Szűz Mária bemutatása a templomban

A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet megmutatkozik abban is, hogy az Egyház ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását. Mária életének eseményeihez különböző főünnepek, ünnepek, emléknapok kapcsolódnak.

A Boldogságos Szűz bemutatásának ünnepe, a jeruzsálemi Mária templom felszentelésének évfordulója. Az Érdy-kódexben „Asszonyunk Máriának templomban jelentése” az év utolsó előtti Mária ünnepe, liturgikus nevén „praesentatio Beatae Mariae Virginis”.

A Szent Szűz életéről a Szentírásból nagyon keveset olvashatunk. Joachim és Anna házasságából hosszú ideig nem született gyermek. Anna asszony fogadalmat tett, hogy születendő gyermekét az Úrnak fogja szentelni. Egy apokrif iratban, a Jakab ősevangéliumban hallunk arról, hogy Máriát három éves korában a templomba vitték, és ott élt nyolc évig. Josephus Flavius zsidó történetíró szerint ez a templomi szolgálat egyben szüzességi fogadalmat is jelentett. A gyermek Mária a Szentlélek indítására Istennek ajánlotta magát, akinek kegyelme eltöltötte őt, szeplőtelen fogantatása pillanatától kezdve.

I. Jusztinianosz császár a Szűzanya születésének feltételezett helyén templomot építtetett az ószövetségi templom közelében. Ezt az Új Mária-templomot, a bemutatás templomát 543. november 21-én szentelték fel Jeruzsálemben. A templomot ugyan lerombolta a történelem vihara, az emléknap fennmaradt. Konstantinápolyban a VIII. századtól ünneplik. A Pray-kódex már 1200 táján ismeri az ünnepet, ugyanakkor Itáliában csak 1371 táján tűnt fel. XI. Gergely pápa az avignoni udvarban vezette be a XIV. században. 1585-ben V. Sixtus pápa az egész római Egyház számára előírta. Ez az ünnep a bencés obláták főünnepe, mivel Mária is obláta, vagyis Istennek ajánlott lett.

A magyar Mária-kultusz részeként a nyugati kereszténységet megelőzve már a XII. század vége óta ünnepeljük e napot, mert III. Béla királyunk Bizáncban nevelkedett és onnan magával hozta a Boldogságos Szűz bemutatásának ünneplését..

Az Istenszülő templombavezetése

„Ma van első jelensége az Isten boldogító kegyelmének” – adja tudtunkra az ünnepi tropár.

Szent Jakab ősevangéliuma elbeszéli, hogy a boldog házaspár, Joakim és Anna, leánygyermeküket, Máriát hároméves korában felvitte a templomba, hogy Isten szolgálatára adja. A hagyomány szerint Zakariás főpap, a Szentlélektől megvilágosítva a Szentek Szentjébe vezette be Máriát. Ez jel volt arra, hogy befejeződik az Ószövetség, és megkezdődik az Újszövetség, mivel nemsokára megjelenik a Megváltó. Ez az ünnep külső körülményeit tárja elénk. Ez azért történt, hogy Mária előkészüljön.

Mária születésével Isten a világnak adta azt a szeplőtelen testet, amelyből a világnak a Megváltó megszületik. Templomba vezetésével megkezdődött az ő lelki felkészítése az előtte álló magasztos feladatra. Ez a mai ünnep belső tartalmát tárja elénk. Az ősevangélium ezzel fejezi be: „Mária olyan volt ott a templomban, mint egy örvendező gerlice, táplálékát az angyalok kezéből kapta.”
(Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye)

Urunk, Istenünk, tisztelettel ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária dicsőséges emlékezetét. Kérünk, részesíts minket közbenjárására kegyelmed teljességéből. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.



forrás: szentkeresztplebania.hu