 2020, 2016, 2012 mind szökőév volt. Sőt, a 1600-as és 2000-es év is. A jövőben pedig a 2400-as év lesz az. Ugyanakkor a szabály szerint a 1700-as, 1800-as, 1900-as és 2100-as év nem minősül szökőévnek.

Melyik nap lesz a szökőnap 2024-ben?

A szökőnap mindig február 24-e. Julius Caesar óta minden február 23-át megdupláznak, így alakul ki a február 24-e. Tehát nem február 29-e a szökőnap, ahogy sokan tévesen gondolják.

Mi a szökőnap?

A szökőnap az a nap, amit minden szökőévben beiktatnak annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzák a csillagászati és naptári év közötti eltérést. Ez a nap minden szökőévben február 24-e, ezért lesz február hónap ebben az esetben 29 napos. Február 24. 2024-ben szombatra esik, így ezt a napot duplázzák meg a naptárban.

Mit jelent a munkavállalóknak a gyakorlatban az, hogy 2024-ben szökőév lesz?

2024 februárja egy nappal hosszabb lesz, mint azt fentebb is említettük február 24., szombat után egy plusz napot iktatnak be, ami a hivatalos naptárlépzés szerint ismét szombatnak minősül majd. Ez a munkavállalóknak azt jelenti, hogy egy nappal hosszabb időszak után kapják majd a fizetésüket, mivel ez a hónap nem 28, hanem 29 napos lesz.

Azoknak a munkavállalóknak viszont, akik szombaton is dolgoznak, ez igencsak fájni fog. Ilyen például a kiskereskedelem, vagy épp a szolgáltatóipar egy része is. Mivel ezen munkavállalók nagy része havi bérben részesül, így ez a plusz nap gyakorlatilag ingyen munkát jelent a munkaadóknak.

Itt fontos kiemelni, hogy ugyanakkor a gazdaság szempontjából előnyös lehet ez az extra nap, hiszen növelheti a termelést és pozitívan befolyásolhatja a GDP-adatokat.





Tudja-e, hogy miért nem február 29. a szökőnap?

Valamennyien tudjuk, hogy a négyévente számított szökőévekben a február egy nappal hosszabb szokott lenni, úgy, mint az idei évben is. Az viszont már kevéssé ismert, hogy a hosszabb februárnak mégsem az utolsó, 29. napját tekintjük szökőnapnak. Ez utóbbi pedig nem kisebb történelmi személyiség, min Julius Caesar római államférfi nevéhez köthető.


A 325-ben megtartott első nikeiai zsinaton határozták meg a március 21-i tavaszkezdet időpontját

Ennek kiküszöbölésére vezették be a szökőévet,

amelynek az a lényege, hogy a naptári és a csillagászati év között mutatkozó különbséget, meghatározott időnként, egy beiktatott plusz naptári nappal szüntetik meg.


A 325-ben megtartott első nikeiai zsinaton határozták meg a március 21-i tavaszkezdet időpontját
Forrás: Wikimedia Commons

Még az ókorban, a Kr.u. 325-ben megtartott nikaiai zsinaton tették meg a tavasz kezdőnapjának március 21.-ét, amely egy csillagászati eseményhez, a tavaszi napéj-egyenlőséghez kötődik. A naptári és a csillagászati év közötti különbség azonban a 16. század második felére már tíz naptári napra hízott fel, emiatt elkerülhetetlenné vált a naptárreform, amelyet XIII. Gergely pápa 1582-es rendelete vezette be.


XIII. Gergely pápa korabeli portréja
Forrás: Wikimedia Commons

A pápa elrendelte, hogy 1582. október 4-e csütörtök után, október 15-e, pénteki nap következzék, ezáltal kiküszöbölve az évszázadok alatt felhalmozódott tíznapos eltérést.
Magyarországon csak öt évvel később, 1587-ben vezették be a Gergely-naptárat,
mégpedig úgy, hogy az október 21-i szombati napot november 1., vasárnap követte. Ma a világ legtöbb országában a Gergely-naptárt alkalmazzák.

Szökőév és szökőnap

A Gergely-naptár a naptári és a csillagászati év közti különbséget úgy küszöböli ki, hogy meghatározott évenként a normál esetben 28 napos februárhoz egy további naptári napot rendel hozzá. Az ilyen éveket nevezzük szökőévnek, ám az úgynevezett szökőnap mégsem a toldaléknap, február 29-e, mint arra többnyire gondolnánk, hanem február 24. napja.


Gergely-féle kalendárium lapja 1614-ből
Forrás: Wikimedia Commons

Ennek az első látásra szokatlan számításnak szintén az ókorba nyúlnak vissza a gyökerei,
ami a nagy római államférfi, Julius Caesar naptárreformjához köthető.
Caesar rendelte el ugyanis, hogy „ a március kalendasa (hónapja, a szerk.) előtti hatodik nap kettőztessék meg” – ez pedig a mai naptár szerint február 23. napja, amelyet a szökőnap, azaz február 24. követ. A Gergely-naptár szerint szökőév a minden, néggyel osztható év, kivéve a 100-zal oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal is oszthatóak.


Julius Caesar bronzszobra Rómában, a Forum Romanumon. Caesar nem csak kiváló hadvezér és államférfi, hanem naptárreformer is volt
Forrás: Wikimedia Commons

A századfordulós évek közül éppen ezért csak a 400-al is osztható évek lehetnek szökőévek; ilyen volt például a 16. és 17. század fordulója, az 1600-as év, de legutóbb a millenium éve, 2000 is. A következő századfordulós szökőévre még meglehetősen sokat kell várni, legközelebb a 2400-as lesz ilyen év.

Háromezer évente egynapos csúszás

A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut. A Gergely-naptár egész pontosan 365, 2425 napból, míg a csillagászati év 365,2422 napból áll. Ennek megfelelően – szemben a 16. századi naptárreformig széles körben használt Julián-naptárral –
a Gergely naptár csak 3000 évente marad el egy teljes naptári nappal a csillagászati naptár mögött.
A híres 18. századi angol csillagász John Herschel – aki az Uránusz felfedezője volt – arra tett javaslatot, hogy a pontosság érdekében minden 4000-ik év ne minősüljön szökőévnek, ám ezt a felvetést az igen csak hosszú időtáv miatt, nem támogatták.


Sir William Herschel angol csillagász Lemuel Francis Abbott által festett portréja,1785-ből
Forrás: National Portrait Gallery London

A Julián-naptárban – amely minden néggyel osztható évbe ugyancsak a februárhoz told hozzá egy plusz napot – a naptári év 365,25 napból áll.
A Julián-naptárban 130 évenként adódik ösze egy naptári nappá a naptári és a csillagászati év közötti különbség.
A kínai vagy például a héber időszámításban a naptár holdhónapokban méri az időt. Itt a szökőévnek ennek megfelelően nem szökőnapja, hanem szökőhónapja van, ami a kínaiaknál egy meglehetősen bonyolult számítás alapján kerül be a naptárba.

forrás: ORIGO


-

Február 29.: a nap, ami csak négyévente jön el

Február 29. tényleg csak szökőévente jön el. Ez az a nap, ami egy átlagmagyar életében tizennyolcszor virrad fel, legközelebb pedig majd 2020-ban. Apor Vilmos, Gioacchino Rossini és az olimpiai bajnok kajakozó, Kovács Katalin is február 29-én született. Akkor nekik most csak négyévente van születésnapjuk? Mindez semmi: néhány évszázaddal korábban még létezett február 30-a is. Tények, tévhitek és érdekességek a naptár legfurcsább napjáról.


Február 29.: a nap, ami csak négyévente jön el

Aki szereti a sportot, pontosan tudja, hogy melyik év a szökőév: amikor labdarúgó Európa-bajnokságot és nyári olimpiát rendeznek. Ugyan a téli olimpiát és a foci VB-t is páros években rendezik, szintén négyéves ciklusokban, de ezek soha nem szökőévekre esnek.

Ennek megfelelően 2018 nem szökőév, és így a február sem 29, hanem csupán 28 napos. Legközelebb majd 2020-ban lesz február 28. után még egy extra nap, abban az évben Tokió rendezheti majd a nyári olimpiát, míg a történelem során először 13 különböző európai ország városa (köztük Budapest is) ad otthont a foci EB-nek. Ez persze csak egy sajátos megközelítése a szökőév számon tartásának, de amikor magát a fogalmat kitalálták, még egyáltalán nem léteztek ezek az újkori sportesemények.

Ez az egész történet Kr. u. 325-ben kezdődött.

A niceai zsinat és következményei

I. (Nagy) Konstantin császár hívta össze az első niceai zsinatot. Ez volt az első egyetemes tanácskozás a keresztény egyház püspökei számára, ahol a több mint két hónapos (június 19-augusztus 25.) összejövetel alatt eldőlt az is, hogy a tavasz hivatalos kezdőnapja a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, március 21. lett.

Csakhogy a naptári tavaszkezdet (március 1.) és a csillagászati (a már említett március 21.) közötti különbség az évszázadok alatt bő tíznaposra duzzadt, elkerülhetetlen volt a korrigálás, hogy hosszabb távon ne csússzanak el az évszakok. A reform XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik, és igen: róla nevezték el végül a ma is használt Gergely-naptárat. A pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4., csütörtök után a pénteki napon október 15. következzen, ezzel kiküszöbölve az évszázadok alatt felhalmozott tíznapos eltérést.

Magyarországon csak öt évvel később vezették be a Gergely-naptárat: 1587. október 21-i szombatot november 1., vasárnap követte. A további eltérések megelőzése végett vezették be a szökőév és a szökőnap fogalmát ebben a naptárban. Is.


Középen I. (Nagy) Konstantin, az első niceai zsinaton
Wikipedia

Szökőév és szökőnap

A Gergely-naptár meghatározott évenként a 28 napból álló februárhoz egy napot rendel hozzá, így oldja meg a naptári és csillagászati év közötti különbség dilemmáját. Ezek az évek lettek a szökőévek, vagyis minden néggyel osztható év, kivéve a százzal oszthatóak, ellenben szökővének számít minden négyszázzal osztható év.

Vagyis szökőév lesz a következő időszakban 2020, 2024, 2028, de nem lesz szökőév 2100, ami ugyan osztható néggyel, de osztható százzal is. Ezen logika alapján nem lenne szökőév majd 2400 sem, ami viszont mégis az lesz, hiszen ez a kerek évszám viszont osztható négyszázzal. Vagyis akik 2000-ben már éltek, egy meglehetősen ritka, négyszáz évenként bekövetkező naptári periódus részesei lehettek - feltehetően zömmel úgy, hogy erről halvány gőzük sem volt.

A szökőév és szökőnap fogalmát nem a Gergely-naptárral együtt vezették be, itt már csak alkalmazták ezt a korrekciós módszert. A két fogalom Róma legendás uralkodójához, Julius Caesarhoz köthető, aki a Juliánus-naptár bevezetésekor rendelte el, hogy

„...a március kalendasa előtti hatodik nap kettőztessék meg”

Vagyis a március kezdete előtti hatodik nap (február 24.) után iktatták be a szökőnapot. Sokáig tehát egészen egyszerűen két február 24. szerepelt a naptárakban, majd ezt követte 25., 26., 27. és a hónap ugyanúgy a 28. napján ért véget, mint a nem szökőévekben. A toldaléknap hozzáadását csak később vezették be.

A furcsa római naptárszámítási logika megfejtése nagyon egyszerű: akkoriban még nem előre számolták a napokat, ahogy napjainkban, hanem visszafelé. Magyarán most azt számoljuk, hány nap telt el az adott hónapból, míg Caesar korában úgy olvasták a naptárat, hogy hány napnak kell még eltelnie a következő hónap kezdetéig.

Február 29.: nem szökőnap, hanem toldaléknap

Végül azért vezették be az extra napot, hogy kiküszöböljék a dupla február 24-ét a naptárakban. Ez viszont több furcsaságot is okoz. Akik például szökőévben, február 29-én, vagyis a toldaléknapon születnek, csak négyévente tudják valóban azon a napon ünnepelni a születésnapjukat, amikorra ténylegesen esik.

Van olyan köztük, aki duplán ünnepel: tortát vág február 28-án és március 1-jén is. De olyan is akad, aki kettős születésnap-számlálást vezetett be, vagyis számolja a rendes naptár szerinti éveit, és külön számon tartja a szökőévenkénti, tényleges szülinapjait is. Így fordulhat elő, hogy valaki egyszerre 24 és 6 éves is.

Többen is járnak ilyen cipőben a hírességek közül: február 29-én látta meg a napvilágot 1792-ben Gioacchino Rossini, olasz zeneszerző és 1892-ben Apor Vilmos, győri püspök is. Napjaink talán legismertebb toldaléknapon született magyarja a háromszoros olimpiai bajnok kajakos, Kovács Katalin.

Kovács Katalin kajakozó
február 29-én született
Bármilyen hihetetlen is, de még két meglehetősen furcsa világnap is jut február 29-re. Stílszerűen négyévente ezen a napon tartják a ritka betegségek napját, de talán még ennél is különösebb a NoART eARTh day, amit leginkább a Művészeti Alkotástól Távolmaradás Világnapjának lehet fordítani. Ez az a nap, amikor a művészek nem terhelik a bolygót további műalkotások létrehozásával. Már aki tud róla, ugye...

Ha még ez sem lenne elég, akkor egy magyar vonatkozás: 2016. február 29. a magyar filmesek és filmrajongók számára is pirosbetűs ünnepnap lett. Az eddigi utolsó toldaléknapon nyerte el ugyanis Nemes Jeles László filmje, a Saul fia a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Bár technikailag (és a Los Angeles-i időzónának megfelelően) a gálát február 28-án tartották, magyar idő szerint már bőven egy nappal későbbre csúszott, amikor a magyar rendező átvehette a díjat.

Február 30.? Olyan is volt...

Még ha nem is sokszor. Tizenkét alkalommal előfordult ez a nap a Római Birodalomban, ahol február volt az év utolsó hónapja, és az egyébként 29 napos hónaphoz szökőévente hozzáadtak egy plusz napot. Bár Kr.e. 44 és Kr.e. 8 között összesen kilenc ilyen évnek kellett volna lennie, a római logika szerint végül éppen egy tucat jött össze.

A Szovjetunióban is kétszer volt 30 napos a február. 1929-ben az elvtársak úgy döntöttek, hogy forradalmi naptárt vezetnek be, melyben minden hónap egységesen 30 napból állt. Az így fennmaradó évi 5 vagy szökővente 6 napot pihenőnappá nyilvánították és nem tartoztak egyik hónaphoz sem. A kezdeményezés nem vált be, összesen két évet élt meg ez a szokatlan időszámítás (1930; 1931), 1932-ben már ők is a Gergely-naptár szerint éltek újra.

Végül Svédország: az északiak össze-vissza variáltak a naptárakkal. Néhány évtized leforgása alatt kétszer is áttértek a Juliánus-naptárról a Gergely-naptárra és fordítva. A február 30-at úgy hozták össze, hogy az egyik ilyen váltásnál (éppen Gergelyről Juliánusra) 1712-ben beiktatták az extra februári napot, hogy ne legyen semmi gond. A svédek aztán 1753-ban vezették be véglegesen a mai is használt Gergely-naptárat.



Fiers Gábor
forrás: fmc.hu