Megemlékezünk Zarándok Szent Miklósról

Minden évben július végén, rendezik meg a dél-olaszországi Trani városában Zarándok Szent Miklós ünnepét. A 2023. július 27-31-i események különlegességét az adta, hogy az ünnepségekre az „olasz csizma” sarkán elterülő Puglia (Apulia) régióba szállították Assisiből Olaszország védőszentjének, Szent Ferencnek az ereklyéit is.


Trani Egyházmegyei Múzeum, tabló a zarándok Szent Miklós életének történetével

A rendezvény másik érdekessége, hogy az olaszországi Görög Ortodox Főegyházmegye a Konstantinápolyi Patriarchátussal egyenlő érvényű módon szentté nyilvánította azokat a Katolikus Egyház által már szentté avatott hitvallókat, akik Dél-Olaszországnak a görög telepesek által lakott vidékein éltek, köztük Szent Miklóst is. A krétai püspök vezetésével az idei ünnepségeken a görög ortodox egyház küldöttsége is részt vesz.

Ki volt ez a 11. században élt, Görögországból Itáliába zarándokolt és korán meghalt ifjú, akit egyaránt szentként tisztelnek nem csak a katolikusok, hanem a görög ortodoxok is?

Miklós a görögországi Szteiri nevű faluban született 1075-ben. Szülei szegény parasztok voltak, akik nem tudtak gondoskodni iskoláztatásáról. Nyolc éves korától kezdve pásztorkodott, és magányos óráiban Istenről elmélkedett. Ennek következtében az a szokása alakult ki, hogy állandó jelleggel a Kyrie Eleison (Uram irgalmazz) szavakat ismételgette olyannyira, hogy egyesek gúnyolták, mások kinevették vagy haragra gerjedtek iránta, és volt, aki egyenesen démonoktól megszállottnak tartotta ezért.

Amikor anyja 1088-ban elküldte hazulról a Hosziosz Lukasz monostorba, a szerzetesek is nehezen viselték furcsa viselkedését, megpróbálkoztak az ördögűzéssel is, és amikor nem sikerült, elkergették. Hazament, és a környező erdőkben és domboldalakon mindenhol kereszteket faragott és állított fel. Környezete bolondnak vélte.

Később Miklós úgy döntött, elzarándokol Rómába, és 1092-ben hajóra szállt a nyugat-görögországi Naupaktoszban. Otrantóba érkezett meg, itt élt a görögök lakta Apulia régió különböző városaiban, majd röviddel halála előtt Traniba került. Az utcákat járta, kereszttel a kezében, az Urat dicsérve, apró ajándékokat, gyümölcsöt osztott a gyerekeknek és velük is elmondatta a fohászkodást.

Találkozott Bisantius érsekkel is, akire mély benyomást tett a fiatalember tisztasága, ártatlansága és egyszerűsége, és szállást ajánlott neki. Amikor Miklós megbetegedett, már sokan ismerték és látogatták őt. Tizenkilenc évesen, 1094. június 2-án halt meg Trani városában.

Már életében több csodát kötöttek személyéhez, és a csodák száma csak szaporodott halála után. Otrantóban egy hosszabb ideje a viharos tengeren hányódó hajó szerencsés kikötését fűzik nevéhez. Halála előtt az elfogyasztani kívánt víz változott át a kezében édes borrá.

Trani érseke, Bisantius már Miklós halála után három évvel elrendelte, hogy székesegyház épüljön tiszteletére, majd 1098-ban a bari zsinaton arra kérte II. Orbán pápát, hogy avassa szentté az ifjút. Ez meg is történt még abban az évben. Zarándok Szent Miklós Trani város védőszentje, teste a székesegyházban nyugszik. Életrajzát G. Cioffari írta meg, San Nicola pellegrino patrono di Trani címmel (Bari, 1994).

A trani katedrális érdekessége, hogy a szent ereklyéit már az építkezés elején elhelyezték benne. A munkálatok 1099-ben kezdődtek, egy viszonylag izolált helyszínen, alig néhány méterre a tengerparttól. Építőanyagnak a régióra jellemző helyi követ, mésztartalmú tufát használtak, amelynek nagyon halványan rózsaszínű, szinte fehér a színe. A templom felszentelésére 1142-ban került csak sor.

Szent Miklósról emléknapja (június 2.) mellett minden évben július végén is megemlékeznek a városban rendezett ünnepségsorozattal, körmenettel. A 2022-es eseményről készült videót itt tekinthetjük meg:




ZARÁNDOK SZENT MIKLÓS, VEDD OLTALMAD ALÁ A MOST INDULÓ
ZARÁNDOK.MA
MISSZIÓT, SEGÍTS ÉS ÁLLJ MELLETTÜNK!


forrás: ZARÁNDOK.MA


impike